Kiléptetnék az Egyesült Államokat a NATO-ból egyes republikánus képviselők
Fotó: Heather Diehl/Getty Images Hungary
„Az alkotmányunk nem jogosított fel állandó külföldi együttműködésre, amitől alapító atyáink kifejezetten óva intettek minket. Amerikának nem szabadna a világ biztonsági takarójának lennie – különösen akkor, amikor a gazdag országok nem hajlandók fizetni saját védelmükért”
– írja a törvényjavaslatáról szóló közleményében a republikánus politikus.
A javaslatához eddig egyetlen képviselő csatlakozott, a vele hasonló nézeteket valló Anne Paulina Luna, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, közösen fogják azt benyújtani a Képviselőház elé.
Nem Massie az első republikánus, aki kiléptetné az Egyesült Államokat a NATO-ból: Mike Lee republikánus szenátor még júniusban nyújtott be a Szenátus elé egy ugyanerről szóló javaslatot, aki szintén amellett érvelt, hogy az amerikai adófizetők túl sok pénzt költenek a NATO-ra.
Egyelőre nem valószínű a kilépés, de vannak jelek
Jelenleg nem valószínű, hogy az Egyesült Államok elhagyná a részben még általa 1949-ben létrehozott katonai szövetséget. A NATO-tagság az Egyesült Államokban kétpárti támogatást élvez, így valószínűtlen, hogy mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban meglenne a többség ahhoz, hogy megszavazzák a kilépést.
Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök a múltban többször sem volt hajlandó elkötelezni magát a NATO lényegét adó 5. cikkely mellett, miközben védelmi miniszterével, Pete Hegsethtel együtt felvetették már, hogy csökkentenék az Európában állomásozó amerikai csapatok számát.
Emellett az ukrajnai háború lezárására tett amerikai–orosz javaslatban is az Egyesült Államokat a NATO-n kívül álló országként értelmezi.
Az Egyesült Államok a NATO teljes, 4,6 milliárd eurós, 2024. március 7-e és 2025. december 31-e közötti költségvetésének a 15,8813 százalékát fizeti, azaz mintegy 730 millió eurót – ugyanennyit fizet egyébként Németország is –, amivel a katonai szövetségben lévő közös infrastruktúrának a működtetését finanszírozzák. Ezek az infrastruktúrák Európa mellett papíron az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekét is szolgálják.
A haderőfejlesztés pedig tagállami hatáskör, amire a tavalyi NATO-csúcs után a 3,5+1,5 százalékos szabály vonatkozik:
a szövetségben részt vevő országoknak az éves GDP-jük 3,5 százalékát kell haderőfejlesztésre, 1,5 százalékát pedig katonai célú infrastruktúra-fejlesztésre költeniük.
A NATO története során eddig csupán egyszer fordult elő, hogy a tagállamok egy másik tagállam védelmére siettek az ötös cikkely élesítése után – ez még 2001-ben történt, amikor a 911-es terrortámadás után az Egyesült Államok maga kérte a cikkely életbe léptetését.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
