Az adó, amelytől nem lehet elmenekülni
Belastingdienst (a holland állami adó- és vámhatóság) | Kép forrása: Robin Utrecht
Ha egy befektetési portfólió – például részvények vagy befektetési alapok összessége – értéke egy évben 10 000 euróval növekszik, az adóhatóság ezt jövedelemként kezeli, és 3600 eurós fizetési kötelezettség keletkezik.
Spanyolország korábban hasonló utat járt be. A madridi kormány 2022-ben bevezette az úgynevezett „szolidaritási vagyonadót” a hárommillió euró feletti nettó vagyon után, „ideiglenes” intézkedésként a járvány utáni hiánycsökkentés finanszírozására.
2024-re az időbeli korlát észrevétlenül kikopott a jogszabályból, egyes autonóm közösségekben pedig a mentességi küszöb drasztikusan, 700 000 euróra süllyedt. A tehetős spanyolok jelentős része válaszul Andorrába, Dubajba vagy Portugáliába helyezte át adóügyi székhelyét – utóbbi esetben még éppen azelőtt, hogy Lisszabon felszámolta volna népszerű, kedvezményes adózási programját. Így a remélt költségvetési többlet helyett tőkekiáramlás vette kezdetét. Brüsszeltől Berlinig a pénzügyi döntéshozók azonban jól látták: a gazdasági nehézségek ellenére a politikai üzenet önmagában is sikeresnek bizonyult.
Az Európai Bizottság adóharmonizációs dokumentumai mindkét rendszert hivatkozási alapként kezelik, a minta nem véletlen.
Párizsban a tőkejövedelmet terhelő szociális járulékokkal együtt a tényleges adóteher az évi 250 000 euró feletti jövedelmeknél 47,2 százalékra emelkedik; ennek egy részét közvetlenül a munkáltató fizeti be. Ezzel párhuzamosan Berlin szisztematikusan zárja be az örökösödési adó kiskapuit.
Az ok egyszerű, és brutálisan számtani.
Mindez tagállami szinten zajlik. Brüsszel közben saját adóztatási jogkört épít ki.
Az EU közös helyreállítási alapja, a NextGenerationEU keretében 750 milliárd eurós közös adósság keletkezett. Ennek törlesztésére az Európai Bizottság úgynevezett „saját források”, vagyis közvetlen uniós bevételi eszközök bevezetéséről tárgyal. A javaslatok értelmében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeinek 30 százaléka, valamint az importált termékekre kivetett szén-dioxid-kiegyenlítési díj (CBAM) bevételeinek 75 százaléka folyna be az uniós kasszába. Ezenfelül napirenden szerepelnek a vállalati nyereségeket, a digitális szolgáltatásokat és a pénzügyi tranzakciókat terhelő új illetékek is. Az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjesztett új rendszer, az ETS2 bevételeinek elosztásáról pedig – a nemzeti parlamenteket megkerülve – közvetlenül az Európai Tanács és az Európai Bizottság dönt.
Az Eurostat adatai szerint a szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó adóbevételek 2017 és 2023 között drasztikusan, 15 milliárdról 51 milliárd euróra nőttek az Európai Unióban.
Magyarország jelenlegi személyi jövedelemadó-kulcsa 15 százalék, amely az Európai Unió legalacsonyabb adómértékei közé tartozik.
Ez a szám évtizedeken át Budapest egyik legkövetkezetesebben védett adópolitikai pozíciója volt. A 2026. április 12-i választások után azonban minden megváltozott: Magyar Péter és a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerzett, Orbán Viktor pedig tizenhat év után ellenzékbe vonult. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még aznap este az X-platformon a „Hungary has chosen Europe” („Magyarország Európát választotta”) üzenettel reagált. Másnap az adóügyi vétójog megszüntetését szorgalmazta az uniós döntéshozatalban – ez az a szabály, amely eddig minden tagállamnak lehetővé tette, hogy egyedül is megakadályozzon bármilyen közös adóügyi döntést.
Magyarország 2025-ös költségvetési hiánya a GDP 4,7 százaléka volt, miközben a maastrichti kritériumok szerinti belépési küszöb mindössze 3 százalék.
A Tisza Párt programja szerint ezt a különbséget 2030-ra kell lefaragni, amihez becslések szerint 8–11 milliárd eurót kell előteremteni. A pártprogramban szerepel egy egyszázalékos vagyonadó is az egymilliárd forint feletti vagyonra, amelyet az euróövezeti csatlakozás finanszírozási kényszere indokol.
Nem minden vagyonadó egyforma: más kérdés, ha egy ország saját szuverén döntéseként vezet be ilyen eszközt, és más, ha azt külső fiskális kényszer teszi szükségessé.
Ugyanígy nem mindegy, hogy egy adó már realizált, kézhez kapott vagyont érint, vagy olyan papírnyereséget terhel, amelyet a tulajdonos még el sem adott. A holland modell ez utóbbira épül. A Tisza Párt programjában szereplő vagyonadó pontos adóalapja és végrehajtási módja a program benyújtásakor még nem volt részletezve, így az érintett vagyonelemek köre és az adóztatás technikai megvalósítása sem egyértelmű.
A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen, külső kényszer hatására bevezetett adók küszöbértékei idővel gyakran mérséklődnek. Bár ezeket az intézkedéseket rendszerint a magasabb jövedelműekre szabott teherként vezetik fel, amint a várt bevételek elmaradnak és a kormányok szélesebb adóalapot keresnek, a hatásuk az átlagos megtakarításokra is kiterjedhet. A konszolidációs kényszer és az adóalap-szélesítés egymást erősítő, kéz a kézben járó folyamatok.
Az új kormány első teljes költségvetése a 2027-es évre vonatkozik. Legkésőbb addigra nyilvánosan vállalni kell az euróövezeti csatlakozás ütemtervét, és világosan meg kell mutatni azt is, miből teremtik elő a fedezetét. A válasz pedig közvetlenül érinti majd azokat is, akik ma még úgy gondolják: mindez nem az ő gondjuk.
(A NL Times, Eurostat, Bruegel, Newsweek, Allianz Trade, Telex nyomán)
Kapcsolódó:
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
