António Costa: az EU utat nyit Ukrajnának az uniós csatlakozáshoz

Európa biztonsága összefügg Ukrajna biztonságával, ezért az Európai Unió továbbra is az igazságos és tartós békéért küzd, miközben utat nyit az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az egynapos csúcstalálkozót követően péntek hajnalban.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az EU fokozza a munkát, és segítse Ukrajnát a csatlakozás felé vezető úton.

Mivel az Ukrajna elleni „teljes körű orosz invázió” komolyan aláássa a globális biztonságot és a nemzetközi szabályokon alapuló rendet, az Európai Tanácsot alkotó tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU fenntartja a nyomást Oroszországon – mondta. 

„Ennek érdekében egy új, erőteljes szankciós csomag kidolgozására irányuló munka már javában folyik” 

– emelte ki

Costa azt mondta: tegnap a NATO-szövetségesek arról döntöttek, hogy többet költenek. Ma az európai uniós tagországok azon dolgoztak, hogy az EU miként költhet jobban, hogyan fektethet be közösen, racionálisabban, hatékonyabban a kereslet összehangolása, a közös beszerzés, a szabványosítás és az egyszerűsítés révén az európai kutatás, az európai ipar, az európai munkahelyek fellendítése, valamint az európai biztonság és jólét érdekében.

„Amire szükségünk van, az a hatékonyság és a méltányos tehermegosztás. Amire szükségünk van, az egy közös európai védelmi rendszer kiépítése és képesség az agresszió elrettentésére” – fogalmazott.

Az iráni atomfegyver ellen is felszólalt

Az Izrael és Irán közötti tűzszünetet az Európai Tanács elnöke fontos lépésnek nevezte a régió stabilitásának helyreállítása felé. „Most a hatékony diplomáciai munkára kell összpontosítani, amelyben Európának szerepet kell vállalnia, hogy Irán soha ne rendelkezhessen atomfegyverrel, és teljes mértékben betartsa az atomsorompó-szerződést” – jelentette ki.

„A béke a Közel-Keleten tartós megoldást igényel Gázában, amelyhez elengedhetetlen, hogy a kétállami megoldás (Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása) – valósággá váljon” – húzta alá.

„Őszinte párbeszédet kell folytatnunk Izraellel, hogy kilábaljunk ebből a válságból”

– fogalmazott.

Costa nyomatékosította: „Európa globális színtéren elfoglalt pozícióinak megerősítése érdekében fokozni kell a versenyképesség javítását célzó munkát. Minél versenyképesebb az Európai Unió, annál inkább képesek leszünk alakítani a globális gazdaságot, amelynek érdekében elmélyítjük egységes piacunkat.”

Az Egyesült Államok és az EU közötti, a vámszabályokról folytatott megbeszélésekkel kapcsolatban azt mondta: „a megállapodás jobb a konfliktusnál.

A bizonytalanság a legrosszabb dolog a gazdaságunk számára. Előre kell lépnünk, hogy bizonyosságot teremtsünk a kereskedelem terén, a lehető leghamarabb” 

Változások jöhetnek a nemzetközi kereskedelemben

Donald Tusk, az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Lengyelország miniszterelnöke aláhúzta: „meg kell győzni minden partnerországot arról, hogy az egyetlen út, amelyen keresztül a migrációt a minimumra lehet csökkenteni, az az Európai Unió külső határainak hatékony ellenőrzése. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni kell, valamint meghozni a szükséges jogszabályi változásokat”.

Frederich Merz német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „meglepő javaslatot” tett egy alternatív testület létrehozására a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) helyett a kereskedelmi viták kezelésére.

„Ha a WTO olyan működésképtelen, amilyen évek óta, és úgy tűnik, hogy továbbra is az marad, akkor valami mással kell előállnunk” – fogalmazott Merz, majd hozzátette: támogatja az EU erőfeszítéseit egy ilyen új intézmény létrehozására.

Közölte: az EU, valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országainak – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, valamint a 2016 óta felfüggesztett tagsággal bíró Venezuela – közötti kereskedelmi megállapodás gyors ratifikálásával kapcsolatban az EU-tagországok vezetői között csak kisebb ellenállás mutatkozott.

„A legtöbben a lehető leggyorsabban megállapodást szeretnénk látni. Ez egyben olyan mérföldkő, mely megmutatja a világ más térségeinek, például Ázsiának, hogy az EU képes tető alá hozni kereskedelmi megállapodásokat”

– emelte ki.

Az amerikai vámtarifák körüli bizonytalanságokkal kapcsolatban Merz azt mondta, számos iparágat veszélyeztetnek a rendkívül magas vámok, ezért – mint kiemelte – az Európai Bizottság nehézkes tárgyalási stratégiája helyett „jobb gyorsan és egyszerűen cselekedni, mint lassan és rendkívül bonyolult módon”.

Egyetértés az Oroszország elleni szankciók tekintetében

Bart De Wever belga miniszterelnök távozásakor arról beszélt, hogy a tagállami vezetők „vita nélkül” állapodtak meg az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról.

Hozzátette, „biztos” abban, hogy Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy az EU július 31-e után meghosszabbítsa a korlátozó intézkedések hatályát, 

mert – mint megjegyezte – az uniós diplomaták a csütörtöki találkozó előtt már „keményen dolgoztak” ezen.

Christian Stocker osztrák kancellár azt emelte ki: „Szlovákia mindig is támogatta az Oroszország elleni szankciókat, noha most aggódik a 18. csomag miatt, ugyanis összefüggést lát benne az orosz energia importjának általános tilalmával. Ezt komolyan kell venni”.

Abban pedig, hogy az uniós csúcs zárónyilatkozatának Ukrajnára vonatkozó fejezetét csak 26 állam fogadta el, Magyarország kivételével, „semmi újdonság” sincsen 

- húzta alá.

„Láttunk már ilyet a múltban, és újra megtörténhet. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a szankciók hatékonyak” – tette hozzá az osztrák kancellár.