A Borsod vármegyei Megyaszóra szervezett megmozdulást a Betyársereg és a Szurkolók az állatokért. Feltehetően egy vadász lőtte meg ugyanis az egyik helyi betyár két kutyáját, amelyek közül az egyik hazatért egy lövéssel a nyaka alatt, a másik azonban azóta sem került elő. Az esetről egy hivatásos vadászt is megkérdeztünk. A Betyársereg a rendezvényen közölte, hogy ahol állatkínzással találkoznak, ott megjelennek majd ők is.
A szikrázó vasárnapi napsütés ellenére csípős hidegben gyülekeztek Megyaszón azok, akik a Betyársereg és a Szurkolók az állatokért felhívására érkeztek a településre. A focipálya parkolójában mintegy 100-120, igen jó megjelenésű fiatalember és korosabb férfi gyülekezett, hogy kiálljanak egy újabb állatkínzással szemben. A parkolóból a focipálya mögötti placcra vonult rajtuk kívül a Diósgyőri Szurkolók az Állatokért társasága és a Macskaárvaház Alapítvány.
Rendet kell tenniük a vadászoknak a soraikban
A platóskocsiról elsőként a Betyársereg tagja, Tamás János szólt a résztvevőkhöz. Az ő kutyáit lőtte meg feltehetően a vadász, ezért röviden ismertette az esetet. December 22-én tűntek el a kutyái, egy rotweiler-németjuhász keverék, valamint egy aksaray malakli – utóbbi tért csak haza, egy lőtt sebbel a nyaka alatt. Szemtanúk szerint az egyik szomszéd településen élő vadász lőhette ki az állatokat, amelyeket a gazdájával együtt ismert ráadásul. Boday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy a hivatásos vadászok egy része szabálytalanul látja el feladatát.
„A Munkásőrséghez hasonló jogokat gondolnak maguknak, rettegesben tudnak tartani településeket”
– fejtette ki Boday, aki szeretné, ha ez az eset fordulópontot is jelentene. „Tegyenek rendet a soraikban!” – fordult a vadásztársadalomhoz. Hozzátette, hogy az állattartásnak is megvan a kultúrája, figyelni kell az állatra, de ha véletlen kiszökik, nem az a megoldás, hogy azonnal kilövik. Ezután a Betyársereget méltatta, szerinte a szervezet képes arra, hogy megállítsa ezt a jelenséget. Kapin Richárd, a Szurkolók az állatokért vezetője azt mondta, hogy minden jogi segítséget meg fognak adni a kilőtt kutya gazdáinak, ahogy más esetekben is megteszik ezt.
Azt ígéri a Betyársereg, hogy ott lesznek, ahol állatkínzás történik (Fotó: Lipták Tamás / Magyar Jelen)
Kormányközeli kapcsolataival henceg a vadász a helyik szerint
A rendezvény végén néhányan úgy döntöttek, felkeresik a vadászt is, aki a feltételezések szerint meglőhette a két állatot, mi pedig elkísértük őket. A szomszéd településen a rendőrök is számítottak a látogatásra, hiszen érkezésünkkor ott álltak az utcában. A bejárati kapunál rövid szóváltás alakult ki a felek között, mielőtt a család tagjai bementek a házba és onnan követték az eseményeket – volt mit. A ház előtt parkoló fehér pickup utasterében ugyanis jól látható helyen volt egy lőszeres doboz, amelyet hivatalosan csak szekrényben elzárva lehetne tartani. Boday Pál ezért rendőri intézkedést kért és kapott is. Megállapították, hogy valóban szabálytalanul tárolta a lőszert és egy vágóeszközt, ezért szabálysértési eljárást indítottak a vadász ellen, aki a helyiek elmondása szerint rendszeresen szeret hivatkozni kormányközeli kapcsolataira.
„Börtönt az állatkínzóknak!” (Fotó: Lipták Tamás / Magyar Jelen)
A „lődüh” miatt lőnek kutyára sokan a hivatásos vadász szerint
Az eset kapcsán megkerestünk egy hivatásos vadászt is. Petró Zoltán a Nógrád vármegyei Csécse Csonkás Dűlő Vadásztársaság vadőre azt mondja, hogy ugyan 3-4 naponta megtehetné, de ő nem lő ki kutyát, és másnak sem engedi ezt a területén. „Az ilyen esetek nagyon nagy károkat tudnak tenni, azonban én a 25 éves tapasztalatom alapján úgy gondolom, hogy kutyára az lőtt, akinek iszonyú lődühe van” – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy megvan a jogi feltétele annak, hogy mikor és hogyan lehet egy kutyára lövést tenni.
„Csak határozottan gazdája hatókörén kívül levő, vadat űző kutyára lehet lövést tenni vadvédelem érdekében. Ezt azonban nagyon nehéz bebizonyítani mind a két oldalról” – tette hozzá.
Sajnos szerinte is problémát jelent a „Munkásőr mentalitás”, mint mondta, „érkeznek olyanok a vadásztársadalomba, akik ugyan valóban élvezik a természetet, de úgy vannak vele, hogy kifizetnek nagyon sok pénzt felszerelésre, területre, a vadért, és ők azért szórakozni akarnak”. Nekik szinte mindegy, hogy mire, csak lőhessenek. Felvetettem, hogy a vadásztársadalomban ma sokan nem Fekete István, hanem Kádár János-mentalitást képviselik. „Nagyon jó példa. Ő hatalmilag megtehette azt, hogy ide vagy oda megyek vadászni, mert én vagyok az atyaúristen” – tette hozzó Petró. Szerinte is létező probléma sok helyen, hogy nagyon sokan csak kivenni akarnak ebből az egészből, de beletenni nem. „Csak lőni” – mondta.
Ennek a kutyának szerencséje volt, csak látványos, de nem életveszélyes a sérülés, amit a lövés a mellkasánál okozott (Lipták Tamás / Magyar Jelen)
A kutya tud élvezetből, játékból is ölni
Petró Zoltán azonban azt is hozzátette, hogy nagyon sok bajt tudnak okozni a kutyák az erdőben, már csak a jelenlétükkel is. Főleg akkor, ha többen vannak. „A kutya falkában vadászik, ketten, hárman, négyen is képesek szisztematikusan vadászni. A másik dolog, hogy a kutya képes hobbiból ölni, vagyis játékból megfojtja az őzet, szétzavarja a szarvasokat. Egy vadállat, egy róka, vagy egy sakál csak akkor öl, ha éhes és enni akar. A kutya képes hobbiból, játékból lefojtogatni mindent” – hívta fel egy nagyon fontos körülményre a figyelmet.
Kiemelt kép: Lipták Tamás / Magyar Jelen
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
