Kuvaitban tömeges állampolgárság-visszavonás zajlik
Kép forrása: The Times Kuwait
Ez a fordulat nem hirtelen következett be, hanem évtizedekkel korábbi döntések következménye. Az 1970-es években Kuvait jelentős számú arab migránst fogadott be, akik letelepedési jogot, majd állampolgárságot kaptak. Az olajbevételek gyors növekedése súlyos munkaerőhiányt eredményezett, ezért a bevándorlási politikát szándékosan enyhítették. A döntések mögött akkoriban az a feltételezés állt, hogy a kulturális és nyelvi hasonlóságok megkönnyítik a beilleszkedést.
A várakozások azonban nem váltak valóra. A második és harmadik generációs bevándorlók egy része nem olvadt be, miközben az állampolgársággal járó juttatások egyre nagyobb költségvetési terhet róttak az államra. Ez a teher nem egyszerre, hanem fokozatosan jelent meg, és hosszú ideig kezelhetőnek tűnt. A szociális ellátások, az oktatási támogatások és a munkavállalási kedvezmények együtt jelentős nyomást helyeztek az államkasszára.
A 2020-as évek elejére a helyzet fenntarthatatlanná vált
A kuvaiti állampolgárok aránya saját országukban tovább csökkent, miközben a honosított családok száma gyors ütemben nőtt. A költségvetési válság és a csökkenő olajárak együttes hatása alatt az állam egyre kevésbé volt képes finanszírozni a támogatási rendszert. A vezetés már 2014-ben megkezdte az állampolgárság visszavonását, arra hivatkozva, hogy a honosított állampolgárok leszármazottai túlterhelik a szociális rendszert, miközben nem tekintik magukat kuvaitiaknak.
Kuvait lépése ugyanakkor nem elszigetelt jelenség, hanem egy térségre jellemző felfogás része
A térség más államaiban is szigorodtak az állampolgárság feltételei. Az Öböl menti királyságok, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Szaúd-Arábia, hasonló, törzsi alapú nemzetfelfogás mentén közelítik meg az állampolgárság kérdését. Több országban felülvizsgálták a bevándorlási politikát, és újraértékelték az állampolgárság megszerzésének feltételeit. Jóllehet az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is módosította honosítási szabályait, ilyen nagyságrendű, tömeges állampolgárság-visszavonásról máshonnan nem érkezett hír.
Az intézkedés következményei rövid időn belül érzékelhetővé váltak. Több ezer család hagyta el az országot. A libanoni kormány tiltakozott, mivel több ezer olyan család visszafogadására kényszerül, amelyek gyökerei már nemzedékek óta nem kapcsolódnak az országhoz. Kuvait részéről a válasz ebben a kérdésben következetes maradt: ezek a személyek soha nem váltak valódi kuvaitiakká, az állampolgárság jogilag létezett, de nem jelentett tényleges kötődést az országhoz.
Bár az állampolgárság megvonása jogilag nem von maga után azonnali kitoloncolást, a gyakorlatban mégis ellehetetleníti az érintettek mindennapjait. Elveszítik közszférabeli állásukat, elesnek a szociális juttatásoktól, gyermekeik pedig kiszorulnak az állami oktatási rendszerből.
Európai tanulságok
Európai döntéshozók évek óta azzal érvelnek, hogy a tömeges remigráció jogi és gyakorlati értelemben megvalósíthatatlan. Kuvait példája legalábbis árnyalja ezt az állítást. A jogi eszközök rendelkezésre állnak, a közigazgatási rendszer működik. A kuvaiti gyakorlat arra utal, hogy egy ország képes különbséget tenni az eredeti és a honosított állampolgárok között, amennyiben a nyilvántartási rendszer ezt lehetővé teszi. Európában a honosítási adatok szintén szerepelnek nyilvántartásokban, így a folyamat gyakorlati értelemben megvalósítható. Hogy az európai döntéshozók élnek-e ezzel a lehetőséggel, már nem jogi, hanem politikai kérdés.
(Az al-Dzsazíra, The Times Kuwait, Middle East Eye, Gulf News, X közösségi felület politikai elemzői nyomán)
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
