Nagy az öröm a Magyar(sic!) Helsinki Bizottság háza tájána, amiért a magyar érdekekkel szemben ismét eredményesen képviselték az afrikai és közel-keleti kontinensfoglalók migránsok érdekeit. Az Európaidegen Emberi Jogom Európai Bírósága nem meglepő módon a civilszervezetnek álcázott felforgatóknak adott igazat, és három esetben is elmarasztalta Magyarországot.
Egy 14 éves menedékkérő gyereket bántalmaztak az ásotthalmi mezőőrök, és dobtak vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Egy 17 éves menedékkérőt önkényesen három hónapon át tartottak őrizetben. Egy 28 éves kínzásáldozat menedékkérőt pedig súlyos egészségi problémai ellenére tartottak fogva – közölte a Helsinki Bizottság, a szervezet ügyfelei (feltehetőleg a megfelelő felbujtás után – a szerk.) mindhárman a strasbourgi bírósághoz fordultak, és mindannyian nyertek.
Azon már meg sem lepődünk, hogy a szélsőliberálisok által alkalmazott újbeszélben az illegális határsértő és a „menedékkérő” gyakorlatilag rokonértelmű szavak, az azonban sokat elmond az európai érdekvédelemről, hogy ezek feltartóztatása és visszafordítása a nemzetközi bíróságok szerint súlyos bűn és „jogsértés”.
M. M. Afganisztánból menekült, és 17 éves volt, amikor magyar területre lépett. Rögtön menedéket kért, de a hatóságok három nap híján három hónapig tartották fogva. 2014-ben még olyan szabályok voltak, hogy a 18 év alatti gyerekeket nem lehetett volna elzárni, de a hatóságok nem tekintették M. M.-et kiskorúnak. Utóbb a fiú átkerült a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló intézménybe, Fótra, és ott tanult meg magyarul. Aztán a hazai bíróság menekültként ismerte el. Ma kapcsolatban él, gyereket nevel magyar párjával, és egy kis büfét működtet egyedül. (Íme, hogy megvédte a kormány hazánkat a harmadikvilágból érkezőkkel szemben – a szerk.)
Megemlítenek még egy afgánt, aki szintén beperelte Magyarországot, megnyerte a pert, majd letelepedett hazánkban, ahol korábban „megalázták” és „bántalmazták”.
A strasbourgi bíróság mindkét esetről azt állította, „a menekültügyi hatóság jogalap nélkül vette őrizetbe a szervezet menedékkérő ügyfeleit, a hazai bíróságok pedig hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül, automatikusan, a menedékkérők egyéni helyzetére tekintet nélkül hosszabbították meg több alkalommal is a fogva tartást”.
Egy pakisztáni menekült, bizonyos R.N. esetében már sehogy sem tudták szépíteni a dolgot, kénytelenek voltak leírni, hogy az – állítólag – 14 évesen, „kísérő nélkül” otthonról elinduló „fiatal” 2017. június 21-én „szabálytalanul” (tehát illegálisan, egy szuverén állam területét és határát semmibe véve) lépte át a szerb-magyar határt. Ott a munkájukat tisztességesen ellátó, a magyar polgárokat a kormány helyett védő ásotthalmi mezőőrök elfogták őt és tíz társát (azért csak volt ott kíséret – a szerk.). A fiú azt állította, a magyarok bántalmazták, mielőtt visszadobták Szerbiába. A szélsőliberális Orvosok Határok Nélkül ki is állított neki egy látleletet, ami ezt dokumentálta.
A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette R. N. alapjogait azzal, hogy kollektív kiutasítást alkalmazott vele szemben, és kísérő nélküli kiskorú menedékkérőként sem biztosított neki hatékony jogorvoslatot a hatóságok „jogsértéseivel” szemben. Bizony, az illegális határsértő a bűncselekmény elkövetésével egyből „kiskorú menedékkérővé” válik a liberálislelkületű bírák szemében.
Precedenst teremtenek a felforgatók
„A hazai hatóságoknak és bíróságoknak a menedékkérők szisztematikus és teljességgel önkényes fogvatartási gyakorlatát – legyen annak helyszíne »őrzött szállásként« vagy »tranzitzónaként« aposztrofálva – sok-sok strasbourgi ítélet azonosította már. Ezek az ítéletek nem csak az ügyben érintett ügyfeleinknek adnak igazságos elégtételt az őket ért méltánytalan és megalázó szenvedésért, hanem zsinórmértékül szolgálnak a jog alkalmazása során az emberi jogi egyezményben részes valamennyi államnak is” – jelentette ki a strasbourgi ítélethirdetés után Pohárnok Barbara, a Helsinki Bizottság ügyvédje, H. N. jogi képviselője.
Fotó forrása: A Helsinki Bizottság hivatalos weboldala
„Különösen R. N. ítélete mérföldkő a strasbourgi bíróság magyar ügyekre vonatkozó gyakorlatában. A bíróság nagy hangsúlyt fektetett ügyfelünk különleges sérülékenységére. Határozott álláspontunk, hogy emberi minimum az, hogy különösen a gyerekek és a sérültek ügyeit fokozottan kell tisztelnie az államnak és a kormánynak, a politikai ideológián alapuló bebörtönzés és bántalmazás a diktatúrák sajátja” – örvendezett a strasbourgi döntések nyomán Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje, R. N. és M. M. jogi képviselője.
Fotó forrása: A Helsinki Bizottság hivatalos weboldala
A nyilatkozatokból arra lehet következtetni, a Helsinki Bizottság az ítéletek nyomán igencsak felbátorodott, így aligha ezek voltak az utolsó perek. Megtehetik, ugyanis egyedül a Mi Hazánk Mozgalom követeli a külföldről pénzelt felforgatószervezetek betiltását, a kormány egy-két „odamondáson” kívül nem tesz semmit.
A cikk arról nem szól, a felforgatók tevékenysége nyomán a magyar adófizetőknek mennyi pénzt kellett fizessenek az illegális határsértőknek, akik – a megsarcolásunk után – boldogan telepednek le a magyar fővárosban, hiszen a kártérítésből biztosan futja egy-két apróságra.
Magyar Jelen – Index
Kiemelt kép forrása: a Helsinki Bizottság hivatalos Facebook-oldala
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
