József Attila kézírásával írt, eddig ismeretlen vers került elő egy négy lapból álló notesztöredéken, írja a Telex.hu. Az Edit című, nyolcsoros vers szoros kapcsolatot mutat a Számvetés című versével, és ez József Attila első Edit-verse – állítja a kéziratról készült tanulmányában Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész.
Egy négy lapból álló, iskolai füzetnél picivel kisebb notesz, vagyis notesztöredék első lapján József Attila kézírásával egy nyolcsoros vers, alatta dátum (Bp. 1935. március 8.) és aláírás, a többi három lap üres (leszámítva egy ceruzával írt nevet: Barta István). A vers címe Edit, a szöveg pedig így hangzik:
Ezért üldögélek / a világban. // Minden pillanat / édes, kellemes // Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek / kedvesem mosolygok.
Az úgynevezett autográf verskéziratnak, ami az Antikvárium.hu februári online árverésén kerül kalapács alá – a tételt már nyilvánosságra hozták az előzetes kínálatban, de a licitálás majd csak 18-án indul –, azon túl, hogy a magyar irodalmi-kulturális életben szenzációszámba megy a felbukkanása, irodalomtörténeti jelentősége is van.
Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint József Attila analitikusához, egyik reménytelen szerelméhez, Gyömrői Edithez írta a verset, amelyet később további Edit-versek követtek, többek között a Nagyon fáj.
A szöveg azonban nemcsak azért fontos, mert az Edit-versek első darabja, hanem mert az életmű egy másik alkotásával, a Számvetés című verssel is szoros kapcsolatot mutat
– olvasható a tanulmányban.
A két vers szervesen összetartozik: József Attila előszövegként használta saját korábbi versét, annak szavait, frazémáit vette át, és azokból alkotott új szöveget. Az Edit nem más, mint a Számvetés „újraírása”, „kifordítása”, megerősítő modalitásúvá váltása – állítja Bíró-Balogh. Az „egy pillanatom nem volt nemes; / se langyos, édes, kellemes” sorokból nőnek ki a „minden pillanat / édes, kellemes” sorok, a „sötét dolgok ülnek szívemen” költői képből „a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek”. A vers megszólítottja pedig a semleges „rólad” helyett a pozitív „kedvesem” lesz.
Bíró-Balogh a Telexnek elmondta, hogy a kézirat egy lefoglalási jegyzőkönyvvel együtt került elő. Az eredeti tulajdonosa a zsidó származású, bár kikeresztelkedett Barta István volt, aki József Attila jó barátjának számított, a költő több kéziratot is adott neki. Az irodalomtörténész szerint nagyon ritka, hogy még ismeretlen József Attila-vers kerüljön elő, utoljára 2004-ben történt ilyen, akkor az ugyancsak árverés keretében került a szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz.
(Kép: antikvarium.hu Fotó: dka.oszk.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
