Magyar siker a német drónelhárításban

A magyar származású fiatal mérnök, Nagy Balázs Münchenben alapította meg vállalkozását, a Tytan Technologiest, amely mára a német hadsereg (Bundeswehr) beszállítója lett. A történet nem csupán egy sikeres vállalkozásról szól, hanem arról is, hogy a magyar tehetségek megfelelő feltételek nélkül sokszor csak külföldön tudják teljes mértékben kibontakoztatni képességeiket.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung beszámolója szerint a Bundeswehr megbízta a Tytant a katonai létesítmények és a kritikus infrastruktúra védelmével, különösen a drónelhárítás területén. A vállalkozás a NATO II. osztályú pilóta nélküli repülőgépekre, köztük az iráni Sahid-típusú drónokra fejleszt megoldásokat. Bár Berlin 2024-ben 8,15 milliárd eurót hagyott jóvá fegyverszállítmányokra Ukrajnának, a hazai légterük továbbra is sebezhető maradt, és a Tytan Technologies gyors fejlődése révén a hiány pótlásában közreműködött.

Nagy Balázs a Müncheni Műszaki Egyetemen (TUM) légi- és űrmérnöki szakán szerzett mesterfokozatot. A TUM Venture Labs inkubátorprogramjában, amely üzleti vállalkozásokat támogat, a török származású Batuhan Jumurtacíval együtt alapította meg a Tytant. A vállalkozás célja gazdaságos drónelhárító megoldások fejlesztése. A cég Münchenben működik, és 2025-ben Nagy Balázs előadóként mutatta be fejlesztésüket a Handelsblatt Conference on Security & Defense rendezvényen.

A vállalkozás nem jutott azonnal a Bundeswehr megbízásához. Bár bajor állami támogatásban részesültek, szembe kellett nézniük a nyugati bürokrácia akadályaival. Ez jól szemlélteti, hogy még a megfelelő infrastruktúrával rendelkező országokban is milyen hosszú és bonyolult út vezet a hadiipari beszállítóvá váláshoz. A Tytan drónelhárító technológiáját folyamatosan tesztelték, és a fejlesztés felgyorsulása végül a Bundeswehr megbízásához vezetett.

Az eset rávilágít, milyen sok tehetséget veszít Magyarország. Számos magyar szakember külföldön találja meg a kibontakozás lehetőségét, mert itthon a támogatás gyakran nem elegendő, de a Tytan példája bizonyítja, hogy kiemelkedő szakértelemmel és a megfelelő feltételek megteremtésével itthon is elérhető lenne hasonló siker.

Múlt csütörtökön és pénteken órákra drónok bénították meg a müncheni repülőtér működését. Járatokat kellett átirányítani és törölni, utasok százai pedig az éjszakát a csarnok padlóján, felfújható matracokon töltötték. A hatóságok tehetetlenül követték az eseményeket, mivel a jogi korlátok miatt a drónokat kizárólag eltereléssel vagy figyelmeztető lövésekkel lehetett elhárítani.

Boris Pistorius védelmi miniszter a drónok technológiai fejlődésével magyarázta a problémákat, míg Alexander Dobrindt belügyminiszter az eseményeket „ébresztőnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a drónfenyegetés és a drónelhárítás közötti verseny egyre élesebb, ami több pénzügyi támogatást és védelmi kutatás-fejlesztést követel. A Tytan megbízása ennek a felismerésnek a következménye.

Berlin igyekszik helyrehozni évtizedes mulasztásait. Bár rendeltek harminc Skyranger légvédelmi rendszert (német fejlesztésű fegyverrendszert a drónok ellen), ezek 2027-ig nem állnak teljesen szolgálatba, és mennyiségük is kevés.

A technológiai fejlesztések mellett a Tytan csapata jogi kihívásokkal is szembesül. A belföldi alkalmazás korlátai miatt nem minden automatizált megoldás használható azonnal. Ez jól példázza, hogy a sikeres innovációhoz nemcsak tudásra, hanem megfelelő infrastruktúrára és politikai támogatásra is szükség van.

Az országok védelmi céljai gyakran ellentmondásosak. Berlin 2024-ben rekordösszegű, 13,33 milliárd eurós fegyverexportot engedélyezett, miközben saját repülőtereik órákig lebénultak néhány drón miatt. Ebben a kontextusban a Tytan munkája különösen szembetűnő, és jól illusztrálja, hogy megfelelő támogatással és szakértelemmel milyen jelentős eredményeket lehet elérni.

A magyar mérnöki hagyomány jól ismert a védelmi szektorban. Magyarország múltja és jelene egyaránt bizonyítja, hogy a magyar szakemberek világszínvonalú megoldásokat képesek létrehozni. A Tytan példája jól illusztrálja, hogy alig több mint kétéves vállalkozások is képesek jelentős szerződéseket elnyerni megfelelő támogatás mellett.

Ez az eredmény a megfelelő támogatásnak és infrastruktúrának köszönhető, amely lehetővé tette a gyors fejlődést. A Tytan példája azt is mutatja, hogy Magyarország hasonló sikereket érhetne el, ha a magyar tehetségek kibontakozását a megfelelő feltételek megteremtésével ösztönöznék.

Nagy Balázs munkája önvédelmi technológiát fejleszt, nem támadó rendszereket. A Tytan megoldása az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét szolgálja. Ez a szemlélet jól illeszkedik a magyar kormány békepárti álláspontjához, amelynek célja a háborús beavatkozás elkerülése és a hatékony önvédelem biztosítása.

A történet tanulsága kettős. Egyrészt rávilágít arra, hogy aki éveken át elhanyagolja saját védelmét, előbb-utóbb szembesül a valósággal, amit most Berlin is megtapasztal. Másrészt jelzi, hogy Magyarország elveszíti legtehetségesebb újító szakembereit, ha nem biztosít számukra megfelelő környezetet az itthoni boldoguláshoz, pedig tehetségüket itthon is ki lehetne bontakoztatni.

A Tytan Technologies eredményessége több mint egy üzleti siker. A magyar szakértelem nemzetközi szinten versenyképes, de a külföldi elismerés nem pótolja a hazai lehetőségeket. Az ország jövője szempontjából létfontosságú, hogy a következő Nagy Balázsokat itthon találjuk meg, a megfelelő feltételek megteremtésével, miközben a szakemberek és csapataik is ösztönzést kapnak a kibontakozásra.

(A Neue Zürcher Zeitung, ZDF Heute nyomán)