Geomágneses kutatásokkal a földfelszín alatt megtalálták a Szent László-korabeli székesegyház maradványait, az ásatásokkal pedig minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a Szent László idejéből származó egykori püspöki székhely nyomaira bukkantak – írta a Maszol. Hozzátették, hogy azt már bizonyosan tudjuk: a bihari földvár nem Szent István-korabeli, hanem építése minden valószínűség szerint az 1040-es évekre tehető.
„Egészen biztos az is, hogy ezt a földvárat Szent László nemcsak hogy látta, hanem aktívan használta is hercegként, mert az uralkodását megelőző két évtizedben ez volt a hercegség központi erődítése” – mondta a lapnak Emődi Tamás műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök azon a konferencián, amelyet Nagyváradon, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartottak meg nemrég a római katolikus püspöki palotában.
Az 1960-as évektől kezdve mintegy huszonöt éven keresztül kutatták a régészek a földvárat, de Emődi szerint ennek ellenére nagyon keveset lehetett megtudni, ugyanis ennyi idő alatt a teljes területnek mindössze a 2,5 százalékát sikerült feltárni. Ez pedig jól mutatja a létesítmény méreteit, és előrejelzi a mélyben nyugvó, feltáratlan leletanyag mennyiségét. A kutatás akkor elsősorban a falakra, a földhányásokra vonatkozott, részben pedig a többé-kevésbé előkerülő, kisebb-nagyobb településnyomokra, amelyek nem voltak különösebben látványosak, és nem jártak komolyabb eredményekkel.
Amikor az Országos Helyreállítási Program (PNRR) keretében meghirdették a Szent László út-programot – amely a lovagkirályhoz köthető számos emlékhely megújítására nyújtott pályázati lehetőséget –, a nyertes projekt révén vált lehetővé újból a bihari földvár felújítása és részbeni régészeti kutatása. Azt már a legelején tudták, hogy a műemléki védettség miatt nem lehetséges jelentősebb infrastrukturális beruházást megvalósítani, azonban elsődleges volt a föld mélyének átvilágítása. Ez szinte szó szerint értendő: a modern georadaros vizsgálatok segítségével ugyanis megállapíthatták, hogy a felszín alatt hol és milyen mértékben, illetve formában változott a talaj összetétele. Ebből pedig pontosan következtetni lehet arra, hogy hol találhatók például falmaradványok vagy a régmúltban átmozgatott talajrétegek.
„Végigpásztázhattuk a teljes várbelsőt. Két típusú vizsgálat készült: egy georadaros és egy geomágneses kutatás. Az első nem kecsegtetett túl sok reménnyel, a második viszont sokkal célzottabb és technológiailag fejlettebb módszerrel zajlott, és kimutatott néhány olyan helyet a várbelsőben, ahol sűrűsödtek az anomáliák. Vagyis olyan pontokat, ahol vélhetően valamilyen építmény állt egykor” – magyarázta Emődi Tamás. Hozzátette: ez a vizsgálat azért nem volt annyira bonyolult, mert a várbelsőben nem sokat építkeztek az idők folyamán, csupán kisebb „épületecskék” álltak az egykori futballpálya mellett, amelyeket már le is bontottak.
A leginkább érdeklődésre számot tartó rész a földvár belsejének nagyjából a közepe, ahol a millenniumi emlékmű állt egykor egy műdombon. Ennek a közelében kezdtek el ásni, és „nagy szerencséjükre” előkerült az az épület,
„amely minden kétséget kizáróan azonosítható a bihari püspökség első székesegyházával”.
Az tudható, hogy Szent László tulajdonképpen nem új püspökséget alapított Nagyváradon, hanem a bihari püspökséget helyezte át a tőle mindössze 8–10 kilométerre fekvő Váradra – magyarázta a szakember. Szerinte a legfrissebb kutatások ennek okául azt valószínűsítik, hogy a Váradon átfolyó Sebes-Körös és annak vidéke jelentős észak–déli és nyugat–keleti kereskedelmi útvonal volt. A Maros mentét leszámítva ez volt az Erdélybe vezető legfontosabb út, Bihar település pedig ettől kissé távolabb esett.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Kép forrása: Maszol
