Egy mesterhegedű-készítő munkája egyszerre mesterség és művészet: minden hangszer hosszú hetek aprólékos, kézzel végzett munkájának eredménye. A gondosan kiválasztott faanyag, a több évszázados hagyományokra épülő technikák, és a mester személyes tudása együtt adják meg a hegedű egyedi hangszínét és karakterét.
Egy kiváló magyar mester hangszere nem csupán hangszer, hanem időtálló érték, amely nemzedékeken át szolgálhat muzsikusokat, miközben a magyar kézműves kultúra legnemesebb hagyományait is továbbviszi.
Ilyen magyar mester Adonyi Iván, akinek egyszerre nyolc hegedűje és tizenkét brácsája szólalt meg azon a hangversenyen, amelyet Balatonendréden tartott a Pest-Buda Kamarazene Társaság Fejérvári János vezetésével.
A koncerten VivalditólSugár Rezsőig szólaltatták meg a művészek a hangszerek különösen érett hangszínét és tökéletes együtthangzását.
Kép forrása: saját
A balatonendrédi siker nyomán a Magyar Jelen műhelyében látogatta meg Adonyi Ivánt, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a mesterhegedű-készítés misztériumát.
– Hogy egyből a lényegre térjünk: mi a mesterhegedűk, a Stradivarik és Guarnerik titka?
– És az Amatik. Van hollywoodi és szakmai magyarázatom is. A hollywoodi izgalmas: különleges anyagok, lakkok, és persze a remek marketing. A szakmai magyarázat prózaibb, mégis titokzatosabb.
– Mégpedig?
– A titok a mester, aki a hangszert készíti, és a művész, aki játszik a hangszeren.
A hegedűkészítő műhely | Kép forrása: saját
– Beavatna minket a részletekbe?
– Sok kötetre valót lehetne írni erről a témáról. Hangszerek készülhetnek gyárilag, tömeggyártásban, de egyedileg is, a legkülönfélébb fákból: bükkből, kőrisből vagy akár tölgyből. Ráadásul olyan exkluzív anyagokat is fel lehet használni hozzájuk, mint a mamutcsont vagy az arany.
Kép forrása: saját
– A lényeg mégis a rezgés, a fizika: a hang terjedése és a fa rezonálása. Általában juharfát vagy lucfenyőt használunk, ezek az úgynevezett hangzófák. A lakkozás elsősorban a hangszer védelmét és esztétikai minőségét szolgálja, hiszen egy szép habos juhar vagy különlegesen erezett luc természetes szépségét is meg kell mutatnunk. A hangszer teteje veszi át a húrok keltette rezgést, amely magára az anyagra is hatással van – éppen ezért egy ügyetlen zenész el is tud rontani egy jó hangszert, ha rosszul játszik rajta.
– A művészi tudás képes befolyásolni a hangszer minőségét? A szellem kelti életre az anyagot? Ez már istenbizonyítéknak is megállná a helyét.
– Pedig így van, a hegedűsök világában ez szinte közhely. Egy történelmi hangszer hangja is folyamatosan „szépül” attól, hogy kiváló muzsikusok játszanak rajta – éppen ezért nem is adják akárki kezébe ezeket a kincseket.
– Felveheti a versenyt az egyedi kézművesség a tömeggyártással? És a legfontosabb kérdés: meg lehet élni ma Magyarországon a hangszerkészítésből?
– Teljesen más piaci szegmensben dolgozunk. Minket, egyedi készítőket maguk a zenészek keresnek meg, és ajánlanak egymásnak. A végeredmény is összehasonlíthatatlan – jóllehet tény, hogy a kínaiak is a Keleti-Kárpátokból szerzik be a faanyagot. Azonban rögtön meglátszik például a lakkozáson, hogy gépi vagy kézi munkáról van-e szó. A mester által készített hangszer lélekkel teli és megismételhetetlen.
– Mennyi ideig tart, míg elkészül egy ilyen hangszer?
– Körülbelül négy-öt hét koncentrált munkát jelent.
– Különböznek egymástól a saját hangszerei?
– Hogyne. Van olyan hegedű, amelyik közelre szól, és van, amelyik távolra – minden a felhangrendszeren múlik.
– Van kedvenc hangszere?
– Szeretem a hatékony munkát, nem vagyok a túlcizellálás híve. Van egy Testore-típusú hegedűm, amely épp ilyen lett – ettől nem is válnék meg. Carlo Giuseppe Testore milánói mester volt a XVII–XVIII. század fordulóján; hangszerei egyszerűek, mégis rendkívül precízek voltak.
– Sokat változtak a hegedűk az évszázadok során?
– Mondhatni – pontosan úgy, ahogy azt a zenei korszakok megkívánták. A hangszer nyaka feljebb került és vaskosabb lett, míg a belső gerendázat meghosszabbodott. Ezek a módosítások a kényelmesebb játékot, valamint a hangzás erősödését szolgálták, hiszen egészen más hangerő kell egy reneszánsz darab eljátszásához, mint egy romantikus versenyműhöz.
– Hogyan lesz valakiből hegedűkészítő mester? Van zenész a családban?
– Inkább gyógyszerészek és gazdálkodók, akiktől elvették a vagyont: a gyógyszertárat, a földet. Az már gyerekkoromban eldőlt, hogy jó kézügyességem van; szerettem és tudtam szerelni, alakítani, javítani. Aztán bemutattak a mesteremnek, a szabadkai Lakatos Lászlónak – aki ma Zebegényben él –, és akinek örök hálával tartozom, mert tőle tanultam meg a szakma minden csínját-bínját.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
A mester hegedűvel | Kép forása: saját
