daextlwcn_print_scripts(false);

Rendhagyó “különkiadással” jelentkezett a Fekete István Szabadegyetem, alkalomhoz illően október 23-i témával. A Magyar Életvédők Egyesülete újra kiadta és aktualizálta Pongrátz Gergely ’56-os szabadságharcos könyvét, ebből az alkalomból szervezett a szabadegyetem egy könyvbemutatót a szervezet vezetőjével, Vékony Csongorral és Pongrátz Gergely testvérével, Pongrátz Andrással, aki szintén aktív szereplője volt a forradalomnak. A program során információkat kaptunk a Magyar Életvédők Egyesületéről és a könyv újrakiadásának körülményeiről, majd Pongrátz András mesélt az 1956-os emlékeiről – adta hírül a Kuruc.info. Az eseményről kérdeztük Vékony Csongort, a Magyar Életvédők Egyesületének elnökét.

– 2021-ben ismertem meg Pongrátz András bácsit és Gergely könyvét. Már korábban is hallottam András bácsi beszédeit, de ekkor ismertem meg közelebbről. Meghívásomra előadást tartott a Mi Hazánk Ifjai Szellemi Műhelyében, majd együtt emlékeztünk ’56 hőseire a Corvin közben.

Abban az évben történt, hogy édesapja sírját felkerestük és több alkalommal ellátogattunk hozzá, hogy megtakarítsuk. Végül András bácsival közösen is elmentünk édesapja sírjához

– emlékezett vissza a kezdetekre.

– Miután 2021-ben az a megtiszteltetés ért, hogy közelebbről megismerhettem azt a személyt, aki a Sztálin-szobor ledöntésében oroszlánrészt vállalt és elolvastam a corvinisták főparancsnokának könyvét 2021-ben már a mellett emeltem szót, hogy ez a könyv legyen kötelező olvasmány az iskolákban. 2023 márciusában az éves tervezet összeállításakor mindezt felidézve döntöttünk úgy az egyesület tagjaival, hogy idén októberben újból ki szeretnénk adni ezt a könyvet. Miután András bácsival megegyeztünk a 150 könyv elkészítésében kutatni kezdtem. Csak akkor döntött a 200 könyv mellett, amikor meglátta a borítótervezetet – folytatta.

Kutatómunka előzte meg

– Az első kiadás 1982-ben készült Amerikában. Az első magyarországi kiadás tudomásom szerint az 1989-es könyv, de az 1992-esben már az szerepelt, hogy ötödik átdolgozott kiadás. Meg kellett tehát először nézzem az összes kiadást és alaposan össze kellett hasonlítsam őket. 1992 előttről azonban a ’82-es és ’89-es kiadáson kívül mást nem találtam. 2004-ben Gergely bővített kiadással jelentkezett. Végül úgy döntöttem ezt veszem alapul a munkához – részletezte,

– 2010-ben igaz, hogy még egyszer megjelent a mű, de én a szerző 2004-es kiadását tartottam legmegfelelőbbnek a mostani kiadványunk elkészítéséhez. Ahogy az előszóban írtam 2006-ban németül, majd lengyelül is megjelent a könyv, de csak pár hete találtam rá az olasz nyelvű kiadásra is, ami az előszóban nem szerepel. 2008-ban és 2020-ban is kiadták Olaszországban a Corvin köz főparancsnokának visszaemlékezését – tudjuk meg.

– A ’92-es kiadvány PDF formában online ingyenesen elérhető, de mivel én jobban szeretem kézben fogni a könyvet, mint monitoron keresztül nézni és emellett nem engedte időm, hogy minden napomat a könyvtárban töltsem, így megvásároltam az összes eddigi magyar nyelvű fellelhető kiadványt, hogy az alapos összehasonlítást elvégezzem

– emelte ki.

– Tudni érdemes, hogy Gergely már 1982-ben ragaszkodott a kézirathoz, így a ’82-es kiadványban helyesírási hibái is láthatók, mert nem engedte a lektornak, szerkesztőnek hogy bármin módosítson. Igyekeztünk mi is az eredetiséget megőrizni – fűzte hozzá.

– Ahogy a borítón is olvasható, Pongrátz András történetével bővült a könyv. Hogyan élte meg a szabadságharcot András, hogyan menekült Amerikába és miként élte életét a messzi távolban. A könyv tartalomjegyzékénél elkülönítésre került, hogy mi az újdonság a 2004-es kiadáshoz képest. Képmellékletekkel is elláttam. Pongrátz Gergely országgyűlési képviselőjelöltségéről is röviden szó esik, a Jobbik alakulóülésén elmondott beszédét is tartalmazza a könyv, ahogy a Mi Hazánk alakulóülésén András által mondott beszédet is. András bácsi közleményein keresztül bemutatásra kerül röviden a Jobbik – Mi Hazánk jelenség, hogy megértse az olvasó, miért történhetett, hogy a testvérek két különböző párt alapításán vettek részt – idézte fel.

Vékony Csongor fontosnak tartotta, hogy néhány sort közöljünk is a könyvből, természetesen ennek örömmel teszünk eleget, ezek Pográtz András rövid feljegyzései:

30. o. „Ceglédre kerültem… … hogy éhes vagyok.”

38. o. Október 23.

„Nagy Imrét… … Megéljenezték!”

77. o. Október 27.

„Lementem a konyhára… … volt miből adjunk.” (hosszú idézet)

89. o. Október 28.

Az ellenállási mozgalom budapesti főparancsnokságának üzenete a szovjet hadsereg főparancsnokának
(utolsó bekezdés)

90. o. Október 28.

„Hajnali 4 óra… … győzelméhez vezetett.”

108. o. Október 29.

Küldöttség érkezett tárgyalni a corvinistákkal.

„A küldöttség tagjai:… … tárgyalások megkezdődnek.”

Az utolsó idézet, mielőtt átadnám a szót pedig a következő:

144. o. Október 31.

„Mártírrá nem a puszta halál, hanem az eszme avat valakit, amiért hajlandó az életét feláldozni.”

(Képek: Kuruc.info)

A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány
Főszerkesztő: Horváth Tamás

© 1999 – 2024 Magyar Jelen, magyarjelen.hu
Exit mobile version
daextlwcn_print_scripts(true);