„Nem tartott elég sokáig” a nemi erőszak, ezért nem utasítják ki az elkövető migránst

A helyi igazságszolgáltatás nem találta „elég súlyosnak”, hogy Jazíd Mohamed, egy Svédországban tartózkodó kelet-afrikai menekült megerőszakolt egy 16 éves svéd lányt. Az indoklás között szerepel, hogy a cselekmény „nem tartott elég sokáig”, így az elkövetőt nem toloncolják ki az államból. Mélységesen felháborító, hogy a svéd jogrendszer szerint az erőszak rövid időtartama csökkent az esemény súlyosságán, de az áldozat kiskorúsága nem tolja ezt el a másik irányba – úgy tűnik, ott az nem számít, hogy a tettes egy életre szóló traumát okozott. Ez az eset egy újabb „ékes” példája annak, amikor az igazságszolgáltatás a társadalomra veszélyes embereket védi, háttérbe szorítva a törvénytisztelő állampolgárok biztonságát.

A történtekről a La Derecha Diario (Jobboldali napilap) és a Fria Tider (Szabad idők) tájékoztatása, valamint az áldozat Norran (Észak) lapnak adott interjúja alapján számolunk be.

Életre szóló trauma

Az eset 2024. szeptember 1-jén történt Skelleftea egyik városrészében, Anderstorpban. Az akkor 16 éves Meya Aberg gyalog indult haza a munkahelyéről, mert lekéste a buszt a McDonald’sban töltött műszakja után. Keresztülment egy aluljárón, ahol egy kelet-afrikai, Eritreából származó menekült elvette a telefonját, feltartóztatta, majd megerőszakolta. A lány ki tudott szabadulni, és elmenekült, de örökre megmaradó traumát okoztak neki a történtek. Az áldozat és családja azonnal feljelentést tett a rendőrségen.

A kelet-afrikai migráns által megerőszakolt lány fotója a közösségi médiából.

A lány most – egy évvel a szörnyű találkozás után – megnyílt, és interjút adott a történtekről és a fejleményekről a Norran nevű lapnak annak reményében, hogy ezzel másoknak segíthet. Elmesélte, hogy mi történt vele, és hogyan élte meg a nemi erőszakot követő időszakot, valamint hogy milyen életre szóló nyomokat hagyott benne a támadás.

Beszámolt arról, hogy még mindig rosszul van, amikor csak rágondol. Az áldozat úgy fogalmazott, hogy teljesen összetört, és utálja Mohamedet, amiért tönkretette őt. Elmondása szerint mindig hatással lesz rá ez az élmény. Az interjúban elmesélte, hogy a támadás után néhány napig iskolába se ment. Ám az első napon, amikor visszatért, újra meglátta az afrikai migránst, amint az iskola étkezőjében a biliárdasztalnál állt.

„Pánikrohamot kaptam, elfutottam, és bezárkóztam a mosdóba” – mondta. Ezután többször is látta megrontóját a városban, a munkahelyén és az iskolában is. Végül úgy döntött, teljesen abbahagyja az iskolába járást.

„Ezt már ezerszer elmeséltem – főleg a rendőrségen, és amikor a bíróságon voltam. De még mindig iszonyúan nehéz beszélni róla. Az egész tavalyi tanévben alig jártam iskolába. Mostanában is visszatérő álmaimban újra és újra előjön az egész” – mesélte poszttraumás tüneteit az áldozat.

„Nagyon féltem attól, hogy egyedül legyek kint az utcán. A mai napig szinte sosem megyek sehova egyedül.

Még mindig összetörök, ha túl sokáig beszélek róla, főleg ha a részletekbe megyek bele. Olyankor olyan, mintha újra átélném, és érezném a kezeit magamon.

De szerencsére vannak nagyon jó barátaim és a szüleim, akik minden egyes nap mellettem álltak. Tudom, hogy mindig is hatással lesz rám ez az egész” – tette hozzá.

A támadás komoly lelki sérülést hagyott a megerőszakolt lányon – azóta traumaterápiára jár, és barátai, valamint családja támogatásával próbálja feldolgozni a történteket. Azt reméli, hogy a nyilvánosságra hozott története másokat is bátorít majd arra, hogy jelentsék a hasonló bűncselekményeket.

