Marine Le Pen indul a francia elnökválasztáson

Az ellenzéki politikust három év börtönbüntetésre ítélték, amelyből két év felfüggesztett, az egy év letöltendő pedig kiváltható házi őrizettel, elektronikus nyomkövető viselése mellett. „Elektronikus nyomkövető nélkül fogok kampányolni” – tette hozzá az elnökválasztáson negyedik alkalommal induló, 57 éves ellenzéki politikus a TF1 kereskedelmi híradójában adott interjúban, ahol ismételten ártatlannak vallotta magát a hűtlen kezelés vádjában. 

A francia nemzeti oldal vezetőjét a bíróság 45 hónapra eltiltotta a közügyektől, de ebből 30 hónapot felfüggesztett. 

Mivel a 2025 márciusában meghozott elsőfokú ítéletben az eltiltás azonnal végrehajtandó volt, a Marine Le Penre kiszabott 15 havi eltiltás időtartama mostanra véget ért. Mellékbüntetésként 100 ezer eurós (35 millió forint) pénzbírsággal is sújtották a Nemzeti Tömörülés jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőjét. Marine Le Pen a legutóbbi két elnökválasztáson, 2017-ben és 2022-ben is bejutott a második fordulóba, de ott kikapott Emmanuel Macrontól, aki viszont harmadik mandátumért nem indulhat a francia alkotmány szerint, miközben a Nemzeti Tömörülés választási eredményei évek óta fokozatosan javulnak, a nemzeti oldali párt a 2024-es választások óta a legnagyobb frakciót adja a nemzetgyűlésben. A következő elnökválasztás első fordulóját 2027. április 18-ára, a másodikat május 2-ára hirdették meg. 

Nyerő páros lehetnek

„Nem létezik többé olyan forgatókönyv, amely szerint ne indulhatnék” – mondta az interjúban Le Pen, kiemelve, hogy „nem fogja megváltoztatni a véleményét” akkor sem, ha a Semmítőszék néhány hónapon belül esetleg megerősíti a fellebbviteli bíróság ítéletét. Marine Le Pen stratégiájának lényege, hogy a Semmítőszékhez való fellebbezéssel időt nyerjen a kampányoláshoz. A fellebbezés ugyanis halasztó jelleggel bír, s amíg nem jogerős az ítélet, Marine Le Pennek nem kell viselnie az elektronikus nyomkövetőt, és szabadon mozoghat. A Le Monde című napilap által megkérdezett jogi szakértők szerint a Semmítőszék ítélete legkorábban 2027 elején, néhány hónappal az elnökválasztás előtt születhet meg. 

A legfőbb ellenzéki politikus kedd este úgy vélte, hogy „nyerő párost” fog alkotni Jordan Bardellával, aki elnökké választása esetén a miniszterelnöki posztot fogja betölteni. A 30 éves politikusnak adta át Marine Le Pen 2022-ben a Nemzeti Tömörülés vezetését, és ő vette volna át az elnökjelöltséget is Marine Le Pentől, ha a fellebbviteli bíróság eltiltotta volna őt az indulástól az elnökválasztáson. 

A felmérések szerint mindketten megnyernék az elnökválasztás első fordulóját – több mint 30 százalékos támogatottsággal –, ha most tartanák. 

Az asszisztensek kifizetését találták szabálytalannak

Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament (EP) elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződésekkel kapcsolatos. Az ítéletben kimondták: a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt. 

A bíróság Marine Le Pen mellett 24 volt európai parlamenti képviselőt, asszisztenst, könyvelőt és a pártot mint jogi személyt marasztalt el, amiért 2004 és 2016 között „rendszert” hoztak létre arra, hogy a Nemzeti Tömörülés franciaországi alkalmazottait az Európai Parlament pénzéből fizessék ki. A vádirat szerint a legnagyobb francia ellenzéki párt az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza. 

A perben az ügyészek részletesen bemutatták annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az elődpártnál, a Nemzeti Frontnál (FN), és amelynek lényege az volt, hogy fiktív módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak. Az ügyészség szerint ezt a rendszert a pártalapító, a néhai Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyta jóvá. A rendszer alkalmazása felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.

Kapcsolódó: