Krisztus feltámadásának öröme reményt és biztatást jelent küzdelmeinkben

A példamutató bátorság és következményeinek részleteiről szóló híradást azonban előzze meg a sokkal fontosabb és nagyobb örömhír: a feltámadás húsvéti evangéliumának tanítása Reisz Pál atya tolmácsolásában.

„Dícsértessék a Jézus Krisztus! Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden olvasónak ezekben a csendes percekben, amelyekre ma mindenkinek oly nagy szüksége van. Világi életünk tele van teherrel, bizonytalansággal, szenvedéssel. 

Szükségünk van a biztatásra, amelyet Jézus Krisztus feltámadásának bizonyossága jelent számunkra. 

Az evangélium biztatására éppen azoknak van a legnagyobb szükségük, akik azért félnek az örök élet gondolatától, mert azt nehézségekkel küzdő földi életük folytatásának képzelik, és nem tudnak szembenézni földi életük problémáival és végességével. 

Ugyanakkor bennük és mindnyájunkban megvan a tudatos vagy tudattalan igény, hogy értelmet adjunk a küzdésnek a földi élet korlátai között. Jézus Krisztus feltámadása ezt az igazságot erősíti meg bennünk. Aki kapcsolódik hozzá, megkapja a földi élet értelmének is ízét, zamatát, amelyet az a reménység ad meg, hogy része lesz a feltámadásban is. És ahogy az apostolokat is ez a remény erősítette meg a nagypénteki kereszthalál reménytelenségében, úgy ezek a gondolatok minket hozzásegítenek ahhoz, hogy örvendezzünk Krisztus feltámadásának.

Krisztus legfőbb tanítása, húsvét új parancsa ez: „Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket!” (Jn 13,34). 

Ez a parancs áldozatainknak, sőt szenvedéseinknek is értelmet ad. A külső politikai események most békétlenséget és reménytelenséget keltenek bennünk, ezért szükséges, hogy a krisztusi tanítással és a feltámadás hitével erősítsük meg magunkat.”

– Háborús világunkban és egy roppantul eldurvult választási kampány véghajrájában valóban könnyen elborítja lelkünket a kilátástalanság reményvesztett hangulata.

– A kommunizmus idején Kárpátalján szolgáltam két évig. Öt falu plébánosa voltam. Az ott élő magyarok kétszeres nyomás alatt éltek: mint hívő katolikusok egy ateista államban, és mint kisebbségiek a többségi elnyomás alatt. De kitartottak hitükben. Ők mondogatták: „Ezek a kommunisták annyira gonoszak, hogy az ördög elmehetne hozzájuk inasnak!” 

Ma notórius hazudozók ragadják magukhoz a magyarok lelkét, ezekhez is elmehetne inasnak az ördög, de meghátrálnunk egy tapodtat sem szabad. 

Hiszen Szent Ferenc is elment a mohamedánok közé, a Szentföldre, és a ferencesek azóta sem hátrálnak szentföldi missziójukban: őrizni a szent helyeket, Krisztus földi életének helyszíneit Názáretben, Jeruzsálemben. Iskoláikat is fenntartják, még ha a diákok kétharmada ma már muszlim is. 

– Ugyanakkor az idei virágvasárnapon az izraeli rendőrök már nem engedték be a Szent Sír-bazilikába Pizzaballa ferences szerzetest, bíborost, jeruzsálemi latin pátriárkát az ünnepi liturgia elvégzésére. 

– Meghátrálni még akkor sem szabad. Mi ebből az esetből is meríthetünk erőt a további kitartáshoz. Hiszen Jézust is Messiásként üdvözölte a nép virágvasárnap, hogy aztán néhány nap múlva megfeszítését követelje. De ez az esemény is eszköze lett Krisztus kereszthalálának és feltámadásának, amely a keresztény tanítás alapját jelenti.

– Az atyát ért tavaly szeptember 23-i inzultus miatt a rendőrség büntetéseket szabott ki a templomba berontó, a vallásgyakorlás jogát megsértő baloldali aktivistákra. Friss fejlemény azonban, hogy a bíróság március 28-án törölte ezeket a büntetéseket. Hogyan éli meg Pál atya, hogy felmentették ezeket a garázdákat?

– Még nem is értesültem róla. Aznap is nyitva volt a templom, ahogy mindig. A tüntetők elzárták a bejáratot, így a híveknek esélyük sem volt átjutni az ordítozó, méltatlanul gyalázkodó tömegen. A hangerő miatt a liturgia és a gyóntatás is lehetetlenné vált. Magam is gyóntattam, aztán a templom oldalsó kapuján mentem volna ki, de a tömeg nem engedett. Hadházy és a csődület számonkérte a harangzúgást. „Szégyellje magát!” – ezt ordították emberségükből kifordult személyek, miközben obszcén táblákat mutogattak. Engem már akkor meglepett, hogy ezt miért engedte meg a rendőrség. Aztán a Magyar Ateista Társaság is feljelentette a templomot, hogy akadályozni akartuk a tüntetést a harangozással. Még a végén mi leszünk megbüntetve az összes atrocitás miatt. 

– Reméljük, azért odáig nem süllyed a mai magyar igazságszolgáltatás, de a figyelmeztetés mindenesetre nagyon is helyénvaló.     

A Magyar Jelen hálásan köszöni Reisz Pál atya bátorító szavait, húsvéti tanítását és a példamutatást bátorságból és hűségből az Egyház és a nemzet iránt.

Kapcsolódó: