„Ismét mienk a pesti utca”

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett demonstratív megmozdulásán október 22-én – vasárnap – a Légió Hungária. Azoknak a százaknak, akik ott voltak, régen nem látott élményben lehetett részük.

A résztvevők vasárnap fél öt tájban gyülekeztek a Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren ahonnan rövidesen fegyelmezett hármas sorokban sétáltak át – a rendőrség által lezárt Kálvin tér érintésével, majd az Üllői út úttestén haladva – a forradalom ikonikus helyszínére a Corvin közbe. Az átvonulás alatt zengett a ria ria Hungária, vagy a forradalomra emlékező rövid rigmusok, mint például: Mi vagyunk a pesti srácok, hej, hej! De még az ellenoldal is kapott egy szívhez szóló üzenetet: Antifa, ha, ha, ha! A járdán és az autókból csodálkozóan, meglepetten – de legkevésbé sem ellenségesen – figyelő embereket látva, nem is juthatott más az ember eszébe, mint Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán – stílszerűen az 56-os forradalom alatt született – versének első versszaka:

„Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.”

Átérve a Corvin közbe, itt ismét rendezték a sorokat, és nemsokára szemet gyönyörködtető látványt nyújtott a közt megtöltő, legalább háromszáz ember, amint égő fáklyákkal a kézben hallgatta a megemlékező ünnepség felszólalóit. Retkes Tamás történész forradalmunk történelmi vonatkozásairól, egy Erdélyből jött felszólaló 1956 ottani hatásáról, Tyirityán Zsolt Betyársereg vezető ’56 és napjaink közötti párhuzamokról, aktuális politikai kérdésekről beszélt. Az utolsó szónok Incze Béla az általuk elért sikerek mellett az Antifa mozgalom magyarországi intenzív megjelenésére, illetve az ellene való harc szükségességére – ami öszjobboldali feladat lenne – hívta fel a figyelmet.

Ezután a magukat képviseltető szervezetek – Légió Hungária, Betyársereg, Hungarian Hammerskins, Mi Hazánk, Szkíta motorosok,Gárdamotorosok, Jobboldali Egyetemisták, Bolgár Nemzeti Unió (Bulgária) La nationalist (Franciaország) – koszorúkat helyeztek el a Pesti Srác szobránál, majd végül a Himnusz közös eléneklésével záródott az ünnepélyes esemény.

– Az ünnepléshez kapcsolódva villáminterjút adott lapunknak Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja: Mit jelenthet a ma emberének az 1956-os forradalom?

– Véleményem szerint 1956 egy olyan össztársadalmi üzenettel bír, illetve olyan alapértéke van a magyar társadalom számára, ami alapvetően a szabadságot jelenti. De még ezen is túlmutat, hisz üzenetében az is benne van, hogy a szabadság iránti vágyunk, a szabadság megszerzése fontosabb, mint maga az élet.
Napjainkban is szerencsére még létezik egy olyan szelete a társadalmunknak, akit ez a forradalmunk őszintén megérint – közülük sokan itt voltak ma velünk – rajtuk kívül létezik egy olyan széles réteg, aki valami módon megünnepli, mert tisztában van vele, tudja, hogy milyen nagy dolog történt akkor. S tagadhatatlan, hogy sajnos vannak olyanok is, akik teljesen elvesztették a kapcsolatukat az akkori eszmékkel, akiknek az akkori történések nem mondanak semmit.

– A pártok közül egyedül a Mi Hazánk tart nagyobb szabású megemlékezést, a forradalomra emlékezve, ennek mi lehet az oka?

– Úgy gondolom a Fidesz mostani fejlődő oroszbarátsága miatt megpróbálja átértékelni az akkori eseményeket, a baloldal pedig pusztán azért vállalja ’56 szellemiségét, mert úgy érzi, ez szavazatokat hozhat a számára. Így mindkettő aktuálpolitikai céloknak rendeli alá ezt az ünnepünket is.

– A forradalom követelései egyébként mára már megvalósultak?

– Részben igen, – mondjuk a „ruszkik haza” követelés – viszont az országunk teljes autonómiájának a kivívása egy olyan pont, ami még napjainkban is aktuális, hiszen tagjai vagyunk tömörüléseknek – gondolok a NATO és EU tagságunkra – amiktől erősen függünk, illetve Oroszország felé is túlságosan elköteleződtünk például energetikai szempontból. Én mindkét oldalról lehetőleg levágnám magunkat, hogy a totális szuverenitás felé el tudjunk mozdulni. Persze ahhoz kis ország vagyunk, hogy egyedül jelentős tényezők lehessünk, de egy létrejövő erős közép-európai tömörülés már kedvező lehetne a számunkra.

– Áttérve a Légió Hungáriára, nemrég ünnepelte ötéves születésnapját. Mi hivatalosan a formáció, és milyen célokat tűzött ki a megalakulásakor, ebből mi valósult meg?

– Mi egy baráti társaság vagyunk, olyan emberek, akik hasonló értékrendet képviselnek, szeretnek együtt lenni, s a közösen kitűzött célokat meg akarják valósítani. Már öt éve is azt határoztuk el, hogy a radikális jobboldal térjen vissza az utcára, legyenek látványos utcai felvonulásaink, s ezeken erőt mutassunk fel. Létszám tekintetében mindig lehetnénk többen – de mivel maximalista vagyok, akkor is ezt mondanám, ha tízezrek vonulnának – de ma is százak vonultak velünk. A másik nagy rendezvényünkön, a Becsület napján is mindig szép számmal vagyunk jelen, így ez az egykori elképzelésünk sikeresnek mondható. A másik cél egy kulturális és sportbeli közösségi tér létrehozása volt, ez az elképzelésünk is megvalósult.

Távlati célunk, hogy a mi gondolkodásmódunk, felfogásunk a társadalom minél szélesebb rétegeiben találjon egyetértésre. Ennek viszont most ellene dolgozik a Fidesz média, hiszen kiforgatja a mondanivalónkat, ha egyértelműen akarok fogalmazni, akkor hazudoznak rólunk, ezen mindenképpen szeretnénk valami módon a közeljövőben változtatni.

Tölgyesi Tibor