Durva bántalmazások, szexuális visszaélések és hatalommal való visszaélés után is érinthetetlen a Debreceni Javítóintézet vezetése

A Debreceni Javítóintézetben a fiatalkorú fogvatartottak és a dolgozók sérelmére elkövetett sorozatos bűncselekmények gyanúja merült fel. Szerkesztőségünkhöz eljutott jelzések szerint az elmúlt két évben a felügyeletre bízott kiskorúakkal folytatott szexuális viszony, fizikai bántalmazás és hatalmi kényszerítés is előfordult az intézmény falai között. Jóllehet a belső jelentések súlyos visszaéléseket rögzítettek, a vezetés – Kocsis Éva igazgató és Varga László Balázs helyettes – a hatósági eljárások helyett a jelek szerint az ügyek eltussolására törekedett. Annak ellenére, hogy a történtek miatt büntetőjogi felelősségre vonásnak lett volna helye, az érintett vezetők jelenleg is zavartalanul töltik be pozíciójukat.

Rejtélyes lemondások és elhallgatott visszaélések: Mi történik a Debreceni Javítóintézetben?

A debreceni javítóintézet neve néhány héttel ezelőtt, a budapesti Szőlő utcai intézményben kirobbant botrány kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Az események láncolata közfelháborodást váltott ki, és súlyos kérdéseket vet fel a gyermekvédelmi intézmények belső működésével kapcsolatban.

Vezetőváltások viharában

A botrány azután mélyült el, hogy a Szőlő utcai intézményben letartóztatott Juhász Péter Pál helyére kinevezett Kovács-Buna Károlyról bántalmazást rögzítő videófelvétel került elő. Miután az új vezetőt is meggyanúsították a folyamatban lévő büntetőügyben, lemondott tisztségéről. Ezt követően a Budapesti Javítóintézet vezetésével Varga László Balázst, a Debreceni Javítóintézet igazgatóhelyettesét bízták meg.

Varga kinevezése után azonban szinte azonnal híre ment korábbi debreceni ügyeinek. Bár rövid időn belül ő is távozott posztjáról, lemondását hivatalosan nem a múltbeli eseményekkel, hanem a rá nehezedő nyomással és az ingázás nehézségeivel indokolta.

Elhallgatott jelzések a prostitúciós hálózatról

Egy volt debreceni növendék által nyilvánosság előtt elmondottak alapján derült ki, hogy a Debreceni Javítóintézet vezetésének már évekkel korábban tudomása volt Juhász Péter Pál visszaéléseiről, az általa működtetett prostitúciós hálózatról, a fiatalkorú lányok behálózásáról majd prostituáltként való futtatásáról. Juhász Péter Pál élettársa, a szintén letartóztatásban lévő Aisha Zamira tálalt ki arról a debreceni javítóban ülő fiúnak, amikor közelebbi kapcsolatba kerültek. A fiú, abban a reményben, hogy segíthet, mindent elmondott az intézmény vezetőinek. Jelzése azonban süket fülekre talált, és végül ő maga viselte a bejelentés negatív következményeit. Birtokunkba került elektronikus levelek és fényképek tanúsága szerint a visszaélések híre már régen eljutott az illetékesekhez.

Szexuális visszaélés: „Eltérő bánásmód” vagy bűncselekmény?

2024-ben újabb súlyos etikai és jogi aggályokat felvető eset történt, immár Debrecenben. Két dolgozót érintően is szexuális visszaélésről tettek jelzést a Debreceni Javítóintézet dolgozói. A jelzés szerint az egyik nevelő 2024-től 2025 nyár végéig folytathatott szexuális kapcsolatot az egyik fiatalkorú növendékkel. Az aktusok nem bekamerázott helyiségekben történtek, egyebek mellett a raktárban, általában csendespihenő idején, de az is előfordult, hogy a nevelő munkaidőn kívül is bement az intézménybe. A jóval idősebb nevelőnő ezeket az együttléteket drága ajándékokkal honorálta: márkás ruhaneműkkel, melegítővel, kabáttal, nadrággal. Ez szúrt szemet az egyik másik fogvatartottnak, ő szólt egy másik nevelőnek – így tudódott ki a tiltott viszony. 

Az ügyben belső vizsgálat indult. A nevelőt elküldték. Az indoklás mindössze annyi volt: „eltérő bánásmódban részesített egy növendéket”.

