Gőzerővel zajlik a kis cégek kiszorítása az aranykereskedelmi piacról
Kép forrása: portfolio.hu
Ahogy 2021-ben a kormány újraosztotta a felszámoló cégek piacát, úgy zajlik éppen most a befektetésiarany-kereskedelem piacának „megtisztítása”, vagy inkább tisztogatása.
Jelenleg körülbelül háromszáz kisebb-nagyobb vállalkozás végzi a lakosság körében egyre népszerűbb befektetési arany forgalmazását, amely hozzávetőlegesen évente százmilliárdos forgalmat jelent. Ez már akkora piac, hogy a NER-es cápáknak is megjött rá a gusztusa, ezért „leszabályozták”, bár eddig is szabályozott keretek között működött.
A sok kisebb cég mellett a két meghatározó piaci szereplő a BÁV és a Conclude, ezek a most életbe lépő rendelkezések legnagyobb nyertesei. Furcsa egybeesés, hogy
mindkét cég tulajdonosi struktúráját megvizsgálva egy-egy vagyonkezelő alapítványra bukkanunk, amelyek alapító okirata ugyanazon a napon, 2023. július hetedikén kelt.
A vagyonkezelő alapítványi működés azért szerencsés, mert rejtve maradnak a valódi tulajdonosok, és az ide telepített vagyon adómentesen örökölhető. Biztosat nem tudhatunk, de következtethetünk, hogy például a BÁV céget birtokoló XLEK Családi Vagyonkezelő Alapítvány, és a cégkurátor, Orbán Viktor legbelsőbb köreibe tartozó Nagy Elek nevének összecsengése vagyoni átfedést is takarhat. Ugyanígy a Conclude-tulajdonos Csodavölgy Vagyonkezelő Alapítvány esetében vélhető a családi szál, hiszen a kurátor egyúttal az egyik cégtulajdonos, Juhász Kristóf édesanyja.
A családban bízik meg legjobban az ember, ez érthető. Viszont hogy ébredt rá éppen egy ugyanazon napon két vagyonkezelő alapítvány is arra a gondolatra, hogy nekik azonnal meg kell alakulniuk? Aztán hamarosan megérkezett a törvény az üzletnyitásról, amely a BÁV-nak kedvez a leginkább, a Conclude pedig megalakította azt az aranykereskedő szövetséget, amely elvileg egyeztetett a hatósággal szakmai szinten arról, hogy milyen szabályok kerüljenek bevezetésre.
Csakhogy a Magyar Aranykereskedők Szövetsége megalakítása jelenleg még nem jogerős, ugyanis törvényellenes feltételeket akartak diktálni a nagyok a kicsiknek. Például azt, hogy kinek lehet, kinek nem lehet szavazati joga. Erre még a bíróság is azt mondta, hogy ilyen nincs. Egyelőre tehát nem tudtak megalakulni, de ami késik, nem múlik.
A kisvállalkozók, akiknek most kihúzzák a lábuk alól a szőnyeget, több jogi problémát is látnak a szabályozásban.
Bartha Károly, az egyik, évek óta kifogástalanul működő cég tulajdonosa elmondta: a most kialakított szabályozás felveti a versenypiaci, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, vagy akár a piaci kartell kialakításának gyanúját, amelyet mind az EU-s, mind a magyar törvények tiltanak.
A jelenleg is kereskedő vállalkozásoknak érvényes engedélyük van, ezeket nem lehet egy tollvonással elvenni, megszüntetni.
Egy ilyen rendelkezés akár alapjogba, az Alaptörvény XIII. cikkébe foglalt tulajdonhoz fűződő joggal is ellentétes lehet.
A most hatályba lépő törvényi szabályozás kimondja, hogy március 31-e után, 2026 végéig értékesíteni kell a vevői szerződéses állományt, valamint az aranyat is egy engedéllyel rendelkezőnek.
Nyilvánvaló, hogy ha a törvény kötelezi rá a megszűnő céget, hogy el kell adnia a szerződésállományát és árukészletét, akkor nem az eladó, hanem a vevő fog árat mondani.
Ez a rendelkezés szintén kárt okoz a megszűnő cégnek, és adatvédelmileg is szemet kellene szúrjon az adatvédelmi jogok biztosának is, hiszen vevők adatait kellene tömegesen, és hozzájárulásuk nélkül, esetleg akaratuk ellenére átruházni más piaci szereplőknek.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
