II. Rákóczi Ferencet 1906. október 29-én temették újra Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban. Előtte egy nappal ravatalozták fel a hamvait a budapesti Szent István-bazilikában. Ennek emlékére gyűltek össze szombaton a Szent István-bazilikában tisztelői, valamint hagyományőrzők. Az emlékszertartást Rákóczifalva plébánosa, Kómár István celebrálta. Cserép Anikó írása.
Szombaton a hagyományőrző kurucok, betyárok és a Nagyságos Vezérlő Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc tisztelői emlékszertartáson vettek részt a Szent István-bazilikában.
László Ferenc több mint tíz éve fáradhatatlanul szervezi az emlékszertartásokat a Rákóczi-szabadságharc emlékére. Neki köszönhetjük azt is, hogy 2015-ben a fejedelem születésnapját, március 27-ét Rákóczi-emléknappá nyilvánította az Országgyűlés. Ezzel egy többéves küzdelem vezetett eredményre, melynek babérjait végül a politikusok aratták le, László Ferenc nevét teljesen elhallgatva.
Örvendetes, hogy vannak hagyományőrzők, akik nem hagyják feledésbe merülni II. Rákóczi Ferenc tetteit és küzdelmeit, a mai napig ápolják az emlékét.
László Ferenc 10 éve petíciót indított a Rákóczi-szabadságharc kezdő napjának, június 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáért, de ezt a törekvését a kormány nem támogatta. Érthetetlen ez annak fényében, hogy a későbbi szabadságharcainknak van ünnepnapja.
A Kossuth téren lévő Rákóczi-szobornál időnként van koszorúzás, de nem mint állami ünnepség, valamint a fővédnöki felkéréseket a kormánypárti politikusok rendre lemondják. Kövér László, az Országgyűlés elnöke pedig kérésre sem hajlandó kitűzni Rákóczi zászlóját az emléknapon a Parlament homlokzatára.
Jövő év március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján remélhetőleg ismét lesz emlékmise, és együtt vonulhatnak a tisztelői és a hagyományőrzők a Szent István-bazilikától a fejedelem Kossuth téren található szobrához koszorúzni.
Cserép Anikó
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
