Magyar földet magyar kézbe!

A Dunántúlról egymillió hektár föld hiányzik. Kocsin ugyan még nem vitték el, mint az ukrán csernozjomot, vagy a tokaji szőlőtőkéket, de a tulajdonosa idegen. Ami elvileg, a földtörvény szerint nem lehetséges, azonban tény. De hogy lehet ez?

Egyrészt az EU szabályozása miatt, amely a földet a tőke körébe sorolja, és amelynek szabad áramlását biztosítja, másrészt ahogy minden magyarellenes állami intézkedés, avagy éppen nem-intézkedés, tétlenség esetén: jogi fortélyokkal, kiskapukkal. És egy olyan magyar vezető réteg közreműködésével, amely alapvetően mindig hajlamos volt az idegenek kiszolgálására. 

Mert volt itt földtulajdon az EU előtt is, és ma mégis az a helyzet, hogy egyes községhatárok kétharmada külföldi kézen van.

Hibbey Zsombor már az Anyaföldvédelmi Kerekasztal munkájában is aktív résztvevő volt. Munkája során olyan emberekkel találkozhatott, mint Tanka Endre, Ángyán József, Hossó Andrea, és a Tündérkert Mozgalom megalapítója, Kovács Gyula. Zalai földművesként ökológiai gazdálkodást folytat hetven hektáron. A föld és a mezőgazdálkodás szeretete vérében van, hisz úgy a marcali tejüzem, mint Somogy megye első autója is a nagyapjáé volt, vele beszélget a Magyar Jelen a magyar földkérdésről.

– A föld tehát bőséget és jó életet terem a tulajdonosának, csak az a kérdés, hogy kinek. Hol siklott ki a mai magyarság földbirtoklása? Hisz már az Aranybulla is kimondta, hogy magyar föld idegen kézbe nem kerülhet.

– A rendszerváltáskor, már sokadszorra. A rendszerváltás alapbűne a téeszek földtulajdonának nem megfelelő rendezése volt . 

A téeszeket gyorsan kft.-sítették a téeszelnökök a kilencvenes évek elején, 

a földet egykor a téeszbe beadó, vagy bekényszerített kistulajdonosokat pedig azzal nyugtatták meg, hogy megvan a tulajdonuk, csak már nem téeszben, hanem kft.-ben. Amit aztán gyorsan megszerzett a külföldi, a Dunántúlon jellemzően osztrák, vagy német, holland tulajdonos. Tudok olyanról, hogy az osztrák mezőgazdasági minisztériumban kivetítőkön mutatták a gazdáknak, hogy melyik téeszt kell megvenni. Ez egyébként szuverenitásvédelmi kérdéseket is felvet. A folyamatot pedig az állam, az Antall-, Horn-, és Orbán-kormányok is tétlenül nézték. 

A jelenlegi Magyar Falu Programban pedig még csak szlogenként sem szerepel a föld magyar kézre juttatása. 

Kifestik az orvosi rendelőt vagy a ravatalozót: de ettől nem nő a falu megtartó ereje, az ott élők boldogulása nem biztosított. Ahhoz földtulajdon kell.

– A kilencvenes évek volt a zsebszerződések időszaka.

– Igen, a köztudatba így ment át a földtulajdon idegeneknek átjátszása. A lényeg az, hogy az EU-ba belépésünk, 2004 előtt, és a tízéves földforgalmi moratórium végéig, azaz 2014-ig külföldiek által megszerzett földek szerződéseit mind át kellene világítani. Ezek a szerződések törvényellenesek, tehát érvénytelenek, semmisek. 

Meg kell vizsgálni, mi zajlott a földpiacon, és ha kell, az államnak egyesével perre kell vinnie ezeket a szerződéseket. 

A községhatárokban történt földforgalmat felül kell vizsgálni a helyiek érdekében. A dolog annál súlyosabb, mert a cégekben található földekre nem vonatkozik a földtörvény, viszont cégekben ezer hektár földek lehetnek, amelyeket bármelyik ügyvéd félóra alatt átír egy új tulajdonos nevére, hiszen a vevő nem földet vesz, hanem céget. Ez súlyos nemzetbiztonsági kockázat.

– És nem évültek még el a szerződésekkel kapcsolatos jogigények?

– A földdel, ingatlannal kapcsolatos követelések nem évülnek el. Meg kell támadni a szerződéseket.

– Nehéz feladat.

– De meg kell történnie. 2024. március 20-án a Nemzetegyesítő Mozgalommal együtt alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a földtulajdon védelmével kapcsolatban. Kértük, hogy az AB mondja ki, hogy a 2013. évi CXXII. törvény 10. §. (1) bekezdése, mely szerint „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg” – ellentétben áll az Alaptörvény P) cikkelyével, amely kimondja, hogy a nemzet közös örökségét képezi a termőföld, az erdő, s vízkészlet, stb. Ezért kértük az alapjogot sértő törvényi rendelkezés megsemmisítését.

– És mi történt?

– Természetesen elutasították, eljárásjogi indokkal, mivel hogy alkotmányjogi panaszt a jogszabály hatályba lépése után csak hat hónapon belül lehet benyújtani. Csakhogy ettől még az igazságtalanság fennáll. Az ténykérdés, nem eljárásjog. Sajnos a földtörvény is folyamatosan hígul fel, legutóbb a karácsonykor elfogadott földtörvény-módosítás nyit meg egy kiskaput a spekulánsoknak. Ezért is jó, hogy a Mi Hazánk Virradat Programja és olyan eseményei, mint a Hazai Vásárok vagy a Hungulf reflektorfénybe helyezi a magyar gazdák áldatlan helyzetét, kiszolgáltatottságát. Toroczkai László kampánynyitó beszédében is foglalkozott a dunántúli földvesztés kérdésével. 

A paradigmaváltás alapja, hogy a magyarokat ismét visszahelyezzük jogos tulajdonukba, az ország nemzeti erőforrásainak: földnek, erdőnek, víznek a birtokába.

– Lát erre készséget a politika részéről?

– Csak a Mi Hazánkban. Se a Fidesz, se a Tisza programjában nem találkozunk a földdel kapcsolatos cselekvési tervvel, sőt az idegenek szerzését támogatják. Tudok róla például, hogy a térség legnagyobb állami erdőgazdálkodója meg akart venni külfölditől egy földterületet, amely a gazdálkodási területébe ékelődött, de a politika nem engedte meg a vásárlást. A külföldi egyébként 1994–95-ben hetvenezer forintért vette a föld hektárját, amiért most hétmilliót kérne. A magyar föld nagy kincs, de nem a mi kezünkben van.

– Ha belegondolunk, a földéhségről, a magyarok földtulajdonszerzésének igényéről és a tulajdon hiányából fakadó tragédiákról szól Móricz Zsigmond és Szabó Dezső életműve is. A probléma tehát száz éve megoldhatatlan?

– Ha nem akarjuk megoldani, akkor igen. A szovjet rendszer egy dolgot vitt véghez tökétesen: a parasztság elpusztítását. 

Ma hárommillió magyar él lakótelepen. Ha csak a tíz százalékukat földhöz tudnánk juttatni, és visszavezetni az élet természetes közegébe, azzal a magyarság boldogulását hatalmas lépéssel mozdítanánk elő.

 Ami egyébként szintén alaptörvénybe foglalt kötelessége az államnak.

Kapcsolódó: