Nemzeti vészhelyzetet hirdetett Donald Trump. A regnáló elnök a kínai tőkebeavatkozások miatt hozta meg ezt a döntést, hivatkozással arra, hogy a Kínával folytatott tranzakciók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A lépéssel Trump vélhetően saját narratíváját erősítené az elnökségért folyó jogi háborúban. Trump nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti értékpapír-ügyleteket – írja a mandiner.hu.
Elnöki rendeletben hirdetett nemzeti vészhelyzetet Donald Trump a múlt héten. A Fehér Ház hivatalos weboldalán közzétett rendelet szövege szerint „a Kínai Népköztársaság tendenciózusan és egyre nagyobb mértékben törekszik az Egyesült Államok tőkeállományának kizsákmányolására abból a célból, hogy az ügyletekből saját bevételeit növelje, egyszersmind hadseregét és titkosszolgálatait fejlessze; mindez lehetővé teszi a Kínai Népköztársaság számára, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonságára, tengerentúli haderejére.”
Trump a rendeletben rámutat:
a Kínai Népköztársaság sajátos gazdasági modellje lehetővé teszi, hogy a magáncégek állami-katonai profilú megbízásokat is teljesítsenek – ebből kiindulva pedig reális azt feltételezni, hogy a kínai privátcégek ténylegesen hadászati célokat is szolgálnak.
Az elnök szerint az Egyesült Államok számára kockázatot jelent, hogy ezek a cégek kapitalista modell szerint, főként részvénytársaság formájában működnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a kínai részvények nyilvános értékpapír-kereskedésen keresztül az amerikai tőkepiacra is bekerülhetnek.
Ha ez bekövetkezik, onnantól kezdve a részvényekkel vagy egyéb értékpapírokkal való kereskedés szabályaiból következően ugyanígy amerikai értékpapírok is kerülhetnek kínai kezekbe, példának okáért csereügyletekkel.
Trump szerint így valósulhat meg amerikai tőkéből a kínai haderőfejlesztés és hírszerzés.
Ezt meggátolandó, az amerikai elnök rendeletben definiálta a „kínai kommunista hadászati vállalat” kategóriáját. Az ebbe a kategóriába kerülő cégeket kizárta az értékpapír-kereskedésből. Ezen felül Trump tiltja a fenti szabályokat megkerülő ügyleteket is.
A kereskedelmi háború következő frontja
A 2021. január 11-én hatályba lépő tilalmak főként olyan vállalatokra vonatkoznak, mint például a Huawei, a China Telecom Corp, a China Mobile – mind olyan cégek, amelyek jelenleg is több milliárd dollárral vannak jelen a New York-i tőzsdén.
A Huawei először 2019-ben került a figyelem központjába, mikor felmerült a gyanú, a cég üzleti titkokat lopott a T-Mobile-tól, és más egyesült államokbeli cégektől.
2019 júniusa óta a Huawei és a szintén kínai illetőségű ZTE nemzetbiztonsági kockázatként szerepel az amerikai hatóságok előtt.
A Forbes értesülései szerint a nemzeti vészhelyzet kihirdetésével egyidejűleg a listázott cégek részvényei szemmel látható zuhanásba kezdtek (a China Mobile 4, a China Telecom 5 százalékot esett).
Üzenet Joe Bidennek?
A választási kampányban a republikánus oldalról gyakran érte vád a korábbi alelnököt és fiát kínai céges összefonódásai miatt.
A “fact checker” nevű tényellenőrző szervezet szerint Biden valóban kormányzati gépen repkedett Kínába még 2010-ben, melyek után “etikailag kifogásolható ügyletek” jöttek létre Bidenék és Kína között.
Megjegyzésképpen:
a FoxNews által is átvett információk szerint Biden 1.5 milliárd dolláros üzletet kötött a Kínai Népköztársaság nevében eljáró Bank of Chinával, amelyet a Politifact ugyan kétségesnek tart; azt azonban Hunter Biden ügyvédjének nyilatkozatai alapján konklúzióként elfogadja, hogy 4.2 millió dollárnyi összeg erejéig az állítások megalapozottak lehetnek.
A fentebb összefoglalt rendelet szövege arra enged következtetni, hogy Trump elnöki hatásköreit felhasználva zúdíthat össztüzet a közeljövőben demokrata ellenfelére. Érdemes hozzátenni, hogy a nemzeti vészhelyzet szinte korlátlan jogkörökkel ruházza fel az elnököt.
A fenti szabályok, célkitűzések ugyanis visszaköszönnek abban az elnöki levélben is, amelyet Trump a Képviselőház és a Szenátus elnökéhez intézett. Ezen levélre azért van szükség, mert az Egyesült Államokban a Szenátus gyakorol alkotmányos kontrollt azokban a helyzetekben, amelyekben az elnök a mostanihoz hasonló nemzeti vészhelyzetet hirdet. Az elnöknek ugyanakkor az általa kihirdetett nemzeti vészhelyzet keretei között közel korlátlan mozgástere van.
Korábban a Szenátus jogalkotási vétót (legislative veto) emelhetett az elnök intézkedései ellen. Viszont ezt a jogintézményt 1983-ban a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette; így szakértők szerint – hacsak nem sikerül a Szenátusban közel teljes konszenzussal megtámadni a vitatott elnöki intézkedést – az elnök belátására van bízva, hogyan és milyen terjedelemben él kiterjesztett jogaival.
Nem Trump az első, aki nemzeti vészhelyzetet hirdet
Erre egyébként az elnöknek a nemzeti vészhelyzetről szóló törvény (National Emergencies Act) által meghatározott keretek között párhuzamosan több tárgykörre vonatkozóan is lehetősége van.
A Gerald Ford elnök nevéhez fűződő National Emergencies Act 1976-os megalkotása óta
több mint 50 alkalommal hirdetett amerikai elnök nemzeti vészhelyzetet, amelyek közül nagyjából 30 még ma is hatályban van.
A legrégebbi ma is joghatást kifejtő nemzeti vészhelyzet Jimmy Cartel nevéhez fűződik. Cartel 1979-ben az iráni túszdráma kapcsán élt eme jogkörével, célja pedig az volt, hogy befagyassza az iráni kormányzat egyesült államokbeli érdekeltségeit.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
