Greg Bovino: a migráció nagyobb fenyegetés lehet, mint a terrorizmus
Gregory Bovino biztonsági csapatával Minnesotában | Kép forrása: Anadolu/Getty Images
2025 nyarán Greg Bovino lett a Los Angeles-i híradások kulcsfigurája: a zöld egyenruhás határőrök Home Depot-parkolókban végrehajtott razziáinak ő volt a hivatalos arca. A szövetségi akciósorozat Los Angeles után Chicagót, Charlotte-ot és New Orleanst is elérte, végül Minneapolisban teljesedett ki.
Bovino 1996-ban kezdte pályafutását az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatalánál (CBP). Pontosan harminc évvel később, 2026 márciusában – alig néhány héttel a két halálos áldozattal járó minneapolisi incidens után – kérte nyugdíjazását. Visszavonulását követően az Agenda című konzervatív műsorban szólalt meg: Edward Szallnak és Lauren Witzkének nem magyarázkodott, és a sajtó támadásaival sem törődött. Egyszerűen letette az asztalra három évtizednyi tapasztalatát.
Becslése szerint az Egyesült Államokban jelenleg közel százmillió illegális bevándorló él, ami az össznépesség egyharmadát jelenti. A szám lényegesen meghaladja a kormány által közölt adatokat.
„Százmillió ember. Célzott razziákkal ebből nem lehet kijönni... Ez tömeges deportálást jelent.”
Ilyen léptéknél másfajta megközelítésre van szükség.
Bovino becslése szerint a Biden-kormányzat négy éve során közel negyvenmillió illegális bevándorló érkezett az országba.
„A délnyugati határszakasz nyolcvan százaléka annyira nyitott volt, hogy fogalmunk sincs, kik és hányan léptek át valójában.”
A határőrök jelentős részét ebben az időszakban nem a határ védelmére, hanem az érkezők befogadásának lebonyolítására irányították.
„Kultúránk határozottan veszélyben van attól a százmillió külfölditől, akik, ahogy mondod, nem törődnek a kultúráddal... ez számomra nagyobb fenyegetés, mint egy erőszakos bűnöző vagy egy terrorista.”
A terroristákkal szemben ott vannak a bűnügyi nyilvántartások, a megfigyelés, a célzott letartóztatás. A kulturális fenyegetéssel szemben azonban nincs ilyen eszköz.
„Nem törődnek a történelmeddel, a szokásaiddal, az értékeiddel, a meggyőződéseiddel, semmivel. Nem törődnek velük… még a nyelvünket sem veszik a fáradságot megtanulni.”
Aztán rátért a történelemre is:
„Gondolod, hogy érdekli őket, hogy a nagyapád elesett Ivo Dzsimánál vagy Gettysburgnél? Gondolod, hogy ezt a százmillió illegális bevándorlót érdekli, hogy az őseid mindent feláldoztak ezért az országért?”
„A status quóban kényelem van. Nincs vita, és elkerülnek a gyalázkodó szalagcímek.”
Minneapolis azt mutatta meg, mi történik, ha valaki kilép belőle:
„Minneapolisban elkezdett beszivárogni egy puhább megközelítés. Anarchistákkal és zavargókkal pedig nem így kell bánni.”
Bovino szerint a terepen tapasztalt valóság senkit sem érdekelt; a döntés mögött rideg politikai számítás állt:
„Én nem alkuszom meg. Azért vagyok itt, hogy milliószámra kapcsoljam le az illegális határsértőket. Ez a küldetésem, mert ez Amerika.”
Az Associated Press elemzése rávilágított a számok mögötti fordulatra: az ügynökök minnesotai kivonásáról szóló, február 4-i bejelentést követő öt hétben az Egyesült Államok Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatala (ICE) heti átlagos letartóztatási száma 8347-ről 7369-re esett vissza, ami közel 12 százalékos csökkenést jelent. Nemcsak a műveletek intenzitása hagyott alább, de az őrizetbe vettek összetétele is megváltozott: a büntetlen előéletűek aránya 46-ról 41 százalékra mérséklődött.
Bovino szerint a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája egyetlen belső utasításban öltött testet, amelyet csak „áteresztésként és tehermentesítésként” (throughput and decompression) emlegettek. Az „áteresztés” célja az volt, hogy a határsértők tömegeit a lehető leggyorsabban átzúdítsák a rendszeren, a „tehermentesítéssel” pedig azt akarták elérni, hogy az őrizetbe vételi helyszínek ne teljenek meg. Bovino úgy vélte: a zsúfoltság hiánya önmagában is leleplezte volna, hogy valójában senkit nem tartanak vissza. Ezeket az direktívákat közvetlenül Alejandro Mayorkastól, a Biden-kormányzat akkori nemzetbiztonsági miniszterétől kapta.
Bovino az El Centro-szektorban, a kaliforniai–mexikói határon az utasítások szövegéhez ugyan tartotta magát, ám azok szándékával dacolva hermetikusan lezárta a határszakaszt. Az interjúban egyenesen felteszi a kérdést: „Vajon Mayorkas eljárása kimeríti-e a hazaárulás fogalmát?” Lauren Witzke válasza rövid és egyértelmű: „Igen.”
Bovino szerint az Egyesült Királyság és több európai ország 30–60 ezer dollárt is kifizet a bevándorló családoknak, csak hogy önként hazatérjenek – szerinte mindez a határozott fellépés hiányának a jele. A Trump-kormányzat ezzel szemben a technológiai dominanciára épített: rendszámtábla-leolvasók, arcfelismerő rendszerek és a terepen szolgáló ügynökök gyakorlati ötletei adták a fellépés gerincét.
„Lezártuk előlük a mozgásteret. Nem tudtak mozdulni Los Angelesben, Chicagóban, egyik városban sem. És akkor mi történt? Elkezdtek távozni.”
Charlotte-ban, ahol egyetlen nap alatt a legmagasabb letartóztatási arányt érték el, ez a módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. A művelet Minneapolisig tartott.
A határőrség egykori vezetője egyet azért világossá tett: nem tűnik el a közéletből.
(A The Agenda with Edward Szall & Lauren Witzke, Associated Press, CBS News nyomán)
Kapcsolódó:
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
