2023-ban a magyaroknál kevesebbet senki sem költött az Európai Unióban. 2022-ben a bolgárok még mögöttünk álltak, de az itteni, 17 százalék feletti infláció miatt tavaly már ők is elénk kerültek. A Népszava szemléje szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői „elkeserítőnek” nevezték a magyar adatokat, melyeket „az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikájával” magyaráztak – adta hírül a 24.hu.
Az MNB számításai szerint
ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám itt az uniós átlagkereset feléből vagy harmadából kell gazdálkodni.
A csökkenő költések mögött tehát nem valamiféle takarékosság áll, hiszen sokszor nincs is mit félretenni. A jegybank szerint egyértelműen azért a magyarok költik a legkevesebbet, mert nekünk a legalacsonyabb a jövedelmünk. Noha a nyers számokat nézve azt láthatjuk, hogy az elmúlt tíz évben nőttek a bérek, a fizetések reálértékét tekintve még a bruttó átlagkereset is elmarad az uniós átlagtól, de vásárlóerő-paritáson is alig éri el a 64 százalékát.
Ráadásul a fizetésemelések jelentős részét elvitte az infláció. Az uniós csatlakozás óta hazánkban emelkedtek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja, erre egy GKI Gazdaságkutató tanulmány mutatott rá.
Húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, miközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.
A szakértők modellváltást sürgetnek a gazdaságban: szerintük a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI, egy ország és állampolgárainak vagyonát, jólétét mérő mutató). Tovább rontotta a háztartások helyzetét, hogy részesedésük a nemzeti jövedelemben 10 százalékkal csökkent: a jövedelemnövekedés nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
