Ha kimondjuk Kiskunhalas városának nevét, szinte automatikusan beugrik az a fogalom, hogy halasi csipke. Ennek a ma már a hungarikumok és a Magyar Szellemi Kulturális Örökségek közé választott, valóban világszínvonalú terméknek a készítési módjáról, múltjáról és jelenéről kérdeztük Szécsiné Rédei Évát, a kiskunhalasi Csipkeház és Csipkemúzeum igazgatóasszonyát.
– Kiskunhalas, a Dél-Alföldön, közel a jelenlegi szerb határhoz helyezkedik el. Van-e valamiféle összefüggés a földrajzi elhelyezkedése, és az itt több mint százhúsz éve elkezdődött, rendkívül magas színvonalú csipkekészítés között?
– Földrajzi tekintetben nincs összefüggés. De ha úgy tesszük fel a kérdést, miért éppen Kiskunhalason alakult ki a halasi csipke készítésének kultúrája, akkor több összetevőt kell említenünk. A varrott csipke létrehozásának ötlete Dékáni Árpádnak, az erdélyi származású, széles látókörű, művelt rajztanárnak köszönhető. Ő, miután elvégezte Budapesten a Mintarajztanodát állást keresett és kapott – egy év szabadkai tanítást követően – a nagy múltú, halasi református gimnáziumban foglalkoztatták. Az 1880-as évek közepén került Kiskunhalasra 25 évesen, életének legtermékenyebb időszakában, 20 éven át élt és dolgozott a városban. A Halas környéki, zárt tanyavilágban diákjaival együtt népi motívumokat gyűjtött és rajzolt. Ezek a minták jelentették az alapját az első csipketerveknek, melyeket a korra jellemző szecesszió lágy vonalvezetéssel ötvözött. A csipketervek kivitelezésére Dékáni több varrónőt is felkeresett, de egyikük sem volt képes a rajzokat csipkeként életre kelteni. A sors szerencsés összjátékának köszönhetően, ekkor költözött vissza a városba Budapestről a halasi születésű, tehetséges varrónő, Markovits Mária, aki egy eredeti, új technika kidolgozásával megvalósította Dékáni elképzeléseit. Kettőjük találkozásának köszönhető a halasi csipke létrejötte. A több mint 120 éves fennmaradáshoz persze kellett a város mindenkori vezetésének és közösségének elfogadása, támogatása és csipke iránti szeretete.
– Mennyiben jelentett ez újdonságot abban a korban, 1902 tájékán?
– Korábban Magyarországon nem készült olyan csipke, amely magyar népi motívumokat ábrázolt. Abban a korban divat volt a közép és felső rétegek részére az ünnepi viseletet csipkével kiegészíteni, mint gallérral, zsabóval, kézelővel, legyezővel. Elsősorban a divatban játszott szerepet és a szükséges mennyiséget ausztriai importtal oldották meg, amelyeket az ottani mintákkal és technikával készítettek. Korábban kizárólag az Észak-magyarországi bányavárosokban terjedt el a csipkekészítés, főként cseh motívumokkal és az onnét átvett csipkeverési technikával. A halasi csipke, mind motívumaiban mind készítési technikájában újdonságként robbant be a hazai és az európai csipkék világába. Az első csipke volt Magyarországon, ami magyar motívumokat ábrázolt, és amihez társult egy egyedi készítési technika, az általunk azóta is művelt csipkevarrás.
– Hogyan különböztethetjük meg a különböző csipkekészítési technikákat?
– A csipkék elkészítésének módszerei jól elkülöníthetők. Megkülönböztetünk varrott, vert, horgolt, kötött, rece, frivolitás csipkéket. Valamennyinél különbözik a munkaeszköz és a készítés módja. A varrott csipkék – mint a halasi csipke is – a hímzésből alakultak ki, tűvel, cérnával készülnek. A leginkább munkaigényes ez a módszer, de a legjobban alkalmas a részletgazdag minták megjelenítésére. A híres brüsszeli és velencei csipke is varrási technikával készül. Európában, Franciaországban és Spanyolországban készítenek még varrott csipkéket, a rendkívüli munkaigényessége miatt sokkal ritkább, mint a többi készítési technika. A halasi csipke különlegessége, hogy 60 féle különböző öltésminta alakult ki az évek alatt, amiket a csipkevarrók felhasználnak a készítés során.
– Gondolom a technológián kívül a másik fontos tényező a felhasznált anyag, itt mik a kívánalmak?
– A halasi csipkét lehelet vékony tűvel és cérnával készítjük. A cérnánk egy nagy szakítószilárdságú, többször sodrott pamutcérna, amit jelenleg Magyarországon már nem állítanak elő, közvetítőn keresztül Egyiptomból szerezzük be. A tű is – amivel dolgozunk – rendkívül vékony, szemmel alig látható. A légies megjelenéshez szükségesek ezek a finom eszközök. Az előállításnak minimális az anyagszükséglete, legnagyobb részben a hozzáadott emberi munkának és tudásnak köszönhető létrejötte.
– Megvannak az anyagok és a technológia, milyen minták lesznek a csipkéken?
– A klasszikus motívumok közé tartoznak a virág- és levélminták (tulipán, epervirág, csillagvirág, margaréta, rózsa), az állatalakok (szarvas, páva, galamb, pillangó) és a népviseleti ruhába öltözött emberalakok (táncoló pár, legény, leány). A mintarajzaink bővülése napjainkban is folyik tovább, így nem egy lezárt, hanem egy megújulni tudó műalkotásról beszélünk. Rendszeresen kapunk megrendeléseket új, egyedi csipkék tervezésére és készítésére. Előfordult már megrendelés néptáncostól, borásztól, de terveztünk családi és városi címert, üzleti logót csipkéből. Házassági évfordulóra és a helyi középiskolába a pedagógusok és kiváló diákok díjazására is készítettünk egyedi darabokat.
– Ez úgy működik, hogy a varró asszonyok elkezdenek varrni egy motívumot, – amit kigondoltak – s ebből lesz a késztermék?
– Jellemzően nem. A végtermék létrejöttéhez két ember munkája szükséges, amelyek elkülönülnek egymástól. A tervező a saját elképzelése szerint elkészíti a mintarajzot, a csipkevarró pedig az elsajátított technikával kivitelezi, vagyis kivarrja azt. Előfordul időnként, hogy a csipkevarrók is terveznek csipkéket. A kezdetektől elmondható, hogy a tervezőt szinte mindig ismerjük, hasonlóan a kivitelezőt, a csipkevarrót is, aki elkészíti az adott csipkemintát. Nem is nevezhetjük a halasi csipkekészítést népművészetnek, az iparművészet kategóriába tartozik.
– Említette ezt a műveletet, hogy csipkevarrás. Gépesíthető ez a folyamat valamilyen szinten?
– Egészen biztosan nem gépesíthető, hiszen a lényegét veszítené el. A csipkevarrók rendelkeznek egy úgynevezett művészi szabadsággal, ami azt jelenti a készítés során ők döntik el, hogy az adott mintát, abban a pillanatban a 60 öltésből melyikkel díszítik, melyikkel varrják ki. Egy-egy mintarajzot többször is kivarrunk, de ebből következően mindig másképpen. Minden egyes halasi csipke egyedi darab, amit a géppel képtelenség megvalósítani.
– A halasi csipkét a hungarikumok közé is beválasztották, és más jeles listán is szerepel.
– Igen, 2014 óta hungarikum a halasi csipke, tehát már a kezdetekben bekerült a hungarikumok közé. Emellett az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén is szerepel a csipkevarrás hagyományának a megőrzése.
– A Csipkeházban nem csak varrónők dolgoznak, de egy múzeum is található itt. Ez a múzeum mit ad vissza a múltból?
– A csipkemúzeumban bemutatjuk a halasi csipke történetét. A hozzánk látogatók megtekinthetik Dékáni Árpád terveit, vagyis az első mintarajzokat, a korai szecessziós csipkéket, a nagy méretű klasszikus, valamint a napjainkban tervezett új csipkéket. Bemutatjuk a halasi csipke jelenkori felhasználási lehetőségeit. A csipke a divatban részlegen az egykor divatos csipkegallérok és zsabók mellett helyet kapnak a modern kori öltözettel való ötvözetek is. Hrivnák Tünde divattervező kollekciójából mutatunk ízelítőt, aki kiváló érzékkel készítette el a napjainkban is viselhető, halasi csipkével díszített ruháit. Bár egyre távolabb kerülünk a nagyszülők csipketerítős életétől, egy-egy darab keretbe foglalva, az asztal helyett a falon, tökéletes dísze lehet a modern lakásnak. Erre is mutatunk példákat a múzeumban. Ezen kívül, ami nagyon fontos, a látogatóink végig kísérhetik a csipkevarrás folyamatát, a csipkevarrók bemutatják a készítés minden részletét.
Petíciót indítottak a Margit híd kőkoronáiról letört keresztek visszahelyezéséért
– A csipkék mind fehérek, színes cérnát nem használnak a varráshoz?
– Alapvetően a fehér a halasi csipke színe. A korai időszakban, a szecesszió jegyében, az 1900-as évek elején készültek színes csipkék. A múzeumunkban megtekinthetők ezen darabok egy része. Nagyon szépek, lágyak ezek az alkotások, de a továbbiakban a halasi csipke színe a fehér maradt. Mi azt mondjuk az öltések színezik a csipkét. A különböző mezőket különböző öltésekkel töltjük ki és ez adja a csipke változatosságát, színességét.
– Emellett említsük meg, hogy a múzeumban vásárolni is lehet a csipkékből, kérdés, hogy milyen áron?
– A termékeink értékét az elkészítés munkaóráinak száma határozza meg. Minden mintarajznak adott a varrási ideje, amit az első készítéskor határozunk meg. Az ár kialakításának ez adja az alapját, illetve a csipkevarrók is a munkaórák alapján kapják a fizetésüket. Jelenleg az eladási árunkat az önköltségi szint alatt tartjuk, mivel a helyi önkormányzat támogatja alapítványunkat. Ennek célja, hogy minél többen vásároljanak halasi csipkét, minél többen ajándékozzanak vagy helyezzék el otthonukban az általunk készített termékeket. Természetesen, mint minden kézimunkának, a halasi csipkének sem alacsony az ára, de a kisebb darabokat bárki megvásárolhatja. Minden csipkéhez adunk egy úgynevezett minőségbizonyítványt, ami biztosítja, hogy a megvásárolt darab eredeti halasi csipke, illetve tartalmazza hány munkaóra alatt készült, ki tervezte és készítette a terméket.
– Valamikor úgy hallottam, hogy egy adott súlyú halasi csipke ára megegyezik egy ugyanolyan súlyú arany árával, igaz ez az állítás?
– Ez jól hangzik, de pontosítás szükséges. A halasi csipkének nagyon kevés az anyagszükséglete, egy nagyméretű terítő elkészítéséhez alig pár gramm cérnára van szükség. A befektetett emberi munka viszont rendkívül magas. Így az ára bizony magasabb grammonként mint ugyanannyi – pár grammnyi – arany ára. Tehát azt mondhatjuk a halasi csipke grammja felülmúlja ugyanolyan mennyiségű arany árát.
– Van olyan, aki esetleg befektetési céllal vásárol önöknél csipkét?
– A halasi csipke ára folyamatosan emelkedik, ahogyan a legnagyobb költségtétel a munkaerő ára is növekszik. Az árat alapvetően a Csipkeházban határozzuk meg, az elmondottak alapján. Működik egy ettől független piac, ha valaki a magántulajdonát bocsátja áruba, ott a kereslet-kínálat határozza meg az árat. Nagyon fontos, hogy a halasi Csipkeházból csak első osztályú, kiváló minőségű csipkék kerülnek értékesítésre. Működik nálunk egy úgynevezett minőségbiztosítási rendszer, vagyis minden hó végén, átvételkor a művészeti vezetővel átvizsgáljuk az elkészített csipkéket. Csak a kifogástalan minőségű csipkék kerülhetnek az árukészletbe. A szabadpiacon időnként megjelennek kétes minőségű, esetleg halasi csipkének nevezett, de annak közelébe sem érő csipkék is. Ennek kiküszöbölésére szívesen adunk értékelést – az átküldött fotó alapján is – a magántulajdonú csipkékről.
– Exportra is dolgoznak bizonyos esetekben?
– Nagy mennyiségű exportra nem dolgozunk, de előfordul, hogy külföldről is vásárolnak tőlünk. A honlapunk értékesítési felületén lehetőség van a világ minden részéről halasi csipkét rendelni. Az utóbbi időben postáztunk egy nagy méretű, nagyon szép csipkét Lengyelországba. Korábban már a világ minden tájára küldtünk halasi csipkét, Kanadába, USA-ba, Dél Amerikába, Ausztráliába. Mégis jellemzően inkább a hazai vásárlóink a meghatározóak.
– Beszéltünk az anyagokról, a technológiáról, van utánpótlása a csipkevarró hölgyeknek?
– Jelenleg kilenc csipkevarró készíti a halasi csipkét. Ezt a szakmát, csak itt a Csipkeházban lehet megtanulni, az idősebb kollégák, és jelenleg a művészeti vezetőnk tanítja be az új jelentkezőket. A múzeum mellett egy kis manufaktúra működik, ahol munkaviszonyban dolgoznak a kollégák. Az utánpótlás biztosítására szerencsére mindig van elég jelentkezőnk, bár közülük csak néhányan felelnek meg a kívánalmaknak. Nem mindenki alkalmas és képes a csipkevarrásra. Általában öt jelentkezőből két fő, ha megmarad. Ahhoz, hogy valaki csipkevarróvá váljon nagyon jó kézügyességre, kitartásra és egyfajta művészi érzékre van szükség. Egy év, mire a tanuló elsajátítja a 60 féle különböző öltést, ekkor már kisebb, tenyérnyi nagyságú csipkéket előállíthat. Fontos a további gyakorlás, hogy a nagyobb felületeken is tartani tudja az egyenletes öltéseket. Kb. három-négy év is eltelik, mire nagyobb méretű csipke elkészítését is rá lehet bízni egy csipkevarróra.
– Van a múzeumban egy szép nagy – több mint fél méter átmérőjű – címeres asztalterítő, egy ilyen csipke mennyi idő alatt készülhet el?
-Több nagy méretű csipke is megtekinthető a Csipkemúzeumban mint a Julianna terítő, Hattyús terítő, Angyalos terítő, Magyaros terítő. Ezek elkészítési ideje nagyságtól függően két-három ezer munkaórát vesz igénybe, ami azt jelenti, hogy egy-másfél évig készülnek.
– Köztudomású, hogy a halasi csipke protokoll ajándékként is funkcionál.
– A halasi csipke kialakulása óta részt vesz a magyar állam protokoll ajándékozásában, a termékeink napjainkban is szerepelnek az ajándéklistán. Számos főméltóság kapott halasi csipkét, mint a kezdetben Zita királyné és IV. Károly az esküvőjükre, Alice Roosevelt, az amerikai elnök lánya, de II. Erzsébet brit uralkodó, II. János Pál pápa, I. Ferenc pápa, a japán császárné, a jordán királyné, és a kínai elnök felesége idei magyarországi látogatása alkalmából. Jelenleg is vannak a különböző minisztériumoktól, a Miniszterelnökségtől, a Köztársasági Elnöki Hivataltól megrendeléseink. Ez egyrészt bevétel a manufaktúrának, de ennél sokkal fontosabb, hogy a termékeink a világ számos pontjára eljutva képviselhetik és hirdetik a magyar kézművesség és iparművészet szépségét.
Tölgyesi Tibor
