Pünkösd napját ünneplik vasárnap a keresztény egyházak. A húsvéti időszakot lezáró ünnepen a keresztények a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Összeszedtünk néhány érdekességet erről az ünnepkörről.
A pünkösd görög szó, azt jelenti, hogy „az ötvenedik” – az ötvenedik nap húsvét után.
A Vanuatu-szigetcsoportban elhelyezkedő Pünkösd-sziget onnan kapta a nevét, hogy 1768-ban Louis Antoine de Bougainville francia tengernagy ezen a napon látta meg először. A sziget érdekessége, hogy innen származik a bungee jumping nevű sportág.
A húsvét utáni ötvenedik nap a zsidó vallásban az aratás ünnepe (Sávuót). Ezt (vagy ennek valamilyen korabeli formáját) ünnepelték Jézus tanítványai és Szűz Mária, amikor megjelent a Szentlélek és leereszkedett az apostolokhoz. Ezért Pünkösdöt a Szentlélek ünnepének szokták nevezni.
Az aratás ünnepén a jelenlevők nyelveken kezdtek szólni, különböző csodákat műveltek és Szent Péter egy korábbi jövendölés beteljesülését látta ebben.
Minden országban más népszokások kísérik ezt az ünnepet. A magyar vidéken a pünkösdi királyválasztás dívott sokáig (és néhol most is).
Pünkösdkor van a csíksomlyói búcsú; ez egy évszázados hagyomány, amelynek eredetileg a helyi Mária-kegyszobor a célpontja, de ma már a közeli hegyoldalban tartják a zarándokok megnövekedett száma miatt.
Pünkösd hétfő egyes országokban munkaszüneti nap, más országokban nem – például a mélyen katolikus Olaszországban és Máltán is munkanap.
Az ünnep alkalmából országszerte ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket is tartanak: Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét fél 11-kor, Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 10 órától Budapesten, a Hold utcai templomban hirdet igét.
MTI és Éva Magazin nyomán
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