Szakértők szerint ez a megfogalmazás rendkívül aggályos. Egy zárt intézetben, ahol a növendékek kiszolgáltatott helyzetben vannak, a felügyeleti joggal rendelkező nevelő tettei kimeríthetik a bűncselekmény fogalmát. A befolyásolás és a hatalmi helyzettel való visszaélés gyanúja ellenére az ügyet belső hatáskörben igyekeztek elrendezni. Értesüléseink szerint az érintett fiú azóta szabadult, és jelenleg is közös háztartásban él az intézetből elbocsátott egykori nevelőjével.

Egy egész tanterem előtt lelte kedvét a fiatal fogvatartottban a tanárnő

2024-ben újabb súlyos visszaélés borzolta a kedélyeket az intézmény falai között, amely az előző esetekhez hasonlóan szintén büntetőfeljelentés nélkül maradt. A birtokunkba jutott belső jelentések szerint a vezetőség ahelyett, hogy szabályosan járt volna el, aktívan próbálta elhallgattatni az ügyet.

Az eset egy tanteremben történt, több 16 és 18 év közötti növendék szeme láttára. Miközben a fiúk kártyáztak, a tanárnő félrevonult az egyik fiatalkorúval, majd a tanteremben fizikai kontaktusba lépett vele. Amikor a fiú később több nevelőnek is beszámolt a történtekről, ők azonnal felismerték a bűncselekmény gyanúját, és jelentették az esetet a vezetésnek. A felelősségre vonás azonban váratlan fordulatot vett: a vezetőség fegyelmi eljárást indított, ám nem a tanárnő, hanem a sértett fiú ellen. A hivatalos jegyzőkönyvből a tanárnőt – aki egyébként egy ismert ügyvéd lánya – gyakorlatilag teljesen kihagyták. A dokumentum hitelességét jól jelzi, hogy a fegyelmi bizottság több tagja lelkiismereti okokból megtagadta annak aláírását.

Rendszerszintű visszaélések és a felelősségre vonás elmaradása

Az ügy súlyosságát fokozza, hogy a jegyzőkönyv aláírását megtagadó két csoportvezető nevelőt – akik a dokumentum valótlan tartalma miatt álltak ellen – fenyegetéssel próbálták jobb belátásra bírni. A nappalos nevelők úgy érezték, hogy akkora a rájuk nehezedő elvárás súlya, hogy másnaptól betegszabadságra mentek.

Bár a Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály belső szabályzata és a hatályos jogszabályok szexuális abúzus gyanúja esetén kötelező felfüggesztést és azonnali büntetőfeljelentést írnak elő, az intézmény vezetése ettől eltekintett. Ehelyett a sértett fiatalt – korábbi ítéletére és férőhelyhiányra hivatkozva – büntetés-végrehajtási intézetbe szállíttatták át, vélhetően azért, hogy a botrány elüljön.

A távolmaradás ideje alatt a pedagógus – a jelzések szerint – egy újabb növendékkel került szexuális kapcsolatba. Ekkor Kocsis Éva igazgató és Varga László Balázs helyettes ahelyett, hogy jogi lépéseket tettek volna, a befolyásos családi háttérrel rendelkező tanárnőnek a táppénzre vonulást javasolták megoldásként.

Az esetek kapcsán több bűncselekmény gyanúja is megalapozott:

• Szexuális visszaélés a felügyeletre bízott kiskorú sérelmére.
• Kiskorú veszélyeztetése a szemtanúk esetében.
• Az intézményvezetők részéről a jelentési kötelezettség elmulasztása, valamint közokirat-hamisítás a jegyzőkönyvek manipulálása miatt.

Az intézmény vezetésének – név szerint Kocsis Éva igazgatónak és Varga László Balázs helyettesnek – a szerepe különösen aggályos. Eljárásuk az alábbi jogi következményeket vonhatja maga után:

• Jelentési kötelezettség elmulasztása: A jogszabályi előírások ellenére elmaradt a kötelező büntetőfeljelentés.
• Közokirat-hamisítás és felbujtás: A valótlan tartalmú jegyzőkönyvek készítése önmagában is bűncselekmény. Amennyiben az igazgató nyomást gyakorolt a munkavállalókra a hamis adatok hitelesítése érdekében, úgy a hamis magánokirat felhasználására való felbujtás gyanúja is megalapozott.
• Kényszerítés és zsarolás: A csoportvezetők retorziókkal való fenyegetése – abból a célból, hogy akarataik ellenére írjanak alá egy valótlan dokumentumot – felveti a kényszerítés, sőt a körülményektől függően a zsarolás tényállását is.

