Jeffrey Sachs: Washingtonnak fel kell hagynia Izrael feltétel nélküli támogatásával
Kép forrása: Joyce N. Boghosian/The White House/Wikimedia Commons
Az Egyesült Államoknak szakítania kell Izrael korlátlan támogatásával és a világuralom fenntartását célzó külpolitikával – vélekedett Jeffrey Sachs amerikai közgazdász Glenn Diesennek adott interjújában. A Columbia Egyetem professzora szerint a hadiipari és hírszerzési intézményrendszer választásokon átívelően őrzi a háborús politika folytonosságát, miközben a többpólusú világban egyre kevésbé tartható fenn ez a stratégia.
Washingtonnak újra kell gondolnia, milyen érdekeket szolgál Izrael feltétel nélküli támogatása – érvelt Jeffrey Sachs a november 7-én megjelent beszélgetésben. Az amerikai közgazdász szerint országa nem vállalhat újabb és újabb katonai konfliktusokat az izraeli vezetés politikájához igazodva. A diplomáciának és az amerikai társadalom szükségleteinek kellene meghatározniuk a külpolitikai döntéseket.
A professzor az interjúban a demokratákhoz fordulva sürgette: „Vessetek véget Izrael e korlátlan, katasztrofális támogatásának.”
Az iráni háborút annak példájaként említette, milyen következményekkel járhat ez a kapcsolat. Különösen súlyosan bírálta, hogy az iráni vezetést akkor érte támadás, amikor még zajlott a diplomáciai folyamat. Sachs ezt a tárgyalásos rendezés hitelét romboló lépésként értelmezte.
Érvelésében azonban Izrael támogatása egy tágabb amerikai külpolitikai probléma része. Úgy látja, a választók háborúellenes szándéka rendre elakad a katonai és hírszerzési intézményrendszer ellenállásán. A kormányok változnak, a beavatkozásokra épülő stratégia viszont jelentős folytonosságot mutat.
„Az esetek többségében lényegében két háborús párt van” – fogalmazott a republikánusokra és a demokratákra utalva.
Sachs szerint ezért önmagában egy választási győzelem sem garantál külpolitikai fordulatot: ahhoz a hadiipari érdekekkel és a hírszerző szervezetek befolyásával is szembe kell nézni.
Ukrajnáról szólva a közgazdász a semlegességet nevezte meg a rendezés alapjaként. Javaslata szerint az ország nem csatlakozna a NATO-hoz, területén nem állomásoznának nyugati csapatok vagy amerikai rakétarendszerek. Az európai integráció lehetőségét ugyanakkor összeegyeztethetőnek tartja a katonai semlegességgel.
A rendezéshez egy megállapodásos fegyverszüneti vonal és további tárgyalások is szükségesek lennének. Ez Sachs békejavaslata; az interjú nem mutatott be valamennyi érintett által elfogadott megállapodást.
Sachs a NATO-bővítés szerepét hangsúlyozva bírálta Washingtont: álláspontja szerint az amerikai vezetés annak ellenére szorgalmazta Ukrajna nyugati katonai integrációját, hogy ismerte Moszkva ellenkezését. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a konfliktus lezárásához az orosz biztonsági követelésekkel is foglalkozni kell.
A professzor szerint az amerikai stratégia alapvető ellentmondása, hogy egy megváltozott világban próbálja fenntartani a korábbi hegemóniát. Kína megerősödése és a nemzetközi gazdasági függések olyan korlátokat teremtenek, amelyeket Washington katonai erővel sem hagyhat figyelmen kívül.
Az amerikai közgazdász ezért saját országa érdekében sürget irányváltást. Értelmezésében a diplomácia előtérbe helyezése annak felismerése, hogy a tartós biztonságot egyetlen nagyhatalom sem alapozhatja a világ többi részének alárendelésére.
Forrás: Jeffrey Sachs interjúja Glenn Diesen műsorában, 2026. november 7. Az idézeteket magyar fordításban közöljük. Az eredeti beszélgetés Sachs honlapjáról érhető el.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
