Kormányzati pénzből működő „cenzúrahálózatot” lepleztek le Németországban

A liber-net nonprofit szervezet novemberben tette közzé hat hónapos kutatásának eredményeit. Andrew Lowenthal igazgató csapata több mint 330 olyan szervezetet azonosított Németországban, amelyek állami pénzből vesznek részt az interneten megjelenő tartalmak felügyeletében. A kialakult hálózat mérete és felépítése meghaladja az Egyesült Államokban korábban feltárt hasonló kezdeményezésekét.

Ez a kiterjedt működés jelentős közpénzekre épül. A német állam 2016 óta több mint 105 millió eurót költött az internetes megszólalások szabályozására. A támogatások összege 2020–21-ben hirtelen megugrott, majd két évvel később újra számottevően nőtt. Az éves ráfordítás mára elérte az 1,5 milliárd eurót, ami messze meghaladja bármely más uniós ország hasonló kiadásait.

A pénzek növekedésével párhuzamosan a támogatási gyakorlat is egyre szerteágazóbbá vált. Jelenleg 425 különféle támogatási lehetőség létezik. Ezek olyan szervezetekhez juttatnak forrásokat, amelyek a „félretájékoztatás” vagy a „gyűlöletbeszéd” ellen lépnek fel, és ennek részeként kezdeményezik kifogásolt tartalmak eltávolítását. A legnagyobb forrás a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztériumtól érkezik, ahonnan 2017 óta közel 56 millió eurót osztottak szét erre a célra. A Rubin (Regional Entrepreneurial Alliances for Innovation programme – Regionális Vállalkozói Innovációs Szövetségek programja) kutatási konzorcium például innen kap pénzt mesterséges intelligenciára épülő tartalomvizsgáló eszközök fejlesztésére.

Ebben a rendszerben külön szerep jut az úgynevezett megbízható jelölőknek. Négy szervezet kapta meg a hatóságoktól ezt a minősítést, amely jogot biztosít számukra tartalmak megjelölésére. Közülük a HateAid (gyűlöletbeszéddel és internetes zaklatással foglalkozó német civil szervezet) alapítása óta, 2018-tól kezdve mintegy 5,2 millió euró állami támogatásban részesült. A szervezet saját tevékenységét a véleményterror elleni fellépésként írja le, ugyanakkor olyan emberekkel szemben is eljárt, akik bírálták a berlini politikusok ukrán–orosz háborút támogató álláspontját. A Kriegstreiber (háborús uszító) hashtaget, amelyet a háborús hangnemet elutasítók használtak, Kreml-barát propagandaként sorolta be.

A gyakorlat jogi alapját a NetzDG (a közösségi médiában megjelenő jogsértő tartalmak gyors eltávolítását előíró német törvény) adja. 

A jogszabály arra kötelezi az internetes szolgáltatókat, hogy 24 órán belül töröljék a jogsértőnek minősített bejegyzéseket. Bevezetése óta, 2017-től kezdve folyamatos viták kísérik. A Die Linke, a Szabaddemokraták és a Zöldek a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva bírálják a szabályozást, miközben korábban, kormányzati szerepvállalásuk idején következetesen támogatták az internetes megszólalások korlátozását és az állami cenzúra kiterjesztését. Az AfD ezzel szemben hosszú ideje a szólásszabadság következetes védelmezőjeként lép fel.

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokat szabályozó rendelete (Digital Services Act) a német megoldásra építve bővítette tovább a szabályozást. A végrehajtás a Bundesnetzagentur (a német szövetségi hálózatfelügyeleti hatóság) feladata, amely a megbízható jelölőknek juttatott támogatások elosztásáért is felel.

Júniusban 170 razziát hajtottak végre. Fegyveres rendőrök a hajnali órákban kopogtattak be azokhoz, akiket internetes gyűlöletbeszéd terjesztésével gyanúsítottak. 

Az amerikai CBS február elején számolt be a rendőrségi akciókról. David Bendels, a Deutschland-Kurier főszerkesztője hét hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy mém miatt, amelyet Nancy Faeser belügyminiszterről osztott meg X-felületén.

A kutatók adatbázist hoztak létre, amelyben egytől ötig pontozták az érintett szervezeteket. Az ötös besorolás a legsúlyosabb beavatkozási szintet jelöli. A teljes hálózatban kormányzati hivatalok, civil szervezetek, kutatóintézetek, elemző műhelyek, alapítványok, médiafelügyeleti szervek és tényellenőrzők egyaránt szerepelnek.

Ulrike Guérot politológus, a balliberális értelmiségi körök ismert alakja lélegzetelállítónak nevezte a kutatást, amely szerinte először teszi láthatóvá, mennyire szorosan fonódik össze ez a hálózat. Lowenthal, aki szintén balliberális szemléletű elemzőként ismert, úgy véli, hogy az európai elitek nyerő stratégiának tekintik a szigorú tartalomszabályozást, jóllehet ez a gyakorlat nem mérsékli, hanem tovább erősíti a társadalmi megosztottságot. 

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ezek a bírálatok miért nem hangzottak el hasonló erővel azokban az években, amikor Németországban szociáldemokrata és zöld kormányok alatt szintén kiterjedt, sőt, több esetben még szigorúbb véleményszabályozási gyakorlat érvényesült. Ettől függetlenül ezek a kritikák érdemi és fontos kérdéseket vetnek fel.

A liber-net novemberben az Európai Parlamentben és Berlinben mutatta be eredményeit. A kutatás teljes anyaga az adatbázissal együtt nyilvánosan hozzáférhető. Az amerikai oknyomozó televíziós műsor, a 60 Minutes, februári riportja után a téma jelentős nemzetközi figyelmet kapott.

(A liber-net.org es a Berliner Zeitung nyomán)