Egy 6-7 százalék környékére becsülhető pártra adott szavazat ér legtöbbet, vagyis nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy egy szavazaton fog múlni egy mandátumuk, és arra is, hogy a Fidesztől vesznek el egy mandátumot.
Még a Magyar Pétert egyébként igen nagy szimpátiával követő Telexen is megjelent egy olyan elemzés, amelyet Csóka Endre, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa írt, és amely az általunk is megkérdezett elemző állítását támasztja alá: Magyar Péter és a mögötte lévő kampánycsapat tudatosan félrevezeti a választópolgárokat azzal a kampánnyal, amely arról szól, hogy csak három lista fog bejutni az Európai Parlamentbe, ezért ne szavazzanak a többi, úgynevezett kisebb pártra, mert az azokra leadott szavazatok a Fideszt fogják támogatni. Ez az állítás több szempontból is hazug. Egyrészt az összes kutatóintézet azt írja, hogy annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy négy lista fog bejutni az EP-be: A Magyar Péter által is említett Fidesz-KDNP, a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd lista mellett a Mi Hazánk listája is biztosan bejut az EP-be, de még a 4 százalék körüli Kétfarkú Kutyapárt helyzete sem teljesen reménytelen. De Magyar Péterék második állítása is hazugság, ugyanis a be nem jutó, kisebb pártokra leadott szavazatok sem a Fideszt erősítik, hanem egyenlően oszlanak el a bejutó pártok között.
Nem meglepő ugyanakkor ez a félrevezető kampány, ha tudjuk, hogy Magyar Péter kampánycsapatának egyik fő irányítója az a Kiss Zoltán Imre, aki korábban a Jobbik pártigazgatójának, Szabó Gábornak volt a jobbkeze, és aki 2019-ben pontosan ugyanezzel kampányolt. Akkor több tízezer olyan automatikus telefonhívást indítottak, amelyen Kiss Zoltán Imre hangja hallatszott, és ahol egy soha nem létezett, fiktív közvélemény-kutató intézetre, a Fókusz Intézetre hivatkozva közölték a választópolgárokkal, hogy a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem fog bejutni az EP-be, ezért ne szavazzanak rájuk, mert a rájuk adott szavazat elveszett szavazat. A Mi Hazánk akkor a hamis telefonhívások miatt feljelentést is tett a választópolgárok félrevezetése, választás rendje elleni bűncselekmény miatt.
Most ugyanígy, részben ugyanaz a csapat próbálja félrevezetni a választókat.
A Telexen megjelent elemzés kiemeli, hogy Magyar Péter múlt héten ezeket az állításokat tette a Facebookon: „Reális esélye három pártnak van arra, hogy mandátumot szerez az európai parlamenti választáson. Aki kieső, kis pártokra szavaz, az a FIDESZ-t támogatja.” A bejegyzés 14 ezer lájkot, 11 ezer hozzászólást és 500 megosztást kapott, és a Magyar Péter mellett pultozók számára is ezek jelentik a kommunikációs mankót. Ezért az állítás egy hét alatt rengeteg emberhez eljutott, az ellenzéki közbeszéd részévé tették.
A csütörtökön közzétett videójuk (a 18. másodperctől kezdve) pedig már nem hagy kétséget afelől, hogy itt nem egyszeri hibáról van szó, hanem következetes félrevezetésről: a videóban látható kördiagramon már csak a Fidesz és a Tisza éri el az 5 százalékot, a többi szavazat pedig előbb egységes szürkévé válik, majd egyszerűen hozzáadódik a Fidesz narancssárga körcikkéhez. Az ezt kétségbe vonó hozzászólásokat ahogy a Facebookon, úgy a Youtube-on is azonnal törlik.
A Telex megnézte a matematika eszközeivel, hogy ezzel ellentétben mi az igazság.
