Európa akadályokba ütközik az elektromos autókra való átállás versenyében

A 2045-ös széndioxid-semlegességi cél felé tett előrelépés ellenére az elektromos járművek magas ára fejfájást okoz a kormányoknak.

Az európai országok nehezen tudják meggyőzni az embereket, hogy a belső égésű motorral hajtott autókról elektromos autókra váltsanak - állítja a Guardian.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint

Európa ma tízszer annyi elektromos autót ad el, mint hat évvel ezelőtt, de a flotta túl lassan tisztul ahhoz, hogy elérje az éghajlatvédelmi célokat. A kormányok szerte a kontinensen küzdenek az elektromos járművek árával, amelyek több ezer euróval többe kerülhetnek előre, mint a hasonló, fosszilis tüzelőanyagot égető járművek.

"Azt látjuk, hogy nem elég csak az elektromos járművek vásárlását ösztönözni" - mondta Julia Poliscanova, a Transport and Environment kampánycsoport elemzője.

Az EU célkitűzése az, hogy az évtized végére az 1990-es szinthez képest 65 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátása, valamint 2045-re elérje a nettó nullát. De miközben az energiaágazatban csökkentette a kibocsátást, szélturbinákat állított fel és szénerőműveket zárt le, a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás a háttérben folyamatosan emelkedett.

Christian Hochfeld, az Agora Verkehrswende - a németországi tiszta közlekedéssel foglalkozó szakértői csoport -  vezetője szerint a közlekedés az éghajlatvédelem "problémás gyermeke". Mivel az autók legtöbb alternatívájának kiépítése időbe és pénzbe kerül, az elektromos járművekre való teljes átállás "a legkritikusabb kérdés" a következő évtizedben a kibocsátás csökkentése szempontjából - mondta.

Az EU azt tervezi, hogy az évtized végére a személygépkocsik kibocsátását a 2021-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti, 2035-re pedig nullára csökkenti.

A vásárlókat azonban elriasztja az elektromos autók magas induló ára, még akkor is, ha a jövőben az alacsonyabb üzemeltetési költségek révén megtérülnek.

Ennek ellensúlyozására az európai országok pénzügyi ösztönzőket kínálnak a vásárlóknak a tisztább autók vásárlásához. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint az EU 27 tagállamából 21 adókedvezményt kínál alacsony szén-dioxid-kibocsátású autó vásárlásakor.

Romániában a támogatás teljes összege elérheti a 11.500 eurót.

Belgium ösztönzőket alkalmaz a céges autókra, amelyek az új autók értékesítésének nagy részét teszik ki, és amelyek a használt autók piacára való átmenetet jelentik. Olaszország és Spanyolország hozzájárul az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúra költségeihez. Franciaország 5000 eurós vásárlási bónuszt kínál, és mentesíti az elektromos járműveket a súlyadó alól.

"Ez nem tökéletes, de amit a franciák tesznek, az valóban jó irányba halad" - mondta Poliscanova, ugyanis Franciaország bejelentette egy szociális lízingprogram terveit, amelynek keretében "a leginkább rászorulók" havi 100 euróért bérelhetnének elektromos autót. A kormány különösen óvatos az olyan zöld politikákkal szemben, amelyek növelik a szegényebb háztartások költségeit, miután az üzemanyagadó emelésére tett 2018-as kísérlet széles körű zavargásokat váltott ki, amelyből a "sárgamellényes" mozgalom alakult ki.

Emmanuel Macron francia elnök még nem ismertette konkrét tervét, hogyan fog működni. A politikai jelzés azonban máris arra ösztönzött néhány francia autógyártót, hogy a nehéz és drága elektromos autók helyett a kis és olcsó elektromos autók felé mozduljanak el.

Németországban eközben a kormány csökkentette az elektromos járművek támogatását, mivel az elektromos járműveket vásárlók száma ugrásszerűen megnőtt.

"Nem fenntartható, hogy olyan magas támogatásokat adjunk ki, mint a múltban" - mondta Hochfeld - "és szociálisan sem igazságos, mert Németországban mindenki - minden adófizető - fizet ezért az átállásért, még akkor is, ha nincs autója".

Németország Európa legnagyobb szennyezője és legnagyobb autópiaca. Miközben megadóztatja a gépkocsi-tulajdonlást, és mentességet biztosít az elektromos járművek számára, nem adóztatja meg a gépkocsi beszerzését, vagyis azt a pontot, amikor a fogyasztók eldöntik, hogy megvásárolják-e a járművet.

Hochfeld szerint igazságosabb lenne a járműveket a vásárláskor megadóztatni, és ezen keresztül támogatni az elektromos járműveket.

"Miért kellene egy ápolónőnek fizetnie egy fogorvos elektromos járművét? Ez nem igazságos. De, ha a belső égésű motoros autót vásárló ügyvéd fizetne a fogorvosnak, aki elektromos járművet vásárol? Azt mondanám, hogy ez rendben van."

Ráadásul az ACEA szerint mindössze hét uniós ország kínál ösztönzőket a töltőinfrastruktúrához.

Norvégiában például, ahol 10 újonnan eladott autóból 9 elektromos vagy hibrid, a kormány már az 1990-es években számos ösztönzőt biztosított az elektromos járművek számára, amelyeket később fokozatosan megszüntettek. Az adókedvezmények mellett a kormány ingyenes parkolást, kompokhoz való hozzáférést és a buszsávokban való közlekedés jogát is felajánlotta.