A Momentum elnöke és frakcióvezetője újra nagy butaságot posztolt közösségi oldalára. A bejegyzés valóságtartalma mellett a politikai ráció is hiányzik, egyszerűen az az ember érzése, hogy Feri (Gelencsér) Facebook-oldalát valaki feltörte és szándékosan ír ki furcsaságokat.
Gelencsér Ferenc ugyanis
a Fidesz negyedik kétharmados győzelme után másfél évvel, valamint az önkormányzati választások előtt 7 hónappal váratlanul elkezdte dicsérni az előválasztást.
A 2021 szeptemberében tartott előválasztásról van szó, ahol példának okáért a Momentum miniszterelnök-jelöltje akkorát bukott, hogy még a párt táborából is átszavaztak Márki-Zay Péterre. Emlékszünk: a történet végén Fekete-Győr Andrásnak le kellett mondania pártelnöki pozíciójáról.
De mit írt pontosan a „Dohány utcai szentmisére” igyekvő politikus?
Gelencsér azzal büszkélkedik, hogy anno milyen sokan vettek részt az előválasztáson. Béna módon ezen belül is az előválasztás második fordulóját emeli ki, ahol a fentebb leírtak értelmében a Momentumnak már nem volt jelöltje, a lemondott Fekete-Győr eddigre MZP-t támogatta.
„662 353. Ennyi ember vett részt a 2021-es előválasztás második fordulójában. Ez a 2022-es választások ellenzéki szavazóinak harmada. Az előválasztás tehát egy olyan eszköznek bizonyult, amely hatalmas számban mozgatta meg a változást akarókat országszerte. Történt mindez úgy, hogy egy országos választáshoz képest alig pár tucat helyen lehetett voksolni 2021 őszén az online szavazás mellett. Az emberek mégis az utcákra tódultak, és örömmel vettek részt egy olyan folyamatban, amelyben volt beleszólásuk abba, hogy ki állhasson szemben az állampárt jelöltjeivel.
Van okunk rá, hogy a következő hónapokban se ijedjünk meg ettől a lehetőségtől ott, ahol megjelenik arra a valós igény. Hiszünk benne, hogy a választók képesek eldönteni, hogy melyik jelölt az alkalmasabb egy település vezetésére!” – Írja Gelencsér Ferenc.
Elsőre talán nem tűnik fel a logikai bukfencek sora, de néhány egyszerű tényadattal jól alátámasztható, hogy a Momentum elnöke csak messziről ugatja a magyar belpolitikai erőviszonyokat, az önkritikának, önvizsgálatnak, analizáló, kalkuláló módszereknek az írmagját sem ismerve.
Azt emeli ki pozitív motívumként, hogy
„az emberek örömmel vettek részt egy olyan folyamatban, amelyben volt beleszólásuk abba, hogy ki állhasson szemben az állampárt jelöltjeivel”.
Ez igaz, az előválasztáson tényleg lehetett arról voksolni, hogy ki legyen a baloldali kihívója a Fidesz jelöltjének, de egyúttal arról mondtak véleményt (országgyűlési előválasztás lévén), hogy kit szeretnének a parlamenti patkóban látni a balliberális ellenzéki politikusok közül. Könnyen következik, hogy ha valakit kiválasztottak egy ilyesféle előválasztáson, akkor a riválisát nem választották, tehát őt nem szeretnék látni politikusként.
A választók véleményére szavakban mindig sokat adó Momentum erre magasról tett, a parlamenti
frakciójukban több olyan politikus üldögél, akire már az előválasztáson nemet mondtak.
Érdemes hangsúlyozni: nem a választók általános halmaza, hanem az előválasztáson résztvevő szoclib beállítottságú szavazók, tehát a saját szűk, válogatott környezetük mondta azt, hogy nem kér belőlük.
Hogy kikről van szó?
Kár volna messzire menni, rögtön magáról a posztot megfogalmazó Gelencsér Ferencről. Komikus, de a Momentum bukott elnöke (Fekete-Győr András) és a Momentum megbukni készülő elnöke (Gelencsér Ferenc) ugyanúgy súlyos vereséget szenvedett az előválasztáson. Ma mind a ketten képviselők a Nemzet Templomában, ahonnan ketten együtt legalább 5.250.000 forintot visznek haza havonta.
A számok makacs dolgok, nézzük őket közelebbről! A 2021-es őszi előválasztáson a Momentumot Donáth Anna árnyékában elnöklő Gelencsér Ferenc 40:60 arányban maradt alul a Budapest 01. számú OEVK-t később megnyerő Csárdi Antallal szemben. Ez maga az V. kerület, a polgármester most fideszes, sokat sejtető pletykák szólnak arról, hogy itt a Momentum nem Gelencsért, hanem Kerpel-Froniust indítaná, aki most Budapest egyik alpolgármestere, de annyira jelentéktelen feladatokat kapott, hogy a párt semennyit nem profitált belőle. Gelencsér Ferencről ezzel egy időben úgy lehet hallani, hogy a Várnegyedben próbálkozna meg a polgármesteri szék elnyerésével 2024-ben, ha már sem kordont bontani, sem átsétálni nem sikerült neki itt legutóbb.
A Momentum frakcióvezetője mellett a balliberális választók kapásból nemet mondtak a frakcióvezető-helyettesére is, Tompos Márton szintén vereséget szenvedett, már a nulladik lépésnél kimondták róla, hogy nemhogy a Parlamentben, de még a szavazólapon sem szeretnék látni. A vereség valamivel szűkebb lett, ő 38:46-ra kapott ki Oláh Lajostól. Jelenlegi fizetése 2.166.000 forint.
Hasonló a helyzet Sebők Évával. Az ő története annyival rosszabb, hogy már az előválasztást sem próbálta meg. A pártelnök gondolatmenete szerint nem adta meg az esélyt arra, hogy az emberek beleszóljanak. Először bejelentette, hogy elindul Békés megye 4-es választókörzetében (Orosháza), majd később visszalépett az előválasztástól, tehát úgy lett országgyűlési képviselő, havi 1.800.000-ért, hogy sehol nem indult végül.
A svéd állampolgárságát önéletrajzából kifelejtő Bedő Dáviddal az van, hogy ő nem lépett vissza az előválasztáson, mert már eleve el sem indult rajta, kikerülte a rendszert – végül csak képviselőt csinált belőle a Momentum, frakcióvezető-helyettesként 2.600.000-ért.
A csattanó a végén van
A Momentum padsorai között sötét lóként megbújó Lőcsei Lajosról se feledkezzünk meg! A roma kvótaképviselő szenvedéstörténete és a Heves 3-as számú OEVK-ban kialakult 2022-es áprilisi eredmények módszeres karikatúraként csúfolják meg az előválasztás intézményét, egyúttal veszik el Gelencsér közlésének minden hitelességét. Történt ugyanis, hogy Lőcsei Lajos óriási vereségbe szalad bele az előválasztáson, 33:55-re kapott ki Korózs Lajostól Hatvanban, de a komédiát fokozza, hogy Korózs Lajos áprilisban végül még 30 százalékot sem tudott megszerezni, nem is lett képviselő.
Ebben a választókörzetben nem csak azt a következtetést lehet levonni, hogy Lőcsei Lajost nagyon nem akarták az ellenzéki előválasztók, hanem még a Lőcseit utcahosszal legyőző Korózst sem. Egy valami mégis látszik ebben a körzetben, mert az előválasztási bohóckodásból kimaradó pártok jelöltjei látványosan jobb eredményt értek el mint a saját pártjuk országosan. Az 1 százalékot éppen megugró MEMO jelöltje 1,82 százalékot, az 5,8 százalékkal parlamenti erővé vált Mi Hazánk helyi jelöltje pedig 9 százaléknál is többet kapott itt. Ha továbbra is kétségünk van az előválasztás szerepéről, akkor tegyük fel a kérdést:
És ki lett végül parlamenti képviselő ebből a választókerületből havi 2.166.000-ért?
Igen, bizony, Lőcsei Lajos a helyes válasz.
Van még egy logikailag következő felvetés, nevezetesen Gelencsér Ferenc állítása, miszerint a Momentum nem fél előválasztáson megkérdezni a szavazók véleményét.
-Ha ez így van, akkor miért vették semmibe az előválasztáson született eredményeket és miért kerülték meg a szavazóik döntését?
-Ha jó az előválasztás, akkor hogyan alakulhatott ki olyan helyzet, hogy a párt 10 országgyűlési képviselőjéből 2 el sem indult rajta, további 4 meg vereséget szenvedett, s a legvégén mindannyian bejutottak az országgyűlésbe?
-Ez a magatartás a párt részéről nem tekinthető-e a hazugság kultúrája előtti behódolásnak?
-Az előválasztás tekintélyének helyreállítása miatt hajlandók-e lemondani az ott vereséget szenvedő momentumos képviselők?
-Megígéri-e a párt, hogy többet nem juttat be semmilyen testületbe kompenzációs listán olyan politikust, aki nem nyeri el az előválasztók bizalmát?
Kérdéseinkkel kerestük a pártot, válasz esetén jelentkezünk.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
