2023 novembere óta a francia Országgyűlés fokozatosan tárgyalja és szavazza meg a „szektás tévelygések elleni küzdelem megerősítéséről szóló törvény” különböző cikkelyeit.
A kormány kinyilvánított célja a szektásodás legújabb formái elleni küzdelem, különösen azok ellen, amelyek az interneten alakultak ki (a „guruk 2.0”).
A törvény egy része azonban számos kérdést vet fel, és valójában olyan totalitárius impulzusokról árulkodik, amelyek összhangban vannak a Covid-korszakban tapasztaltakkal. Különösen a törvény 4. cikke, amely egy új bűncselekményt hoz létre, „az ellátás elkerülésére irányuló ösztönzők”.
A kormány kommunikációja szerint „az ellátás elkerülésére irányuló ösztönzők” olyan emberekre vonatkozhat, akik arra ösztönzik az embereket, hogy ne gondoskodjanak egy betegségről (például nyers zöldségek fogyasztása a rák ellen a kemoterápia helyett).
De ez a rendelkezés könnyen alkalmazható lenne azokkal szemben is, akik nyilvánosan kifejezik bizonyos oltóanyagokkal szemben ellenséges véleményüket.
A törvénycikk utal „a terápiás vagy profilaktikus gyógykezelés elhagyására vagy az attól való tartózkodásra való felbujtásra […], ha az ilyen elhagyást vagy tartózkodást az érintett személy egészségére nézve előnyösnek tüntetik fel, miközben az orvosi ismeretek fényében nyilvánvalóan valószínűsíthető, hogy különösen súlyos következményekkel járna az érintett személy testi vagy lelki egészségére nézve„. Ez mostantól bűncselekménynek minősül, amely egyéves szabadságvesztéssel és 30 000 eurós pénzbírsággal büntethető. A büntetés növelhető (45 000 eurós pénzbírságra és három év szabadságvesztésre), ha úgy ítélik meg, hogy az „uszítás” negatív hatással volt a befolyásolt személyre.
Pedig az oltást már régóta profilaktikus orvosi kezelésként mutatják be (a jelenség a Covid alatt gyorsult fel).
Michel Maffesoli francia szociológus szerint, « azzal az ürüggyel, hogy megvédik az egyszerű embereket az őket átverő sarlatánoktól, a cél valójában az, hogy megakadályozzanak minden, a doxával ellentétes gondozási vagy életvezetési tanácsadásról szóló beszédet vagy cselekvést. »
A törvény 4. cikkét a Parlament első olvasatban 116 szavazattal 108 ellenében elutasította.
Macron kormánya azonban, feldühödve ezen a döntésen, második szavazást szervezett: ezúttal a törvény 4. cikkelyét 182 szavazattal 137 ellenében elfogadták.
Itt láthatjuk a nyugati demokrácia csodáit is: amikor egy szavazás eredménye (legyen az népszavazás vagy parlamenti szavazás) nem felel meg a hatalmon lévőknek, a szavazást addig ismétlik, amíg a kívánt eredményt el nem érik.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
