Radikalizálódik, mégis egyre elfogadottabb Németországban, ha valaki az AfD-re szavaz
Kép forrása: The Guardian
„Jelentősen mérséklődött Németországban annak a stigmája, hogy valaki az Alternatíva Németországért (AfD) pártra szavaz, holott a szervezet továbbra is szélsőjobboldalinak tekinthető, sőt helyenként egyre inkább radikalizálódik” – mondta Gideon Botsch német politológus a dpa hírügynökségnek adott, hétfőn közzétett interjúban.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az AfD akár a szavazatok 29 százalékát is megszerezhetné egy választáson. A párt annak ellenére növelni tudta támogatóinak számát, hogy a berlini kormány szigorított a bevándorlási politikán. Gideon Botsch becslése szerint a keleti Brandenburg tartományban az AfD nagyjából már a lakosság negyedének biztosan számíthat a szavazatára.
A karantén nem elszigetelte, hanem erősítette a pártot
A párt különösen 2023 után tudta bővíteni szavazóbázisát, ami nagyrészt azzal állt összefüggésben, hogy a kormányzó uniópártok (CDU/CSU) jobbról igyekezték túlszárnyalni az AfD-t. Még a szociáldemokrata Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő is arra törekedett, hogy elidegenítse a választókat az AfD-től.
Ez a politika azonban a szélsőjobboldali pártot nem gyengítette, hanem inkább erősítette, hiszen az AfD által előtérbe helyezett témák látszólag igazolást nyertek, leginkább abban, hogy a bevándorlás ügyét nyilvánították Németország fő problémájává – vélte a politológus.
A többi párt láthatóan háttérbe vonult, ami a polgármester-választások eredményében is megmutatkozik. Szakértők szerint borítékolható, hogy az AfD a következő években további városvezetői pozíciókat fog megszerezni. Május 10-én az AfD jelöltje először nyert polgármester-választást például Brandenburg tartományban. René Stadtkewitz Zehdenick településen tudott győzni, ahol a demokratikus pártok nem is állítottak jelöltet, eltekintve a Német Szabaddemokrata Párttól (FDP), amelynek azonban nincs is képviselete a brandenburgi törvényhozásban.
Május 8. a megsemmisülés napja volt
Az Emil Julius Gumbel német matematikusról elnevezett, antiszemitizmussal és a szélsőjobboldallal foglalkozó kutatóközpontot vezető Botsch kifejtette azt is, hogy véleménye szerint az AfD egyre radikálisabb, még inkább jobbra tolódik, és egyre több neonáci elemet ölt magára, legalábbis Brandenburg tartományban. „Mindezt nyíltan, leplezetlen módon teszik” – tette hozzá.
Dominik Kaufner, a brandenburgi parlament egyik AfD-képviselője például az Instagramon május 8-ról nem a nemzetiszocializmus alóli felszabadulás, hanem „a megsemmisülés napjaként” emlékezett meg, amelyen szerinte „semmi ünnepelnivaló nincs” – idézte fel Gideon Botsch.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás