Megveszi a Mol a szerb NIS olajvállalat többségi részesedését

Az oroszok NIS-ben lévő 56,15 százalékos tulajdonrészét eladták a magyar Molnak, ugyanakkor a tulajdon egy része az Egyesült Arab Emírségekbe kerül, miközben Szerbia is növelte a részesedését – írja a Világgazdaság a Srbija Danas alapján, ahogy fogalmaznak, egybehangzó szerbiai sajtóértesülések szerint a Mol megvásárolta a szerb NIS-t. 

„A Mol és a Gazpromnyeft megállapodott a jövőbeni szerződés főbb rendelkezéseiben, az erről szóló megállapodást pedig megküldik az OFAC-nak (Office of Foreign Assets Control: az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala – a szerk.). Szerbiának sikerült javítania a pozícióját, vagyis öt százalékkal növelnie a NIS-ben meglévő tulajdonrészét” – mondta Dubravka Gyedovics Handanovics bányászati miniszter.

Majd hozzátette: „Az is fontos, hogy Szerbiának sikerült javítania a pozícióján ezeken a tárgyalásokon a 2008-as évhez képest, amikor még 30 százalék alatti tulajdonrészünk volt, és ez azt jelenti, hogy a jövőben öt százalékkal növelni tudjuk a szerbiai olajiparban való részesedésünket, és elérjük azt a részvényszámot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy nagyobb döntési jogkörrel rendelkezzünk a részvényesi közgyűlésen, és mindenekelőtt megvédjük polgáraink érdekeit.”

A NIS eladásának lehetősége azt követően került napirendre, hogy az amerikaiak októberben szankciókat vezettek be az orosz energiaszektor ellen. 

Az intézkedések következtében leállt a nyersolajszállítás Horvátország felől, a Janaf-vezetéken, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – a termelés is megszűnt. A szerb vállalat tulajdonosi szerkezete erősen orosz kötődésű.

A korábbi állapot szerint a Gazprom közvetlenül 11,3 százalékos részesedéssel bírt, míg leányvállalata, a Gazpromnyeft további 44,9 százalékot birtokolt. A szerb állam eközben 29,9 százalékos tulajdonrésszel volt jelen a cégben. A fennmaradó hányadon kisebb befektetők és a vállalat dolgozói osztoztak. Ez az összetett tulajdonosi háttér magyarázza, miért vált kulcskérdéssé a NIS jövője nemcsak Szerbiában, hanem az egész régió energiapiacán is.

Fontos lépést jelent a felvásárlás

Szerbia egyetlen finomítójának működése, a térség üzemanyag-ellátása és az energiaáramlás újraszervezése forog kockán. Így a Mol és rajta keresztül Magyarország nem csupán egy stratégiai eszközt szerez, hanem kulcsszereplővé válhat a közép-európai energiabiztonságban.

Az amerikai szankciók, amelyek az orosz energiaszektort célozzák, nemcsak gazdasági, hanem politikai és közéleti kérdéssé is tették a NIS sorsát Szerbiában. 

A szerb N1 korábbi értesülései szerint egy 12 tagú magyar delegáció járta végig a NIS finomítójának kulcsfontosságú létesítményeit. 

A bejárás elsősorban műszaki és technológiai jellegű, vagyis már nem elvi, hanem nagyon is gyakorlati szinten zajlott az egyeztetés.

A két vállalat között jelentős ellátási szinergiák lennének kihasználhatók. A NIS finomítója jó műszaki állapotban van, de a vállalatnak kutatási-termelési érdekeltségei is vannak, kiskereskedelmi hálózata pedig több mint 400 töltőállomásból áll, és Délkelet-Európa mellett több uniós tagállamban is jelen van.

A felvásárlással korábban részletesen foglalkozott Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője is. Elemzésében akkor kifejezetten a NIS akvizíciójának piaci, ellátásbiztonsági és regionális hatásait vette sorra, külön hangsúlyt adva annak, hogy a tranzakció miként illeszkedhetne a Mol stratégiájába és a közép-európai energiapiac átalakulásába. Pletser szerint Szerbia és Aleksandar Vucsics számára létkérdés, hogy minél előbb megoldás szülessen a NIS ügyében.

Pletser szerint a pancsovai kőolaj-finomító nyersolajszükségletének mintegy 80 százalékát importból fedezi. A NIS eközben napi 17–18 ezer hordó kőolajat termel Szerbia északi, vajdasági térségében. 

Az üzem névleges kapacitása napi 90 ezer hordó, vagyis a hiányzó 70–73 ezer hordónyi mennyiséget a nemzetközi piacról kellene beszerezni. Erre azonban jelenleg csak egyetlen útvonal létezik: a Janaf által működtetett Adria-vezetékrendszer. Amíg ez zárva marad, addig a NIS működése és vele együtt Szerbia üzemanyag-ellátása is folyamatos bizonytalanságban marad.

A szankciós nyomás hatására a szerb kormány és az orosz tulajdonos is egyre nyitottabbá vált arra, hogy megváljanak a NIS-től. A NIS december utolsó napjaiban mentességet kapott a szankciók alól január 23-ig, ami egy rövid, alig egy hónapos időablakot nyitott meg. Ebben az időszakban a szerb vállalat ismét nyersolajhoz juthat, és részben helyreállíthatja működését.

Kapcsolódó: