Megyei jogú várost csinálnának Dunakesziből

Megyei Jogú Városért Egyesület – így hívják azt a dunakeszi fiatalokból álló civil szervezetet, mely arra tett javaslatot, hogy Dunakeszi legyen Magyarország 26. megyei jogú városa. Szerintük ugyanis elérkezett az idő, hogy Pest vármegye második legnagyobb települése megyei jogú városi rangra emelkedjen. El is indulnak a választáson: minden választókörzetben sikerült önerőből jelölteket állítaniuk, valamint listájuk és polgármesterjelöltjük is lesz. Céljuk, hogy harmadikutas alternatívát kínáljanak a várost vezető Fidesz és a globalista ellenzék pártjaival szemben, bejussanak a helyi képviselő-testületbe és ott azért dolgozzanak, hogy a következő ciklus végére Dunakeszi elnyerje a megyei jogú városi rangot. A lejáratódott pártok helyett egy jó ügyre is lehet szavazni Dunakeszin.

Dunakeszi lett Magyarország 20. legnagyobb városa

Dunakeszi 47 évvel ezelőtt, 1977-ben vált nagyközségből várossá. Az azóta eltelt közel fél évszázad alatt lakosságszáma folyamatosan nőtt, az ezredforduló óta pedig a másfélszeresére emelkedett: ma már közel 44 ezren lakják a Budapesttel szomszédos nagytelepülést. Habár nem egy metropoliszról beszélünk, a rohamos növekedésnek köszönhetően az elmúlt évtizedben Dunakeszi megelőzte Nagykanizsát, Hódmezővásárhelyt és Dunaújvárost is, ezzel pedig Magyarország 20. legnagyobb városává vált, egyúttal a legnagyobb olyan magyar településsé,

mely se nem megyeszékhely, se nem megyei jogú város.

Épp innen jött az ötlet: a Megyei Jogú Városért Egyesület szerint Dunakeszi az a magyar város lett, mely a legnagyobb eséllyel pályázhat arra, hogy a közeli-távoli jövőben elnyerje a megyei jogú városi rangot. A civil szervezet alapítói ennek a célnak a népszerűsítéséért szálltak be a választási küzdelembe és azt szeretnék, ha a megyei jogú várossá válásnak a gondolatát el tudnák ültetni a helyi nyilvánosságban és ezt a törekvést következetesen képviselné valaki a helyi közéletben.

A település adottságai egyébként valóban kiválóak ehhez: a 2022-es népszámlálás adatai szerint jóval az országos átlag alatti a lakosok átlagéletkora és a munkanélküliség Dunakeszin, cserébe pedig jóval az országos átlag feletti a születő gyermekek és a diplomások száma, valamint az egy főre jutó jövedelem. Lényegében egy virágkorát élő, prosperáló település Dunakeszi, melyet a meredeken emelkedő helyi ingatlanárak is tükröznek.

Érd, Baja és Esztergom a követendő példa

Hogy mennyire nem lehetetlen, amit szeretnének elérni a Megyei Jogú Városért Egyesület jelöltjei, azt bizonyítja Bajának és Esztergomnak a közelmúltbeli példája is: mindkét település úgy (vagy épp annak ellenére) vált két évvel ezelőtt megyei jogú várossá, hogy jelentősen kisebbek Dunakeszinél. Hosszú évek tudatos és célirányos városfejlesztését mindkettőjük számára siker koronázta, és 2022-ben elnyerték végül a rangos címet az azt megszavazó Országgyűléstől.

A Dunakeszihez sok tekintetben hasonló Érd Pest vármegye egyetlen megyei jogú városa; az érdiek 2006 óta büszke birtokosai a címnek. Ők is legalább öt évet dolgoztak azért, hogy csatlakozhassanak a megyei jogú városok „elitklubjához” – végül a szocialista kormányzat alatt válhatott valóra a törekvésük. Köszönik szépen, nagyon jól jártak vele, ahogy egyetlen másik megyei jogú város sem panaszkodik amiatt, hogy ezt a címet korábban elnyerte és emiatt teljesíthetetlen többletfeladatai lennének vagy anyagilag belerokkantak volna.

De tényleg, ennek mi haszna lenne?

A nyilvánvaló presztízsen túl számos kézzelfogható előnye is van a megyei jogú városi rangnak, hátránya pedig egyáltalán nincs. Ahogy jogi akadálya sincs már: a 2011-es új önkormányzati törvény ugyanis eltörölte a megyei jogú várossá válás egyik legfontosabb korábbi kritériumát, a legalább ötvenezres lakosságszámot. Így a megyei jogú várossá válás nem jár szükségszerűen további népesség-növekedéssel és beépítésekkel, hiszen Dunakeszi már most is megtelt.

A megyei jogú városok lényegében kiszakadnak saját vármegyéjük fennhatósága alól és a továbbiakban maguk szervezik meg az ún. megyei szintű közszolgáltatásokat. Több intézményt kell fenntartaniuk, több szolgáltatást kell nyújtaniuk, több jogkörük és több hatáskörük is keletkezik ezáltal – melyek persze jóval többe is kerülnek, ám a mérleg másik serpenyőjében sokkal több pénz található, tehát az egyenleg a nap végén minden megyei jogú város számára pozitív.

