A jászberényi eredményen felbuzdulva a Jobbik pártmentes önkormányzatot hirdetett, mert úgy látják az önkormányzatokban az tud eredményes lenni, aki nem kötődik semmilyen párthoz.
Lukács László elmondta, hogy a Jobbik az elmúlt időszakban igazán átértékelte a politikáját és arra jutottak, hogy háttérbe kell szorítani a pártokat. A nagy átértékelésnek aztán az lett a vége, hogy Lukács most már abban sem tudott egyértelmű választ adni, hogy támogatják-e majd Egerben azt a Mirkóczki Ádámot, aki egykoron még a Jobbik szóvivője, parlamenti képviselője is volt.
Lukácsnak abban igaza van, hogy az önkormányzati munka merőben más, mint a parlamenti, de önmagában a pártmentesség eszménye sok szempontból sántít. A szavazó joggal lehet kíváncsi arra, hogy az általa választandó városatya végül zebrát, vagy inkább buszmegállót építene a kerületébe, esetleg egyszerre mind a kettőt. De ezek mellett az megint releváns, voksot meghatározó információ, hogy lokalista, vagy globalista az illető. Vallásos-e, mit gondol a bevándorlásról, van-e véleménye az abortuszról és így tovább. Ezeket az összetett kérdéseket nem könnyű gyorsan kifejteni, ebben sokat segít, ha az illető tagja egy pártnak és azt felvállalja a bizalom kérésekor. Ez alapján gyorsan és könnyen beazonosítható lesz, hogy mit kíván képviselni, milyen eszmék, értékek mellett kötelezte el magát. A vásár kettőn áll, ugyanúgy jelentősége van, hogy a megválasztott (párt)képviselő esetleg a ciklus felénél rájön-e arra, hogy inkább egy másik pártban akar politizálni és viszi magával a mandátumot.
Mi jelent ez a Jobbik szempontjából?
Persze már annak is megvan a maga bája, hogy ezt a felfedezést épp az 5%-ot sem megütő Jobbik tette meg. Eszünkbe jutott egy vicc, ha így lett, hát megosztjuk a kedves olvasóval. Tehát:
A nyuszika, a róka és a medve beleesnek egy verembe. Pár nap múlva már nagyon éhesek. Megszólal a róka és azt mondja:
– Együk meg azt, aki a legkisebb!
Erre a nyuszika felpattan, és fenyegetően a rókára néz:
– Ha valaki bántani meri a medvét, annak velem gyűlik meg a baja!
Alább egy híradás 2018-ból:
Egy híján száz önkormányzati képviselő hagyta el a Jobbikot, amióta egy polgármester létrehozta a Mi Magunk platformot, amely ma már pártként, Mi Hazánk Mozgalomként várja bírósági bejegyzését. A kilépők között kilenc polgármester található, a megyei közgyűlésekben pedig összesen 19 képviselőjét veszítette el a Jobbik. A párt egykori települési önkormányzati képviselőinek száma hetvenre tehető. Emlékezetes, a Mi Hazánk Mozgalom június 23-i zászlóbontó nagygyűléséig hat jobbikos polgármester és 25 önkormányzati képviselő vált függetlenné, valamint három regionális igazgató és nyolc megyei közgyűlési képviselő távozott a Jobbikból. Az elmúlt két hónapban nagyjából megnégyszereződött a pártot elhagyó politikusok száma – szólt a hír az első igazán nagy kilépési hullám idején.
Eltűntek a szavazók, de ezt észre sem vették
A Jobbik önkormányzati térvesztését némileg a 2019-es választáson az ellensúlyozni tudta, hogy összefogtak helyben a többi balliberális párttal és civilszervezeteket hoztak létre, melyek segítségével a legtöbb helyen meg tudtak egyezni. Ennek köszönhetően a gyalázatosan sikerült EP választás után néhány hónappal elmondhatták, hogy a nagyvárosokban a pozícióikat általában sikerült megtartaniuk. A legtöbb megyeszékhelyen az volt a recept, hogy a kompenzációs listán egy helyet kap a párt, emellett pedig ők jelölhetnek a közös összefogás nevében egy nyerhetőnek vélt körzetben. A modell működött. Szegeden, Kecskeméten, Pécsen és Szombathelyen is egyéni választókerületet tudott nyerni a jobbikos jelölt, mert ellene csak a kormánypárti kihívó volt és sikerült becsatornáznia a baloldali pártok szavazóit.
Szemléltető példa sok van. Kecskeméten 2014-ben az önkormányzati választásokon a Jobbik önállóan indult és 2 mandátumot szerzett, ekkoriban a párt egyedül állt 20% fölött úgy, hogy hónapokkal az önkormányzati előtt 1 milliónál is több szavazatot szereztek az országgyűlési választásokon.
A következő önkormányzati választásokon ugyanúgy 2 mandátumot kaptak az alföldi városban, de ekkorra már országosan csak 6, Kecskeméten csak 5,81%-ot szereztek a szintén alig néhány hónappal korább tartott európai voksoláson.
A kulcs pontosan itt jön, ugyanis ekkor a DK-nak és a Momentumnak ezekben a várostípusokban már voltak szavazói (lásd: EP 2019) , a Jobbiknak egyre kevésbé. Ezeknek az olcsó „jobbikos” győzelmeknek később meg lett az ára. Ha hamarabb nem, hát 22-ben egészen biztosan, mert az az ellenzéki érzelmű Fideszellenes szavazó, aki például egyéni mandátumhoz juttatott egy önkormányzatban egy jobbikost mondjuk Szolnokon, az később (és addig sem) definiálta magát Jobbik szavazónak. A párt tehát úgy vesztette el a szavazóit, hogy önkormányzati szinten ez fel sem tűnt nekik. Elemzések szerint 22-ben 800.000 jobbikos szavazó tűnt el, ezekkel a szavazatokkal a párt és Jakab magabiztosan kalkulált már a 21-es előválasztáson is – hiába.
„Semmi pánik, urai vagyunk a helyzetnek”
–hangzik egy másik, a népszerűségi mutatón jóval jobban álló Lukács Lászlótól, talán némileg hitelesebben, mint a Jobbik egészségpolitikusától. Akár így, akár úgy: a Jobbik jelenleg regnáló önkormányzati képviselőit a pártmentes önkormányzatok víziója csak akkor villanyozhatja fel, ha ezzel konfliktus és arcvesztés nélkül le tudják magukról dobni a felismerhetetlenségig átalakított Jobbik-logót. Ellenkező esetben Lukács László György üzenete úgy is hangozhat:
„a párt végleg meggyengült és neked kedves vidéki politikus már nem tudunk és nem is akarunk a budapesti pártelnökökkel szemben kiharcolni befutó helyet, mert a pozícióink már nem predesztinálnak bennünket erre.”
(Nyitóképen a régi pártcímer – Magyar Narancs)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
