Kongresszusi vizsgálat indul a Wikipédia ellen

James Comer kentuckyi republikánus képviselő és Nancy Mace dél-karolinai kollégája augusztus 27-én jelentették be, hogy a Képviselőház Ellenőrzési Bizottsága vizsgálatot kezdeményez a Wikimédia Alapítvány ellen. Levelükben azt állítják, hogy szervezett kampány zajlik a Wikipédia-cikkek manipulálására, és teljes feltárást követelnek Maryana Iskander főigazgatótól.

A kérdés világos: hogyan befolyásolják külföldi és belföldi szereplők az amerikai közvéleményt a Wikipédia segítségével, különösen politikailag érzékeny témákban? Comer és Mace szerint a Wikipédia mára tudatformáló eszközzé vált, amelyet kifejezetten a nyugati közönség megtévesztésére használnak.

Kiemelt figyelmet kaptak az izraeli témájú Wikipédia-cikkek. A vizsgálat célja feltárni, kik azok a szerkesztők, akik rendszeresen antiszemita és Izrael-ellenes tartalmakat helyeznek el ezekben a cikkekben. A kongresszusi levél „potenciálisan rendszerszerű erőfeszítéseket” említ, amelyek célja „antiszemita álhírek terjesztése”.

Larry Sanger, a Wikipédia társalapítója nyíltan kiállt a vizsgálat mellett. Internetes naplójában így fogalmazott: „Örülök, hogy a Kongresszus vizsgálja a külföldi és amerikai kormányzati források felhasználását elfogult Wikipédia-szerkesztésre.” Sanger februárban még Donald Trump elnökhöz és Elon Musk milliárdoshoz fordult, hogy tiltsák meg a szövetségi ügynökségeknek a Wikipédia szerkesztését.

A felület megalkotója már évek óta bírálja saját alkotását. Szerinte a Wikipédia messze eltávolodott eredeti semlegességi elveitől. Az adminisztrátorok kezében összpontosuló hatalom lehetővé teszi, hogy bizonyos politikai irányzatok előnybe kerüljenek másokkal szemben. A szerkesztői közösség baloldali beállítottsága pedig gondot okoz a politikailag érzékeny témák kezelésében.

A probléma nemcsak a baloldali elfogultságból ered. A Magyar Jelen korábbi beszámolója szerint a Wikipédia tömegesen tiltja a cionizmus kritikusait, döntéseit pedig izraeli lobbicsoportok, főként az Anti-Defamation League (Rágalmazás Elleni Liga, ADL) befolyásolják. Bár a közösség 2024 júniusában arra jutott, hogy az ADL megbízhatatlan forrás az izraeli–palesztin konfliktusban, a baloldali irányultság továbbra is torzítja a tartalom semlegességét.

Comer és Mace vizsgálata kiterjed az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozott külföldi akadémiai programokra is. Különösen a külföldi egyetemekre figyelnek, ahol amerikai források támogatják az oktatást. Mi zajlik ezekben az intézményekben? Kik azok, akik amerikai dollárokat kapnak az amerikai közvélemény befolyásolására?

A Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata régóta gyanúba keveredett amiatt, hogy befolyásolja a közvélemény-formáló felületeket. Ezek a globalista szervezetek rendszeresen támogatnak olyan „progresszív” programokat, amelyek célja a hagyományos nemzeti értékek aláásása. A Wikipédia esetében különösen aggasztó, hogy ezek a nemzetközi befolyási hálózatok milyen mértékben hatnak a szerkesztési irányelvekre.

A kongresszusi képviselők konkrét válaszokat követelnek arról, hogyan védi meg magát a Wikipédia a szervezett szerkesztői akciókkal szemben, amelyek célja a szélsőbaloldali ideológiai nézetek előtérbe helyezése. A Wikimédia Alapítvány azonban egyelőre hallgat a vizsgálati követelésekről, és továbbra is ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy nem létezik szisztematikus elfogultság. Érvelésük szerint az önkéntes szerkesztők sokféle politikai meggyőződéssel érkeznek a világ minden tájáról, és a többmilliós közösség kizárja a központi irányítást. Ez azonban sokak szerint inkább hárítás, mint valódi átláthatóság. Eközben a pártatlanság kérdése az adminisztrátorok között rendszeresen vitákat vált ki, ami azt jelzi, hogy a semlegesség korántsem biztosított.

Éppen ez világít rá a probléma gyökerére. Ha bárki szabadon szerkeszthet, azok jutnak előnyhöz, akik szervezetten és kitartóan érvényesítik saját ideológiájukat. Ez különösen veszélyes azokban a témákban, amelyek nem vonzzák a széles közönség figyelmét, mégis alapvető társadalmi kérdéseket érintenek.

Republikánus politikusok régóta bírálják a technológiai óriásokat és az internetes források baloldali elfogultságát. A Wikipédia mára nem csupán oktatási eszköz, hanem jelentős politikai véleményformáló hatalom lett, és a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Google keresőmotorja általában a Wikipédia-oldalakat helyezi az első találatok közé.

Nemzetvédelmi aggályok is felmerülnek, mivel a kiberbiztonsági albizottság vizsgálata azt célozza, hogy feltárja, miként használják külföldi államok félrevezető hadjárataikat az amerikai politikai folyamatok befolyásolására. Ezek a tevékenységek aláássák a demokráciát azáltal, hogy a választókat döntő pillanatokban hamis információkkal látják el.

A Wikipédia globális felülete különböző országok politikai és kulturális hatásainak kitett, így tartalmainak semlegessége kérdésessé válhat. A kongresszusi képviselők vizsgálni kívánják a Wikimédia Alapítvány és más globalista szervezetek közötti kapcsolatokat is. A Magyar Jelen jelentése alapján egyértelmű, hogy bizonyos alapítványi támogatások befolyásolják a Wikipédia tartalmának irányát. Különösen az izraeli lobbi dolgozik módszeresen azon, hogy meghatározza, mely témák kerüljenek cenzúrázásra, és melyek kapjanak kiemelt figyelmet, miközben rendszeresen elhallgattatja a cionizmus kritikus hangokat.

Sanger már korábban figyelmeztetett, hogy a szerkesztői közösség politikai egyensúlya felborult. Az adminisztrátorok és a régóta aktív szerkesztők között túlsúlyban vannak a balliberális, globalista nézeteket vallók, ami torzítja a vitatott témák tárgyalását.

A vizsgálat más, hasonló felületekre is kiterjedhet, mivel a Wikipédia-ügy precedensként szolgálhat azoknak a weboldalaknak, amelyek felhasználói tartalomra épülnek. Külföldi szereplők ugyanilyen befolyásolási technikákat alkalmazhatnak különböző internetes platformokon, fórumokon és egyéb közösségi tartalomkészítő rendszerekben.

Az Ellenőrzési Bizottság szeptember végéig vár válaszokat a Wikimédia Alapítványtól. A követelések között szerepel az önkéntes szerkesztőkkel folytatott kommunikáció iratainak, a belső felügyeleti szabályoknak és a gyanús szerkesztési minták felismerésére szolgáló számítási módszerek részletes bemutatása. Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a Wikimédia működése nem átlátható, és a vizsgálat célja, hogy feltárja a szerkesztői közösség esetleges torzulásait és a belső ellenőrzés hiányosságait.

A kongresszusi nyomás időzítése figyelemre méltó, hiszen több országban is felmerültek súlyos vádak a Wikipédia politikai elfogultságával kapcsolatban. Európai parlamenti képviselők és más nemzetközi szereplők szintén kérdéseket tesznek fel arról, hogyan kezeli az internetes enciklopédia az ellentmondásos témákat.

A válság rávilágít, hogy a Wikipédia nemcsak politikai elfogultságot, hanem külső érdekek érvényesítését is lehetővé teszi. Sanger egy korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy induláskor nem gondolták volna, ennyire meghatározó lesz a közvélemény alakulására.

A vizsgálat kimenetele kulcsfontosságú lehet az internetes információk jövőbeli szabályozásában. Sürgős reform szükséges ahhoz, hogy a felhasználó valóban megbízható és elfogulatlan információkhoz jusson az interneten. Ez az átláthatóság növelését, a szerkesztők azonosítását és a külső pénzügyi források nyilvánosságra hozatalát jelenti.

A reformoknak figyelembe kell venniük, hogy egyes izraeli és cionista érdekcsoportok próbálják kihasználni a vizsgálatot saját narratíváik terjesztésére a Wikipédián és más online felületeken. Ezért elengedhetetlen a teljes kép feltárása, hogy a közvélemény valóban megbízható és kiegyensúlyozott információkhoz jusson.

A válság rávilágít arra is, hogy a Wikipédia nemcsak a politikai elfogultság, hanem a külső érdekek érvényesítésének kockázatát is hordozza. Ez további átláthatósági és szabályozási reformokat követel, hogy a felhasználók ne kerüljenek külső manipuláció áldozatául, és az online információs tér valóban kiegyensúlyozott, megbízható forrás maradjon.

(A Képviselőház Ellenőrzési Bizottsága, Larry Sanger internetes naplója, The Washington Post, New York Post, Magyar Jelen nyomán)