Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője arról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy miért emelkedhet az idősek otthonaiban duplájára a napi térítési díj. Az erre adott válaszból derült ki, hogy a létezésükért harcoló, civil fenntartóval rendelkező szociális otthonok nem számíthatnak sok jóra idén – írja az Mfor.
„A kormány az egyházi, az önkormányzati, civil, valamint az állami fenntartásban működő bentlakásos szociális intézmények működéséhez szükséges forrásokat biztosítja a rezsiköltségek támogatása érdekében” – jelenti ki parlamenti írásos válaszában a belügyminiszter nevében Rétvári Bence államtitkár. Ám a levélből mégis az derül ki, hogy a civil fenntartók idén semmilyen segítségre nem számíthatnak a többszáz milliós rezsiköltségeik fedezésében.
Márciusban a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárhoz fordult az időseket, fogyatékkal élőket és más rászorulókat ellátó, nekik lakhatást biztosító civil szervezetek nevében. A levél szerint a megemelkedett rezsiárak már a civil fenntartású otthonok létét fenyegetik.
A kormánynak szóló levelet 31 civil fenntartó írta alá, amely 200 nem állami vagy egyházi nonprofit szervezet 648 bentlakásos intézményét működteti, napi szinten több mint 30 ezer embert ellátva. Azt kérték az államtól, hogy a kiegészítő normatív támogatás összege 570 forint/nap legyen ellátottanként, s ez alapján határozzák meg a költségvetési törvényben foglalt működési támogatás összegét.
Már így is több idősotthonban kellett árat emelni 2023-ban, mert másképp nem bírják kigazdálkodni az élelmiszer- és gyógyszerárak emelkedését, valamint az energiaválság miatt megnőtt költségeiket.
Egy Pest környéki kisvárosban álló idősotthonban januárban 6400 forintról 8050 forintra emelték a napidíjat. De van, ahol a 10 ezer forintot is meghaladja már a napi térítési díj. Például az alapítványi fenntartású, ballószögi Aranykor Időskorúak Otthonának honlapjáról az derül ki, hogy év elején 11 500 forintra emelték a díjat.
Az idősotthonokba jelenleg átlag két évet kell várnia annak a 40 ezer nyugdíjasnak, aki sorban áll, hogy bekerülhessen egy intézménybe. Ezért a hozzátartozók kénytelenek igénybe venni olyan magán nyugdíjasház szolgáltatásait is, mint például az a balatoni intézmény, ahol egy szoba napidíja reggeli nélkül 28 500 forint, reggelivel 33 850 forint, wellnesszel már 43 850 forint.
Rétvári nem reagált a civil fenntartók idei szükségleteire
Visszatérve az államtitkár válaszára: saját adatai szerint a kormány jelenleg 59 ezer idős ember számára kínál bentlakásos elhelyezést, mely 4 449 férőhellyel több, mint 2010-ben. Rámutat, hogy a megemelkedett gáz- és áramárak miatt az egyházaknak 2022-re is biztosítottak támogatást, 2023-ban pedig 14 434 millió forintot különítettek el erre a célra. Az önkormányzatokkal kapcsolatban azt írja, hogy ők a „végső menedékes státusz” miatt részesülhettek kedvezményes rezsitámogatásban, ám ez 2022. december 31-én megszűnt. Ezek után emelték meg az idősotthonokat működtető önkormányzatok intézményüzemeltetési támogatásának összegét 2023. január 1-jétől.
A 10 ezer lakos feletti városokra 3,1 milliárd forintot szántak, a 10 ezer lakos alatti településeken pedig egyedi szerződésekkel általános támogatást kaptak.
„A civil fenntartók is kaphattak kompenzálást, aminek keretében 2022 három hónapjára 1 milliárd forintot különítettek el” – írja.
Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy még mindig lehet pályázni a civil fenntartóknak a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet honlapján arra a pályázatra, ahol 2022 októbere-decembere közötti időszakra igényelhetnek visszamenőlegesen támogatást. Ennek összege a villany- és gázáremelkedés összegének 80 százaléka lehet, és az egy finanszírozott ellátottra jutó támogatás mértéke nem haladhatja meg a 388 160 forintot.
A Fejér megyei Bodajkon található Lila Akác Idősek Háza és Ápoló Otthonban tavaly december 31-ig 300 ezer forint volt a villanyszámla, de jelenleg már 600 ezer forintot fizetnek. A gázszámla pedig havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt. Ezért, mivel a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete által írt, kormánynak címzett levél márciusi keltezésű, az következik ebből, hogy ez a három hónapos kompenzáció messze nem volt elég sem az összes civil fenntartó, sem az egész tél rezsijének kifizetésére, azaz 2023-ban ezek a szervezetek tovább küzdhetnek az „elemekkel”. Legrosszabb esetben pedig csődbe juthatnak, amivel rengeteg ember ellátása kerülhet veszélybe.
Kiemelt fotó: MTI/Máthé Zoltán
