„Agresszívabb” NATO-válasz jöhet az orosz hibrid támadásokra

A NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint a szövetség „agresszívabb” fellépést fontolgat az Európa elleni orosz hibrid hadviseléssel, elsősorban a kibertámadásokkal, a szabotázsakciókkal és a légtérsértésekkel szemben – adta hírül az MTI.

Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO „minden lehetőséget tanulmányoz”. Az olasz főtiszt szerint az atlanti szövetség a kibertámadások ügyében jelenleg reagáló állásponton van, de gondolkodik azon, hogy ehelyett „agresszívabb vagy proaktívabb módon” lépjen fel. 

Dragone az interjúban kijelentette,

hogy a NATO szerint a kiberhadviselés területén egy esetleges „megelőző csapás” védelmi akciónak minősülne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez „távolabb áll” a NATO „normál gondolkodásmódjától és magatartásától”. 

Hozzátette viszont azt is, hogy a lehetőségek között szerepel a „velünk szemben álló fél agresszivitásához mérten agresszívabb fellépés”. A problémát ennek jogi, hatásköri kerete jelenti, vagyis az, hogy „ki fogja mindezt végrehajtani” – mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesban hétfőn megjelent interjúban. 

Hozzátette: az ilyen etikai, törvényi és joghatósági ügyek miatt a NATO mozgástere sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé. 

A tengernagy kiemelte ugyanakkor, hogy sikeres a szövetség Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű légi és tengeri járőrtevékenysége, mivel ennek kezdete óta semmiféle olyan szabotázsakció nem történt a balti térségben, mint amilyenek 2023-ban és 2024-ben sokszor előfordultak. 

Azokban az években ugyanis a nyugati szankciók kikerülésére létrehozott orosz „árnyékflotta” hajói a NATO feltételezése szerint számos tengeralatti kábelt elvágtak, bár Moszkva ezt tagadja. „A Baltic Sentry kezdete óta semmi nem történt, és ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű elrettentő tevékenység hatékony” – mondta a katonai vezető. 

A Financial Times szerint ugyanakkor a Balti Őrszem sikere ellenére a NATO-n belül tovább élnek az aggályok, miután októberben egy finn kerületi bíróság elutasította a balti-tengeri kábelek elszakításával vádolt Eagle S nevű hajó legénysége elleni eljárás lefolytatását, arra hivatkozva, hogy a feltételezett incidens nemzetközi vizeken történt, és így ebben az ügyben nem alkalmazható a finn büntetőjog. Arra a kérdésre, hogy bíróság döntése szabad kezet adhat-e a nemzetközi vizeken tevékenykedő orosz hajóknak, 

Elina Valtonen finn külügyminiszter a brit lapnak nyilatkozva igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez „gondot okozhat”. 

Valtonen is úgy fogalmazott, hogy a NATO vizsgálja a „rámenősebb” fellépést az ilyen ügyekben, bár hangsúlyozta, hogy „erre mindeddig nem volt szükség”. „Hátrébb kell lépnünk egyet és elemeznünk kell, hogy az agresszornak mi a szándéka. Ezután sem szabad hisztérikusan fellépni, mivel megvannak a magunk játékszabályai, amelyekben bíznunk kell, hiszen ezek meglehetősen robusztusak” – mondta a Financial Timesnak a finn külügyminiszter.