Hszi Csin-ping: Tajvan és Kína újraegyesítése elkerülhetetlen

Tajvan teljes újraegyesítése Kínával elkerülhetetlen történelmi folyamat, amelyet nem lehet megállítani – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Pekingben. A kínai államfő ismét a békés újraegyesítés és az „egy ország, két rendszer” elve mellett foglalt állást, és a tajvani függetlenségre törekvő erők elleni közös fellépésre szólított fel – adta hírül az MTI. 

Hszi a kínai forradalmi vezető, Szun Jat-szen születésének 160. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen mondott beszédet a pekingi Országos Népi Gyűlés épületében. Kijelentette, hogy a tajvani kérdés rendezése a Kínai Kommunista Párt „megváltoztathatatlan történelmi küldetése”.

„A történelem sodrását nem lehet megállítani. Az anyaország teljes újraegyesítését meg kell valósítani, és azt minden bizonnyal meg is fogjuk valósítani” – fogalmazott.

Hszi Szun Jat-szent a kínai demokratikus forradalom nagy úttörőjének, valamint a nemzet hősének és hazafijának nevezte. Kiemelte, hogy a történelmi vezető egész életében támogatta az ország egységét és a nemzet összetartozását, és határozottan ellenezte az ország vagy a nemzet megosztására irányuló törekvéseket.

A kínai elnök hangsúlyozta, hogy Peking a békés újraegyesítés politikáját és az „egy ország, két rendszer” elvét követi. Hozzátette, hogy Kína kész tárgyalni Tajvannal az „egy Kína” elvének elfogadása alapján.

Hszi egyúttal arra szólította fel a kínaiakat, köztük a tajvaniakat is, hogy közösen lépjenek fel a tajvani függetlenségre törekvő, általa szeparatistának nevezett erőkkel szemben, és mozdítsák elő a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődését.

Peking saját területének tekinti az önálló, demokratikusan kormányzott Tajvant, amely elutasítja Kína területi igényét. A kínai vezetés többször felajánlotta a szigetnek az „egy ország, két rendszer” keretében biztosított autonómia lehetőségét, ezt azonban egyetlen jelentősebb tajvani politikai párt sem támogatja.

Szun Jat-szen, akiről csütörtökön megemlékeztek, kulcsszerepet játszott az 1911-es forradalomban, amely véget vetett a kínai császárság évszázados uralmának. Kínában a kommunista vezetés a nemzeti forradalom előfutáraként és hazafias történelmi személyiségként tartja számon, míg Tajvanon hivatalosan a nemzet atyjának tekintik. A kínai és a tajvani értelmezés eltér Szun politikai örökségéről is: Peking a kínai nemzeti egység történelmi alakjaként hivatkozik rá, Tajvanon pedig a köztársaság alapító atyjaként tartják számon.

Kapcsolódó: