A fehér identitás védelme és Brüsszel kettős mércéje – interjú Alexander Jungbluth AfD-s képviselővel

Két német AfD-s képviselő nyíltan szembeszállt a brüsszeli képmutatással, miután 2025 szeptemberében az Európai Parlament nem engedélyezte az egyperces néma megemlékezés megtartását a meggyilkolt Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista emlékére, miközben ugyanezt 2020-ban még George Floyd számára is megtartották. Alexander Jungbluth és Tomasz Froelich november 4-én „White Lives Matter” („A fehér életek számítanak”) emléktáblával vonultak fel az Európai Parlament épülete előtt, egyértelmű üzenetet küldve: a fehér áldozatok élete ugyanolyan értékes, mint bárki másé.

A két politikus az Európai Parlamentben a Szuverén Nemzetek Európája Párt (ESN) frakciójának tagjaként küzd a keresztény–európai civilizáció védelméért, abban a politikai szövetségben, amelynek a Mi Hazánk is alapító tagja. Froelich már korábban is felszólalt, amikor a Charlotte-ban brutálisan meggyilkolt ukrán Irina Zarucka halála figyelmen kívül maradt, miközben a „Black Lives Matter”-mozgalom évek óta hivatalos támogatást élvez Brüsszelben. Akciójuk másnapján baloldali anarchisták megrongálták emléktáblájukat, ami pontos visszaigazolása volt annak, amit állítottak: a baloldal erőszakkal hallgattatja el azokat, akik az európai emberek védelmére kelnek.

Ez a kulturális harc nemcsak Németországról vagy Amerikáról szól, hanem rólunk, magyarokról és minden európairól is, akiknek identitását a globalista elit a migráció erőltetésével és a nagy népességcsere révén igyekszik eltörölni. Jungbluth exluzív interjút adott lapunknak arról, miért vállalták ezt a bátor lépést, és hogyan látják akciójuk szerepét az európai megújulás folyamatában.

– Mi késztette arra, hogy a „White Lives Matter”-üzenettel kiálljon az Európai Parlament elé, mit akart ezzel kifejezni?

– Itt, az Európai Parlamentben és a médiában sajnos bőrszín alapján osztályozzák az áldozatokat. Míg a színes bőrű emberek évek óta támogatást kapnak többek között a „Black Lives Matter” („Fekete életek számítanak„)-jelszó hivatalos terjesztésén keresztül, addig az Európából származó áldozatokat figyelmen kívül hagyják. 

Egy példa: Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista meggyilkolása után elutasították az egyperces néma megemlékezés megtartása iránti kérelmünket, miközben annak idején még George Floyd számára is megtartották ugyanezt. Ezért akartuk Tomasz Froelich képviselőtársammal egyértelműen jelezni, hogy a fehér emberek élete is értékes.

– Miért tartja ma Európában szükségesnek, hogy egyáltalán ilyen kijelentést kell tenniük? Ez a kulturális bizonytalanság vagy tájékozatlanság mélyebb rétegeire világít rá?

– Társadalmunkban céltudatosan táplálják és erősítik a saját identitás elleni gyűlöletet, az „öreg fehér férfit” szinte minden vitában megbélyegzik, véleményét eleve hamisnak állítják be. Ez természetesen nem a többségi társadalomból ered, hanem egy szűk, de nagyhangú baloldali, önjelölt elittől. 

A többségi társadalom elutasítja ezt a támadást saját identitása ellen. Erre a szélsőséges kulturális kihívásra a jobboldal túl későn reagált, ezért most annál fontosabb, hogy megtegye, és határozottan szembeálljon a baloldallal.

– Hogyan reagáltak az átlagemberek és a politikai elit az akciójukra, és mit árulnak el ezek a reakciók az európai közéleti vita állapotáról?

– Sok pozitív visszhangot kaptunk, még közvetlenül a helyszínen, az akció során is. Természetesen azonban a szokásos rágalmazók újfent előhozakodtak tipikus rasszizmusvádjaikkal. Az, hogy a „Black Lives Mattert” jónak tartják, a „White Lives Mattert” viszont elutasítják, ismét bizonyítja szellemi következetlenségüket. 

– Az akciójuk utáni napon megrongálták az emléktáblát. Milyen érzéseket keltett Önben mindez, amikor szembesült vele?

– Megdöbbentem, de nem lepődtem meg. A baloldaliak nem tisztelik saját kultúrájukat, általában mások tulajdonát és az eltérő véleményeket sem. Elvakultságuk mélysége döbbenetes.

– Miért próbálják egyre inkább szélsőségességként beállítani a saját kulturális identitás védelmét? Lát ebben szélesebb körű támadást az európai örökség ellen?

– A baloldal politikai célja egy kiüresített, valódi értékeitől megfosztott Európa létrehozása, amelyben a népeknek és nemzeteknek fel kell adniuk évezredes kultúrájukat. Mi, jobboldaliak a nemzetek Európájáért küzdünk. Célunk, hogy minden ország megőrizze saját kulturális identitását.

– Akcióját egy nagyobb európai megújulás részének tekinti. Milyen hosszú távú politikai vagy kulturális hatásokat remél ettől?

– Ez a fejlődés megannyi apró lépésben körvonalazódik, természetesen reméljük, hogy mi is részesei lehettünk ennek, még ha csak kis mértékben is.