Gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

Szaporodnak a halálzónák…

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a halálzónák – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye. A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott.

A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.
„Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a madridi klímakonferencia döntései” – mondta Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója .

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Egyes fajok a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.

Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel.

Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás. (MTI/24)