A megnyitóval pénteken hivatalosan is elkezdődött a magyarországi büszkeségek hónapja. A 30 napig tartó érzékenyítő program idén is a felvonulással fog a csúcsra jutni július 23-án.
A megnyitó rögtön egy előbújással rajtolt. A kezdő előadásban Nyáry Luca író, slammer idén vállalta fel nyilvánosan, hogy ő is az LMBTQ közösség tagja. Nem úgy Beck Zoli, a 30Y frontembere, aki már rutinos büszkélkedőnek számít. Videóüzenetében kifejtette, hogy számára a Pride a hitről szól.
A 27. Budapest Pride felvonulás a Dráva utcából indul és a Szabadság téren a Civil Faluval ér majd véget nem messze a Honvéd utcában felállított Trianon kompozíciótól. A vonulást követően megint lesz Rainbow Party a Budapest Parkban. Újítás, hogy aki jegyet vált rá az egy úttal az ukrán ferdehajlamúakat is támogatja.
A Pride mögött felsorakozó óriásvállalatok sora idén is végeláthatatlan, számba se lehet venni, hogy a globális gazdasági hálózatok elemei közül hányan tapossák egymást az elfogadás és a tolerancia szivárványos égisze alatt.
Korbábban már írtunk arról, hogy nem csak az üzlet szférában, de az adófizetők pénzét használó EU-s intézményekben is bevett szokás a érzékenyítés. Az Erasmus program jó példa erre. A valaha hasznos és valós tudást átadó, diákoknak szóló lehetőség 2022-re az LMBTQ-lobbi fő szövetségesévé vált.
De szembetűnő az a kampány is, amit a European Youth nevű, eredetileg fiatalok edukálására pénzelt képződmény mutat fel a nagy hónap alkalmából.
Az Európai Bizottság alá tartozó szervezet hivatalos honlapja már önmagában egy esettanulmányként fogható fel, ahol egyértelmű jelzést kaphatunk arról, hogy a senki által közvetlenül meg nem választott vezetők milyen jövőben gondolkodnak. Az oldalra fellátogatva rögtön egy ukrán zászló jön velünk szembe, dehát manapság ez már-már természetes. Az inkább elgondolkodtató, hogy az EU vezető politikusaival való találkozás lehetőségét szemmel láthatóan nem európai fiatalokkal reklámozzák az érdeklődőknek.
Egészen őrületes, de az Európai Unió által kínált, az európai értékeket, az intézményrendszert, a közös politikát és politikusokat bemutatni hivatott programot úgy hirdetik, hogy
a plakáton szereplő 11(!) emberből mindössze 2-3 olyan arc van, aki józan számítások szerint az öreg kontinensen látta meg a napvilágot.
Megijedni viszont nem kell, ugyanis ezen 2-3 arc között sem találunk “rémisztő képződményt” (értsd: fehér, keresztény férfit).
Nade ne is keverjük a különböző rendellenességeket egymással! Vissza a Pride hónaphoz és vissza Magyarországra. Lelkes támogatókat itthon is lehet találni, ráadásul nem mindig onnan ahonnan várnánk. Nem sok visszhangot kapott, de Novák Katalin gesztusértékű nyilatkozatot adott a Pride hónap alkalmából.
„Nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke vagyok. Azt szeretném, ha minél több magyar ember érezné, az ő elnöke is vagyok. Ebbe természetesen beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is”
-nyilatkozta a Telexnek Novák Katalin.
Az új államfő kijelentése fontos politikai jelentőséggel bír, amely akár előre jelezheti az előttünk álló évek folyamatait.
A Háttér Társaság mindenesetre már személyes találkozóra is hívta a köztársasági elnököt.
A Háttér Társaság bízik abban, hogy ez a célja nem csak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik, ezért egyesületünk személyes találkozót kezdeményez a köztársasági elnökkel a magyarországi LMBTQI közösséget érintő problémákról – írják.
A Háttér Társaságnál úgy látják, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom és jogrendszer sokkal elfogadóbbá vált a szexuális és nemi kisebbségek irányában, ez a pozitív tendencia az elmúlt években megfordulni látszik.
Novák Katalin köztársasági elnökké választása még jobban utat nyithat az LMBTQ lobbinak – legalábbis az ilyen szervezetek erre számítanak. Érdemes hozzátenni, hogy a Háttér Társaság honlapján a “támogatóink” között ott szerepel a Nemzeti Együttműködési Alap (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.), amely költségvetési forrásokkal gazdálkodik.
Az állami pénzalap saját tevékenységének leírásában így fogalmaz: a Bethlen Gábor Alap elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulásának elősegítése. Kiemelt feladata a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása. Feladata a támogatások igénybevétele és hatékony kihelyezése céljából átlátható pályázati rendszer működtetése. Az Alapkezelő tevékenységével hozzájárul a világ összmagyarsága nemzettudatának erősítéséhez, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásához.
Az Alapkezelő a határon túli oktatás-nevelési pályázatokon kívül, melyek több mint 250 ezer külhoni támogatottat: gyermeket és fiatalt érintenek, természetes és jogi személyek, önkormányzatok, intézmények, egyházak és civil szervezetek számára nyílt pályázati rendszert működtet, egyedi támogatási kérelmek elbírálásának adminisztrációját végzi. A Kormány nemzetpolitikai stratégiájához igazodva meghívásos pályázati felhívásaival támogatja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezeteket, intézményeket, illetve programokat, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a határon túli magyarság önazonosságának megőrzésére.
Úgy tűnik, hogy a nemzeti oktatás-nevelés mellett egy kis LMBTQ is belefér a pénzalapnak, erről azonban már nem írnak. A másik lehetőség, hogy az értékteremtő oktatásba már önmagában beleértik a ferdehajlamúak ügyének támogatását, azért nem is említik meg külön.
A Nemzeti Együttműködési Alap mellett a Háttér Társaság honlapján még feltűnik támogatóként a Visegrad Fund, amelynek logikusan a visegrádi országok együttműködésének erősítését kellene koordinálnia – legalábbis ennek anyagi részét.
Az ötödik (minden eddiginél nagyobb felhatalmazású) Orbán-kormány LMBTQ kérdésben hintapolitikát folytat. A felvonulás betiltása az újabb kétharmad után sem került szóba.
„Az ún. Pride szervezői hálát adhatnak a Fidesz kétharmados győzelméért, mert így a felvonulásukat hatóságilag nem tiltják be!”
– írta korábbi közleményében Novák Előd a fentiekre utalva.
Az egy évvel ezelőtt elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán a kritikák leginkább a baloldal irányából merültek fel, akik homofóbként értékelik a törvényt. A homofóbiát nehéz pontosan megállapítani, körül írni, de a törvénynél már sokkal egyértelműbb a helyzet. Ez is pontosan annyit ér, amennyit betartanak belőle.
A gyermekvédelmi törvény hatályba lépése után alig néhány hónap telt el és a pécsi felvonuláson már meg is történt a jogsértés. A Mi Hazánk feljelentést tett, de ekkor derült, hogy a törvényalkotó egészen egyszerűen elfelejtett büntetési tételt rendelni hozzá.
(fotó:MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