- „Reális esélye három pártnak van arra, hogy mandátumot szerez az európai parlamenti választáson”. Magyar Péter a hozzászólásában világossá tette, hogy a Real-PR 93 kutatására hivatkozott. Ez azonban a negyedik helyezett Magyar Kétfarkú Kutya Pártot 7 százalékra, az ötödik helyezett Mi Hazánk Mozgalmat pedig 5 százalékra mérte. Tehát még ha pontosnak is kezelnénk a Magyar Péter által kiválasztott kormányközeli közvélemény-kutatást, akkor sem lenne igaz, hogy csak 3 pártnak lenne reális bejutási esélye. A szakértői konszenzus szerint egyébként 6 pártnak van reális esélye EP-mandátumra: Fidesz-KDNP, Tisza Párt, DK-MSZP-Párbeszéd, Kétfarkú Kutya Párt, Mi Hazánk, Momentum.
- „Aki kieső, kis pártokra szavaz, az a FIDESZ-t támogatja”. Ez még akkor sem lenne igaz, ha csak a bejutásra valóban esélytelen pártokra alkalmaznánk: ezek a szavazatok a mandátumok kiosztása szempontjából elvesznek, nem a Fideszhez adódnak. Különösen hamis ez az állítás az első mondat fényében: egy, a bejutásért valójában versenyben levő pártra adott szavazat ugyanis akár több mint 1,3-szeresét is érheti, mint a Tisza Pártra adott szavazat. Olyan értelemben is, hogy ennyiszer nagyobb az esélye, hogy a rájuk adott eggyel több szavazat pont elvesz egy mandátumot a Fidesztől.
Tehát a lényeg az, hogy hat pártnak van reális esélye arra, hogy mandátumot szerezzen az európai parlamenti választáson. Egy 6-7 százalék környékére becsülhető pártra adott szavazat ér legtöbbet, vagyis nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy egy szavazaton fog múlni egy mandátumuk, és arra is, hogy a Fidesztől vesznek el egy mandátumot. Ellenben a biztos kieső kis pártokra adott szavazat elvész, nem ad mandátumot.
A számítás alapja, hogy egy párt támogatottságát csak jelentős mértékű bizonytalansággal ismerjük. Tehát például sem egy 4 százalékra, sem egy 6 százalékra becsült párt esetén nem tudjuk, hogy eléri-e majd az 5 százalékot, csak azt tudjuk, hogy a 6 százalékra becsült pártnak sokkal nagyobb az esélye erre.
Most nézzük meg, miért is van erre nagyobb esélye egy 6-7 százalék környékére becsült pártnak. Minden párt annyi mandátumot szerez, ahányszorosát éri el kb. 3,7 százaléknak, lefelé kerekítve. Kivéve, hogy az első mandátum küszöbét 5 százalékra emelték. A mandátumszerzési határok ezért így alakulnak:
- 1. mandátum: 5 százaléktól,
- 2. mandátum: kb. 2 · 3,7 = 7,4 százaléktól,
- 3. mandátum: kb. 3 · 3,7 = 11,1 százaléktól, stb.
A 6-7 százalékra becsült pártoknak ezért kicsit leegyszerűsítve nem 3,7, hanem 2,4 százalékonként vannak a mandátumszerzési határai (5 illetve 7,4 százalék), ezért nekik nagyobb eséllyel múlik majd egy szavazaton egy mandátum.
Az persze nehéz kérdés, hogy mi alapján érdemes megbecsülni az egyes pártok támogatottságát. A közvélemény-kutatásokban nemcsak mintavételi véletlen hibák, hanem szándékos és nem szándékos szisztematikus torzítások is vannak. Lehet korrigálni aszerint, hogy kiről gondoljuk, hogy megrendelt számára kedvező kutatási eredményeket, vagy hogy ügyesebben fog mozgósítani, vagy hogy a szavazófülkében több szavazatot fog kapni, mint ami a telefonos megkeresésekre adott válaszokból látszik, de ezek már nem matematikai, hanem politikai elemzést kívánnak.
(Telex nyomán)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