A vezetőség tevékenysége tehát nem csupán a belső vizsgálat elszabotálását jelentette, hanem egy rendszerszintű, büntetőjogi kategóriába tartozó eltussolási kísérletet.

Szakmai lejtmenet, klientúraépítés, hatalommal visszaélés 

A munkavállalói jelzések egybehangzóan állítják: a korábban a javító-nevelő munka fellegváraként tisztelt Debreceni Javítóintézet hanyatlása Nagy Kálmán kinevezésével vette kezdetét. Az intézményi kultúra átalakulása Kocsis Éva helyzetbe hozásával folytatódott, aki Nagy Kálmán vármegyei igazgatói kinevezése után az igazgatói széket is átvehette. Ezt követően egy zárt klientúra építése kezdődött meg, amelynek egyik legvitatottabb lépése az volt, hogy egy fiúnevelő intézet személyi állományának mintegy nyolcvan százalékát nőkkel töltötték fel.

A vezetői kör sajátos kivétele Varga László Balázs, aki szakmai tapasztalat nélkül, rekordgyorsasággal vált igazgatóhelyettessé. Kinevezése már csak azért is kérdéseket vet fel, mert jogász végzettsége ellenére az intézmény külön külsős személyt bíz meg a jogi feladatok ellátásával.

A szerkesztőségünkhöz eljutott dokumentumok egy ennél is sötétebb képet festenek: egyfajta belső „vamzerhálózat” kiépítését vázolják fel. A beszámolók szerint a vezetés fiatalokat szervez be egymás ellen, és dolgozókat fordít szembe kollégáikkal. A hatalommal való visszaélés gyanúja itt válik kézzelfoghatóvá: Kocsis Éva állítólag különböző kedvezmények ígéretével vagy megvonásával manipulálja a növendékeket az információszerzés érdekében.

Ez a módszer évek óta mérgezi a belső légkört, és a dolgozók szerint közvetlen összefüggésbe hozható az intézményben tapasztalható, kiugróan magas számú öngyilkossági kísérlettel. A manipulációra épülő vezetés nemcsak a szakmai munkát tette tönkre, hanem súlyos mentális krízisbe sodorta az ott élő fiatalokat is.

Lelki terror és fizikai bántalmazás: életveszélyes állapotok a falak mögött

Az intézményben uralkodó módszeres lelki terror tragikus következménye az öngyilkossági kísérletek számának drasztikus megemelkedése. Egy nemrégiben elhunyt növendék, Robin esete rávilágít a vezetés cinizmusára: a dokumentumok szerint egy ígért, majd indoklás nélkül („Csak!”) visszavont kimenő okozta krízis során a fiú tehetetlenségében a falba ütött, és az igazgatónő szeme láttára törte el a kezét. Hasonlóan súlyos egy másik növendék, János esete, akit egy nevelő tanúk előtt bántalmazott, ám a felelősségre vonás itt is elmaradt.

Különösen aggályos, hogy a bántalmazással összefüggésbe hozott nevelőnő a hírek szerint elbukott a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgán. Ennek ellenére Kocsis Éva – egy szakmailag értelmezhetetlen korlátozással – az állományban tartotta. Miközben a vezetés kegyeltjei mentességet élveznek a szabályok alól, a „nemkívánatos” dolgozókat bagatell ügyekkel, vagy akár koholt vádakkal távolítják el. Az intézmény szakmai „hitelességét” jelzi, hogy két alaptalanul megvádolt dolgozónak összesen 10 millió forint kártérítést volt kénytelen fizetni az állam a jogtalan eljárások miatt.

A birtokunkba jutott további jelzések még ennél is sötétebb képet festenek:

• Rendszeres fizikai verések és „nevelési célzatú” bántalmazások.
• Jogellenes elkülönítés (gumiszoba) büntetésként való alkalmazása.
• Kényszerítés és hatalmi befolyással való visszaélés, ahol a nevelőket a növendékek elleni erőszakra próbálták rábírni.

Mivel a belső ellenőrzési mechanizmusok csődöt mondtak, és a jelzések rendre elakadtak az igazgatói asztalon, a valódi kivizsgálás eddig váratott magára. Azonban fordulat állt be: a büntetőfeljelentések megtörténtek. Mivel a javítóintézetek irányítása már a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) tartozik, az ügyben már az ügyészség hivatott eljárni.

Egyébként a Szőlő utcai intézet egykori dolgozói is kísértetiesen hasonló módszerekről számolnak be.

Folytatjuk!

Kapcsolódó: