Sem a kormány, sem az ügyészség nem akar foglalkozni a Lakatos-üggyel

A Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Lakatos–Lengyel-ügyben indult büntetőeljárás elévülés miatti megszüntetése ellen benyújtott panaszt. A vádhatóság ezt azzal indokolja, hogy álláspontja szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda nem megfelelően járt el, amikor a feljelentőt egyéb érdekeltnek tekintve lehetőséget biztosított a panasztételre. Mindeközben az Igazságügyi Minisztérium államtitkára annyival tudta le a gyermekek sérelmére elkövetett rendkívül súlyos bűncselekmények ügyét, melyekben a hatóságok elévülés miatt nem hajlandóak eljárni, hogy ez nem a kormány hatáskörébe tartozik.

A Magyar Jelen Holtpont című műsorában szólalt meg hónapokkal ezelőtt egy fiatalember, aki azt állította, hogy 13 éves volt, amikor Lengyel Attila kinézte őt egy szerbiai közösségi portálon, ráírt és fotózásra hívta. A budapesti lakásban berendezett stúdióba az édesapja, aki elkísérte, nem lehetett vele. Ott volt ugyanakkor Lakatos Márk stylist és Lengyel Attilával ketten molesztálták őt. Megjegyzéseket tettek a ruháira, amiket magával vitt, majd kisméretű, gyermek alsónadrágokat vettek elő, hogy abban fogják fotózni. Később konkrétan szexuálisan abuzálták – megrontották a kiskamasz fiút. Ő próbált elmenekülni, de az ajtót kulcsra zárták.

Az ügyben feljelentést tettünk (személyesen a riport készítője – én, Füssy Angéla) a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A sértettet két alkalommal is kihallgatták (órákon keresztül), valamint megvizsgálták az általa átadott bizonyítékokat.

Az NNI végül olyan határozatot adott ki, amelyben leírták, hogy a nyomozás arra jutott, a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmények megtörténtek, pontosan taglalják, hogy milyen minősítéssel, és hogy mindezt a törvény több évi börtönnel rendeli büntetni, ugyanakkor hozzátették, hogy mivel az elkövetés ideje 2004, ezért elévülés miatt nem folytathatják le a büntetőeljárást, azt megszüntetik. 

A megállapított bűncselekményt megrontásként minősítették, amelynek a büntetési tétele öt év, ezért 2009-ig lehetett volna felelősségre vonni az elkövetőket.

Téves minősítés és kikerülhető lenne az elévülés szabálya

Az eljárás megszüntetése ellen több pontban indokolva panaszt nyújtottunk be – a feljelentőnek erre a megszüntetésről szóló határozat szerint 15 napja volt. A panaszban többek között arra hivatkoztunk, hogy a sértett tanúvallomásában előadottak szerint: mivel menekülni próbált, azaz tiltakozott, a bűncselekményt helytelenül határozták meg, illetve minősítették, ha pedig tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszakról beszélünk, ráadásul két személy által akarategységben, ami kiegészül a személyi szabadság megsértésével, ott a büntetési tétel már nem öt év, ezért az elévülési idő is kitolódik. 

Hozzátettük azt is, a törvényalkotó szándéka és a társadalmi elvárás is egyértelműen az, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmények ne évüljenek el. Erre vonatkozóan jogszabálymódosítás is történt 2024. július elsején. 

Hangsúlyoztuk, hogy a rendkívül erős társadalmi akarat és nyomás, az alaptörvénybe foglalt család- és gyermekvédelem különösen jelentős súlya alapján törvénybe iktatott Btk. módosítás 26. § (3) c) pontja fogalmilag kizárja a fenti bűncselekmény elévülését.

Ez a rendelkezés nem csupán büntetőpolitikai irányváltást tükröz, hanem egy erős, alkotmányos szinten is megalapozott társadalmi akaratot a gyermekek védelmére, amelynek célja az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása – függetlenül attól, hány évvel az elkövetés után kerül sor a feljelentésre.

Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az elévülésről szóló jogszabály egyik pontja kimondja (2. § 2–3. bekezdésben taglalt kivételek), hogy speciális esetben, amikor az új büntetőnorma az elkövetés idején még nem létezett, de az elkövetők által okozott különösen súlyos társadalmi károk miatt szükséges a nullum crimen, nulla poena sine lege elv figyelembe nem vétele is.

A gyermekkorban elszenvedett szexuális erőszak áldozatai sokszor csak évtizedekkel később képesek megfogalmazni traumájukat és jogorvoslatot keresni. Ez nem véletlen – hanem a pszichés megrázkódtatás természetes következménye. A nemzetközi jogfejlődés – például Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban – épp ezt, és társadalmunk súlyos fertőzöttségét ismerte el, amikor az elévülést a sértett 30., 40. vagy 55. életévétől kezdte számítani, illetve számtalan országban, köztük hazánkban is, kizárta.

A jelen esetben azonban az elévülés kizárásáról szóló új rendelkezés nem a bűncselekmény tényállásán vagy minősítésén változtatott, hanem az eljárás lefolytathatóságát biztosítja olyan ügyekben, amelyek súlyosságuk miatt a társadalom igazságérzetét sértik, amennyiben büntetlenül maradnak.

A panaszt azzal zártuk, hogy a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények nem pusztán magánbűnök, hanem a társadalom egészét érintő, közbizalmat megrendítő tettek, amelyeknek elkövetői nem élvezhetnek védelmet technikai jogértelmezések mögé bújva. A jog nem lehet eszköze az igazságtalanság konzerválásának.

Kértük továbbá a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy az ügy kiemelt fontosságára való tekintettel, elévülés kérdésében kérjen állásfoglalást a Legfőbb Ügyészségtől.

A minap megérkezett ügyészségi válasz szerint a panaszt érdemi vizsgálat nélkül utasították el. 

„Füssy Angéla panasztételi jogának biztosítását – az eljárást megszüntető határozat vonatkozásában – a nyomozó hatóság tévesen, feltehetően arra alapította, hogy nevezett, mint feljelentő, az eljárásban egyéb érdekeltnek tekinthető. A büntetőeljárásban egyéb érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással van, vagy aki vagy amely az őt érintő eljárási cselekménnyel összefüggésben az e törvényben meghatározott jogosultsággal vagy kötelezettséggel rendelkezik”

– fogalmaz a II. és III. kerületi Ügyészség. 

Hozzáteszik, hogy a törvény ugyan egyéb érdekeltként nevesíti a feljelentőt is, azonban jelen esetben az eljárást megszüntető határozat – a fentebb ismertettek alapján – Füssy Angéla feljelentőt kifejezetten nem érinti, jogaira, jogos érdekére, a döntésre közvetlen hatással nincs, így egyéb érdekeltnek e határozat vonatkozásában nem tekinthető.

„Az ügyészség a nem jogosulttól származó panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítja. Tekintettel arra, hogy a feljelentő fentiek alapján nem minősül egyéb érdekeltnek, így a feljelentésére indult eljárás megszüntetése ellen nem jogosult panasszal élni, ezért azt érdemi indokolás nélkül el kellett utasítani.”

 

Az igazságügyi államtitkár szerint a kormánynak nincs dolga az üggyel

Mivel Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője a panaszunkhoz hasonló tartalommal írásbeli kérdésben fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, élt még a remény, hogy kormányzati szintről teszik helyre a Lakatos-ügy elévülési kérdését. 

A Répássy Róbert igazságügyi államtitkár által adott válasz azonban világossá tette, a kormány nem gondolja úgy, hogy bármi tennivalója volna az ügyben. Válaszában az államtitkár hosszasan taglalja, mennyi mindent tettek a gyermekek védelmében, és hogy a 2024. július elsején hozott törvénynek köszönhetően a gyermekek elleni pedofil jellegű szexuális bűncselekmények soha nem évülnek el. 

Ugyanakkor konkrétan a Lakatos–Lengyel-ügyre vonatkozóan leszögezte:

„A büntető jogszabályok alkalmazása és a kérdésében megjelölt konkrét büntetőeljárások nem tartoznak a Kormány feladat- és hatáskörébe, büntetőeljárás lefolytatása a nyomozó hatóságok hatáskörébe tartozik.”