2020. március 29-én még átállunk a nyári időszámításra, utána viszont elkezdődik a rendszer kivezetése. Most viszont még egy órával előretekerve próbára teszik az emberek cirkadián ritmusát.
2020. március 29. vasárnap hajnalban kettő órakor három órára kell előreállítani az órát – írja a Pontosidő.com. Az óraátállítás egyszerre gyűlölt és hasznosnak tartott lépés, de hamarosan az Európai Unióban minden tagállam felhagy vele.
Olajválságos történelem
Hagyományosan az előnyök között szokás emlegetni, hogy energiatakarékossági szempontból jobb, ha a munkaidő (a reggel 8 és este 7 óra közötti) időszaka alatt minél tovább van világos. A módszernek a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága alatt kimutatható hatása volt, jelentősen csökkent az energiafelhasználás, azonban az azóta eltelt közel 50 évben teljesen megváltozott a fejlett világ embereinek életmódja. Nyáron a hosszabb ideig tartó világosság már nem vágja vissza a fogyasztást, többek között azért, mert egyre több elektromos eszközt használunk, valamint világszerte elterjedtek a légkondícionálók.
Tavaly nyáron már nagyjából egységes volt az áramfogyasztás volt az évben, egy-két téli csúccsal. A nyári csúcs a június 27-i 6633 megawatt volt, míg a történelmi rekord – vagyis szélsőségesen magas érték – egy különösen hideg napon volt, 2019. január 23-án, akkor 6926 megawatt volt az országos terhelés. Az idei enyhe tél kérdés, hogy ezt mennyire befolyásolja.
Volt előnye, de már kinőttük
Korábban az Egyesült Államokban statisztikusok azt mutatták ki, hogy az óraátállítással nyert napos órák télen például azt eredményezték, hogy kevesebb volt a bűncselekmény. Viszont ezt a pozitív hatást mostanra teljesen kiradírozta, hogy a bűnözők már napvilág mellett is épp oly aktívak, mint az éjszaka leplező sötétjében.
Ezért a 2000-es évektől egyre hangosabb lett az a tábor, amelyik azt mondta, hogy valójában az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai miatt nincs értelme a nyári-téli időszámításra való váltogatásnak. Szakértők szerint az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.
A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Az óraátállítás pedig ezt borítja fel, ami sokaknál vezet jetlag-élményhez vezet, vagyis olyan, mint gyors időzóna-átlépést élnének át egy repülővel. Ennek kiheverése felnőtteknél – főleg az idősebbeknél – akár 3 hét is lehet.
Elhagyjuk a fenébe
A kritikai hangok és az egyre intenzívebb vita miatt tavaly március 26-án az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött.
Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, állt az akkori a parlamenti állásfoglalásban. Egyelőre még nem dőlt el, hogy hova váltunk, az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
Ha a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egy éves halasztását javasolhatják.
A magyar kormány egyelőre nem jelentette be, hogy melyik számításhoz csatlakozunk, de egy éven belül ebben a kérdésben már biztosan döntés születik. Még egy óraátállítás így biztosan lesz – de ha a nyári létet választjuk, akkor kettő is – 2020. október 25. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
(napi.hu nyomán)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
