Felbomlik az Egyesült Királyság?

A függetlenségi népszavazások előkészítéséről tárgyal hétfőn Cardiffban Skócia, Észak-Írország és Wales miniszterelnöke – adta hírül az MTI.

Megerősített vasárnapi brit sajtóbeszámolók szerint John Swinney skót, Michelle O'Neill északír és Rhun ap Iorwerth walesi kormányfő a walesi fővárosban memorandumot ír alá, amelyben követelik a brit kormánytól referendumok kiírásának lehetővé tételét. Az Egyesült Királyságot Anglia mellett Skócia, Wales és Észak-Írország alkotja, és az Anglián kívüli három országban függetlenségpárti kormányok vannak hivatalban.

Az erőteljesen EU-párti Skót Nemzeti Párt (SNP) a májusban tartott skóciai parlamenti választások után immár ötödször alakíthatott kormányt.

A radikálisan britellenes, szintén EU-párti katolikus Sinn Féin 2022-ben – az ír sziget 105 évvel ezelőtti megosztása óta példátlan módon – többségbe került a belfasti parlamentben, és Michelle O'Neill, az ír egyesítésre törekvő párt alelnöke személyében először áll katolikus miniszterelnök az észak-írországi kormány élén.

Walesben, ahol a jelenlegi formájában 1999-ben létrehozott helyi törvényhozás, a 96 tagú Senedd történetében mindig a Munkáspárt volt kormányon, a májusban tartott helyi parlamenti választásokon most először a szintén függetlenségre törekvő balközép-nacionalista Plaid Cymru (Wales Pártja) nevű párté lett a legnagyobb frakció, és azóta a párt vezetője, Rhun ap Iorwerth tölti be a walesi miniszterelnöki tisztséget.

A példátlan hétfői cardiffi csúcstalálkozó előtt, a három vezető nevében kiadott vasárnapi nyilatkozatában John Swinney skót kormányfő kiemelte, hogy most első ízben mindhárom országot függetlenségpárti miniszterelnök vezeti.

Swinney szerint „nem is lehetne ennél egyértelműbb jelzés arra”, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanná vált, és Londonnak „fel kell készülnie az Egyesült Királyság megszűnése utáni időkre”, Andy Burnham munkáspárti brit miniszterelnöknek pedig szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy az Egyesült Királyság utolsó miniszterelnökeként vonul be a történelembe.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55,3 százalékos többséggel. A skóciai függetlenségi népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.

Az SNP politikai céljai között szerepel, hogy függetlenségének elnyerése esetén Skócia önálló országként ismét belép az EU-ba.

Az Észak-Írországban kormányzó Sinn Féin már a 2022-es választás után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben kettéosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. A párt ehhez teljesen váratlan, rendkívüli belpolitikai és globális visszhangot keltő támogatást kapott Donald Trump amerikai elnöktől, aki félhivatalos írországi látogatásának első napján, szombaton kijelentette, hogy elkerülhetetlennek tartja és szeretné is az ír sziget újbóli egyesülését.

A Visegrád 24 a The Telegraph beszámolója alapján az X-en azt írta, hogy a cardiffi találkozón Skócia, Wales és Észak-Írország vezetői az Egyesült Királyság felbomlasztását célzó együttműködés megkezdéséről írnak alá megállapodást. Követelni fogják a függetlenségi népszavazások jogát, Észak-Írország esetében pedig az Írországhoz való csatlakozásról szóló referendum lehetőségét. A három kormányfő Mary Lou McDonalddal, a Sinn Féin elnökével is találkozik.

A Visegrád 24 szerint ha Skócia, Wales és Észak-Írország kilépne az Egyesült Királyságból, és csak Anglia maradna, a megmaradó ország lakossága 15,5 százalékkal, GDP-je pedig 13,5 százalékkal csökkenne.

Kiemelték, hogy a brit állam geopolitikai és katonai szempontból is súlyos veszteségeket szenvedne: London elveszítené a Skóciában található HM Naval Base Clyde támaszpontot, ahol a teljes brit nukleáris tengeralattjáró-flotta állomásozik, valamint a GIUK-rés feletti stratégiai pozíciójának jelentős részét. Emellett elveszítené a Skóciában és Walesben található fontos katonai kiképzési területeket, továbbá az Északi-tenger olaj- és gázkészleteinek, illetve tengeri szélenergia-potenciáljának jelentős részét.

A Visegrád 24 szerint egy ilyen átrendeződés „új nyugati szárnyat” teremtene Anglia számára, és alapvetően átalakítaná London katonai és védelmi terveit.

Kapcsolódó: