A fogyasztói bizalmi index mélyponton van nem csak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban és Kínában is, ami kihat a keresletre. Előrejelzések alapján az EU országait jobban sújtja a válság, mint az Amerikát, viszont fontos leszögezni, hogy ez alól Magyarország sem lesz kivétel, hiába mantrázza ezt a kormány. Akkora válság elé nézünk, mint 2008-ban?
A GKI 3,7%-ról 4,5%-ra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, miközben 2023-ra immár nem
2,7%-os növekedést, hanem 3,5% körüli visszaesést prognosztizál. A felülvizsgálatot a 2022.
második negyedévi, vártnál gyorsabb növekedés, a látványosan romló egyensúly, valamint az
egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, továbbá az évközi, 2023-ra is kiható,
már meghozott és várható megszorítások indokolják.
Míg idén a fogyasztás 7,5%-kal emelkedhet, jövőre már 3,5-4%-os visszaesés várható. A reál rendelkezésre álló jövedelem csökken, a fogyasztási kiadás 1%-kal csökkenhet 2023 első két negyedévében, azután viszont némi növekedés várható az előrejelzések alapján.
A munkanélküliség 4,3% körülre várható és mivel hazánkban sokkal több a betöltésre váró álláshely, mint a munkavállaló, így a bérek bizonyos fokú emelése várható. Magas a béremelési hajlandóság például az autóiparban: sok alkatrészgyártó idén már kétszer emelt és még egy tervben van. Elég nagy kár, hogy az iparági vállalatok egy része külföldi munkavállalók tízezreit utaztatja be hazánkba.
A Mi Hazánk több 10 ezer fülöp-szigeteki vendégmunkás érkezése ellen tiltakozik
A béremelésnek viszont van egy árpörgető hatása is, mivel, amíg a fizetések – bizonyos szektorokban legalább – emelkednek, addig például az élelmiszerárak is növekedni fognak, ezzel fűtve az inflációt. Ehhez tevődik hozzá az idén nagyon jelentős nominális jövedelemnövekedés a kormány által a tavaszi országgyűlési választás előtt a társadalomra öntött milliárdok okán. Ettől eltekintve azonban látható, hogy hosszútávon az egyre fogyó munkaképes korú népesség a tartós gazdasági hanyatlás egyik legerősebb pillére.
A GDP-arányos államháztartási hiány a jelenleg tervezettnél magasabb, 6,5%, illetve jövőre
5% körüli lesz, a GDP-arányos finanszírozási szükséglet pedig még az EU-transzferek kezdődő
beérkezése esetén is vészesen magas, 5%, illetve jövőre 3,5-4% lesz. Ez, valamint a drasztikusan dráguló energia- és élelmiszerárak okozzák a fogyasztói bizalom csökkenését. A GKI konjunktúraindexe már ötödik hónapja romlik, viszont még mindig távol van a 2008-as válság idején mértektől.
Az elmúlt öt negyedév gyors növekedésében nyilvánvalóan szerepe volt a Covid-járvány okozta válság
miatti alacsony bázisnak, a helyreállításnak. Beszédes azonban, hogy míg a Covid után hat félév kellett a gazdaság nagyjábóli talpra állításához, a 2008-as válság után ehhez hat évre volt szükség.
A megszorítások első, fájdalmas, de makrogazdasági szempontból többnyire szükséges következményei, a belföldi kereslet szűkülésének első jelei már látszódnak. A perzisztens infláció letörésére tartósan restriktív monetáris politikára lenne szükség, amitől viszont távol állunk a forint mélyrepülésének fényében. Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón arról beszélt: a nemzeti valutánk zuhanása azért fog megállni, mert Magyarország halasztott fizetési kondíciókat kapott a gázért. Ez egyrészt nem állítja helyre a magyar gazdaság külső egyensúlyát, másrészt a folyó fizetési mérleg hiányát sem csökkenti, harmadrészt pedig úgy tűnik, hogy a halasztott fizetés ténye nem igaz, hanem a kormány egész egyszerűen hitelt vett fel a Gazpromtól.
A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25%-kal kisebb. A régióban (11 EU-tagállam) az idén sokáig egyik legalacsonyabb infláció augusztusban már a negyedik legmagasabb volt. A gazdasági várakozások romlóak. Ugyanakkor a külső egyensúly, főleg az energiaárak emelkedése okozta cserearányromlás miatt tovább romlik. A folyó fizetési mérleg hiánya az első héthavi 6 milliárd euró után az év egészében 13 milliárd euró lehet, ami a GDP mintegy 7,5%-a. A GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, az idei első negyedév 2,1%-os dinamikáját a második negyedévben 1,1% követte. A harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható. Recesszióról zsinórmérték szerint akkor beszélhetünk, ha két egymás követő negyedévben csökken a GDP. Érdekes, hogy Európában még nem ez a helyzet, az Egyesült Államokban viszont igen. Nem lehet véletlen tehát, hogy az Európába történő palagáz export miért vált égetően sürgetővé számukra.
Kiemelt kép: Getty Images
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
