daextlwcn_print_scripts(false);

A feketehimlő elleni oltóanyagok védenek a már a szomszédban lévő betegségtől, de újabb is készül – kezdi hatásvadász cikkét az egykor szebb napokat is látott Azonnali.

A Reuters beszámolójából pedig megtudhattuk, hogy a majomhimlő elleni oltóanyag tesztelés igencsak titokban zajlik, a vakcináról semmit nem árulnak el azon kívül, hogy ez is mRNS alapú lesz.

A WHO statisztikái szerint május eleje óta 131 esetet találtak olyan országokban, ahol nincs jelen a betegség, de van további 106 gyanús eset is.

Afrikából jött, fesztiválokon terjed

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli ülésén már újabb pandémiát vizionált, ami önmagában nem is annyira érdekes, mint az indoklás, amit hozzáfűztek. Vizsgálataik ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a majomhimlő terjedése az európai fesztiválokon terebélyesedhet ki igazán. Ahogy a WHO európai regionális igazgatója, Hans Kluge fogalmazott:

az elmúlt hetekben felfedezett esetek leginkább szexuális tevékenységhez köthetők. Több ország egészségügyi hatósága pedig arról is beszámolt, hogy a vizsgált esetek alapján a betegség főleg homoszexuális vagy biszexuális férfiak körében alakult ki.

– írta meg a Politico amerikai lap.

Inkább arról van szó, hogy a szoros érintkezés a szexuális vagy intim tevékenység során kulcstényező lehet a vírus továbbadásában

– hárított gyorsan Michael Head, az angliai Southamptoni Egyetem tudományos főmunkatársa.

A majomhimlő a feketehimlővel azonos családba tartozik, ám kevésbé halálos, az Európában is felfedezett nyugat-afrikai típus halálozási aránya négy százalék alatti. A főként állatról emberre terjedő vírusnak nincs ellenszere, ám az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a majomhimlő ellen is. A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították – számolt be róla az MTI. Az afrikai “egzotikus” utazásokról egy örök emlék…

A betegség elsődleges tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás, az izomfájdalom és a duzzadt nyirokcsomók. Jellemzően a láz kezdetétől számított egy-három napon belül dudoros kiütések alakulnak ki, először leginkább az arcon, majd a kezeken és a lábakon is. A jelenlegi fertőzéshullám során eddig nem jelentettek halálesetet, ám a vírus akár több hétig is ágyhoz kötheti a betegeket.

Kiemelt képünk illusztráció

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);