„Most pedig tényleg azt kívánom, hogy amikor más lányok meghallják ezt, [...] akkor gondoljanak arra, hogy érdemes feljelentést tenni, még ha úgy is tűnik, hogy talán nem vezet eredményre – mert megérheti, és segíthet egy másik lánynak is” – fogalmazott.

A felháborító ítélet és a botrányos indoklás

Az akkoriban 18 éves férfit letartóztatták, de az elsőfokú bíróság bizonyíték hiányában felmentette. Az ügyész fellebbezése után azonban a fellebbviteli bíróság más következtetésre jutott, és három év börtönre ítélte az elkövetőt nemi erőszak miatt. Emellett 240 000 svéd koronás (mintegy 8 és fél millió forint) kártérítést kell fizetnie a megrontott lánynak.

Mivel az elkövető eritreai állampolgár, az ügyész kérte a kitoloncolását. A fellebbviteli bíróság azonban megállapította, hogy a férfi menekültstátusszal rendelkezik. A menekültstátusz miatt az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye és a svéd törvények alapján védelem illeti meg, amely csak kivételes esetekben engedi a kiutasítást. Csak akkor lehet kitoloncolni valakit, ha az elkövetett bűncselekmény „különösen súlyosnak” minősül, és az illető az országban maradásával „komoly veszélyt jelentene a közrendre és a közbiztonságra”.

Az Észak-Norrlandi Fellebbviteli Bíróság határozata szerint azonban a bevándorló

jelenleg nem jelent veszélyt a közrendre, így nem lesz kitoloncolva, miután letölti börtönbüntetését.

Az ítélet indoklásában a bíróság kimondta, hogy bár a bűncselekmény súlyos,

„a támadás időtartama” döntő tényező volt abban, hogy nem sorolták a különösen súlyos esetek közé.

„A nemi erőszak sok esetben különösen súlyos bűncselekménynek minősül, amely indokolhatja egy menekült kitoloncolását. Ugyanakkor minden ügyet egyedileg kell megítélni. Az eset jellegét és időtartamát figyelembe véve a bíróság úgy ítéli meg, hogy ez nem tekinthető olyan különösen súlyos bűncselekménynek, amely kiutasítást vonna maga után. Ezért a kitoloncolási kérelmet elutasítjuk” – áll az ítéletben.

Ellenvélemények és országos szintű közfelháborodás

A bíróság egyik ülnöke – aki egyben a Svéd Demokraták képviselője – eltérő véleményt fogalmazott meg, és a tettes kitoloncolása mellett érvelt.

„A többséggel ellentétben úgy vélem, hogy ez a bűncselekmény különösen súlyos, és komoly veszélyt jelentene a közrendre és a közbiztonságra, ha Jazíd Mohamed Svédországban maradna. A férfi kötődése Svédországhoz nem olyan erős, hogy megakadályozná a kitoloncolását. Ezért úgy gondolom, hogy Jazíd Mohamedet ki kell utasítani az országból, és meg kell tiltani számára a visszatérést” – írta a különvéleményében.

A Fria Tider svéd lap beszámolója alapján nem támogatta a kiutasítást két fellebbviteli bíró, a megbízott fellebbviteli tanácsos (aki egyben az ügy előadója), valamint az egyik ülnök sem.

A döntés országos szintű közfelháborodást váltott ki: többen kifogásolták, hogy a bíróság az elkövető bevándorlási státuszát fontosabbnak tartotta a bűncselekmény súlyánál. A helyi média és a politikai vezetők a szexuális bűncselekményekre vonatkozó kiutasítási szabályok felülvizsgálatát követelik.

Az ügy felszította a vitát a svéd igazságszolgáltatási és bevándorlási rendszer korlátairól, amely szerint

a menedéktörvények még erőszakos bűncselekmények után is megakadályozhatják a menekültek kitoloncolását.

A kormány jelenleg fontolgatja, hogy szigorítja a kiutasítási feltételeket, mivel egyre nő a közvélemény nyomása az ismétlődő, külföldi elkövetőkhöz köthető bűncselekmények miatt.

(Kiemelt kép forrása: svéd rendőrség és Norran)