Nemzetünk testi-lelki, szellemi jövője a mi kezünkben van

Nagysikerű gyermekrajzpályázatot rendezett a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége Egyesület (MNNSZ) Kütyümentes karácsony címmel. Az iskoláknak és óvodáknak kiküldött felhívásra száznegyvenhét rajz érkezett. Három korosztályban versenyeztek a rajzok, a nyertesek könyvutalványt kaptak, a különdíjasok ajándékkönyveket, és minden pályázó oklevelet. Barta Erzsébet, a MNNSZ vezetője válaszolt lapunk kérdéseire.

– Meglepően nagy számban érkeztek be a pályázatok. Minek köszönhető a siker?

– Sok pedagógus fogadta örömmel a lehetőséget, és buzdította a gyerekeket a részvételre. Elmondták, hogy nagyon fontosnak tartják a gyerekek aktivitásának erősítését az „offline térben”, azaz a való életben. Elmondták azt is, hogy egyre nehezebb őket rávenni a rajzolásra, olvasásra, de ha sikerül, annál nagyobb élmény nekik a saját, valódi alkotás létrehozása. Ezért is volt fontos, hogy minden gyermek kapjon elismerést a munkájáról, egy névre szóló oklevelet, amelyet kitehet a polcra, és amely arra emlékezteti, hogy milyen sikereket érhet el a valóságban.

– Egy pályázat lebonyolítása sok időt és pénzt igényel. Hogyan teremtették meg a pályázat anyagi feltételeit?

– Úgy indulunk neki minden feladatnak, hogy összedobjuk a rávaló pénzt és munkát. Tagjaink anyagi és egyéb áldozatvállalása mellett a Kütyümentes karácsonyt támogatta még: Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, Novák Előd és Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselői, Jozó Tamás országgyűlési képviselőjelölt és Bartha Barna, az Eurázsia Kincsei Egyesület elnöke.

– Kérem, mutassa be a Magyar Nők nemzeti Szövetségét! A név erősen hasonlít a két világháború közötti legsikeresebb nőszövetségre, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségére.

– Igen, szerettük volna Tormay Cécile és a MANSZ szellemiségét megőrizni, és a 21. századi keretek között alkalmazni. Minden témában igyekszünk aktívan alakítani környezetünket, ami a nőket érinti, legyen az gyermeknevelés, munkavállalás vagy az egészséges életmód erősítése. Törekszünk múltunk dicső momentumainak feltérképezéséből erőt meríteni és felébreszteni a nőkben a felelősségtudatot nemzetünk további alakulásával kapcsolatban. Fel kell ráznunk a nemzetet a kábulatból, hogy észrevegye a korszellem parancsát.

– Mióta működik a szervezet?

– 2025 májusában alakult meg a szövetségünk. Legelső feladatunk az volt, hogy a Békefohász nevű programunkkal kifejeztük igényünket a békére. Hetvenkét órás imával, meditációval támasztottuk meg a Putyin–Trump alaszkai találkozót. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a csodát nem mi szerveztük, hanem „szerveződött általunk”. Hét napunk volt rá, de végül háromszázharmincegy településről kétezernegyvenegy szív dobbant a béke ütemére óceánon innen és túl. Következő hónapban, a béke világnapján az Parlament előtt, a Kossuth téren gyűltünk össze a béke érdekében. Úgy gondolom, ez is jól mutatja, hogy nagyon sok emberben működik a „benevolentia”, a jóakarat képessége. De támogattuk már szórólap és plakátgyártással Rotaru-Gulyás Eszter Junior Prima díjas alkotó, gyöngyfűző népi iparművész jubileumi divatbemutatóját, amelyen bámulatos, a magyar hagyományokon alapuló saját divattermékeit mutatta be.

– Milyen terveik vannak még?

– Rengeteg tervünk van. A soron következő egy előadássorozat, amely egy történelmi visszatekintésen keresztül, Magyarország nagyasszonyait bemutatva ébreszti fel a fiatalokban azt a felismerést, hogy az az erő, amely a történelem során hőseinkben megnyilvánult, ma is felébreszthető. A nők nagyságában él a nemzet nagysága, azok puha törpeségében korcs nemzet élősködik a haza romjain. De a sötét időkben a magyar nők erénye mindig tündöklő csillagként világított. Ebben tükröződött a nemzet ereje, vitézsége, hűsége és hazaszeretete. 

Csak egy példa: Zrínyi Ilona előbb honleány volt és csak azután nő. Ma fordítva van. Vagy sehogy sincs. A nagy idők nagy asszonyai tudták, hogy amit a nők akarnak, azt Isten akarja. A nők aztán a férfiak szívét nyerték meg. Így van ez mai is, csak elfelejtettük.

Feladatunkat így határoztuk meg közösségi oldalunkon: „A jövő generációja nevelkedik kezünk alatt, a jelen férfijai állnak hatásunk alatt. Nemzetünk testi-lelki és szellemi jövője a mi kezünkben van. Emlékeznünk kell ősi bölcsességünkre, bátorságot kell gyűjtenünk, alkalmazni tudásunkat. Vállalnunk kell a fejlesztését ennek az örökségnek, és gondoskodnunk kell arról, hogy át is adjuk a jövő generációinak.”