Egy megyei jogú város a saját területén és saját lakosságán túlmenően el kell lássa saját agglomerációjának, kistérségének lakóit is ezekkel a többletszolgáltatásokkal. Saját közgyűlése jön létre, mely jóval több jogkörrel rendelkezik, mint egy városi képviselő-testület, ezáltal nagyobb fokú autonómiára tesz szert. Azokat a döntéseket, melyeket korábban a vármegyei önkormányzat hozott meg helyette, a későbbiekben helyben hozhatják majd meg.

A legvonzóbb érv a megyei jogú városi rang megszerzése mellett talán a Modern Városok Programban való részvétel lehetősége. A Kormány által 2015-ben útjára indított országos programban több ezer milliárd forint támogatás érkezett a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok kasszájába. A Dunakeszihez leginkább hasonló helyzetű (és jelenleg ellenzéki vezetésű!) Érd például 42 milliárd forintot tudott lehívni ebből a programból, mely Dunakeszi költségvetésének többszöröse. Ezen források segítségével Érd új rendőrkapitányságot épített, ipari parkot hozott létre, épített egy középiskolát, egy általános iskolát és egy óvodát, létrehozott egy sportcentrumot, egy szabadidőparkot, valamint jelentősen fejlesztette a kerékpárútrendszerét.

Dunakeszi már most is rendelkezik a megyei jogú városi rang elnyeréséhez szükséges intézmények és infrastruktúrák nagy részével – ősszel például megnyitja kapuit a gigantikus Diáknegyed a város határában. Néhány dolog azonban még hiányzik, ilyen például a gyermekorvosi ügyelet, melynek megteremtését a Megyei Jogú Városért Egyesület az egyik legfontosabb feladatának tartja, a legközelebbi ügyelet ugyanis Vácon található.

A polgármesterjelölt, aki elől elmenekült a TV2

A Megyei Jogú Városért Egyesület ötletgazdája, alapítója, elnöke és most már polgármesterjelöltje a 37 éves Szabó Balázs, aki az elmúlt ciklusban Újpesten politizált független önkormányzati képviselőként, így kellő önkormányzati tapasztalattal rendelkezik. A IV. kerületi képviselő-testület egyik legaktívabb tagja volt ebben a ciklusban, a legtöbb felszólalás, előterjesztés, módosító javaslat és kezdeményezés az ő nevéhez kapcsolódott.

Szabó Balázs, a Megyei Jogú Városért Egyesület polgármesterjelöltje

Számos médiaszereplése közül a legemlékezetesebb talán az volt, amikor a TV2 Tények hírműsorának felkészületlen riporternőjével keveredett szóváltásba a kamerák előtt, melynek eredményeként a propagandista hölgy sírva menekült el saját riportalanya elől a Dunakeszi Köröndön. A médiatörténeti videót több mint egymillióan látták a magyar interneten, Szabót pedig megtorlásul elbocsátották akkori munkahelyéről, a NER-tulajdonban lévő Dunakeszi Járműjavítóból.

A háromgyermekes és három diplomával rendelkező Szabó 2017 óta él Dunakeszin, ahol a helyi baráti társaságával alapította meg a Megyei Jogú Városért Egyesületet. A társaság jelöltjeinek átlagéletkora mindössze 35 év, ezzel ők számítanak a legfiatalabb csapatnak a városban induló szervezetek közül. Ráadásul az egyetlen társaság helyben, mely deklaráltan nem globalista és csak helyi közügyekkel kívánnak foglalkozni, országos politika nélkül.

„Nem áll mögöttünk egyetlen párt vagy globális nagyvállalat, de még az amerikai nagykövetség sem, ehelyett az alulról jövő polgári önszerveződés eszményében, a teremtett környezet védelmében és a nemzeti alapon álló politizálásban hiszünk” – mondta el lapunknak a polgármesterjelölt. Kampányukat maguknak finanszírozzák, igyekeznek minél több helyi lakost személyesen meggyőzni a megyei jogú városi rang fontosságáról, előnyeiről és elérhető közelségéről.

A Megyei Jogú Városért Egyesület fiatal jelöltjei

Szabó Balázs szerint Dunakeszi megyei jogú várossá válására józan ésszel nehéz nemet mondani. Egy olyan ügyről van szó, mely mind Dunakeszi városának, mind pedig az összes dunakeszi lakosnak az érdekét szolgálja. Nem valami ellen, hanem egy mindenki által támogatható közös célért szervezték meg magukat, pozitív az üzenetük és kerek az ajánlatuk, a sztorijuk pedig lényegében eladja saját magát. Ha bekerülnének a képviselő-testületbe, rendkívül következetes politikát folytatnának: „minden olyan javaslatot támogatunk majd, mely egy lépéssel közelebb viszi Dunakeszit a megyei jogú várossá váláshoz és minden olyan kezdeményezéssel szemben küzdeni fogunk, mely ezzel a törekvéssel ellentétes” – mondta el Szabó.

Toronymagasan vezet a Fidesz, teljesen szétesett az ellenzék

Dunakeszin álmosan csordogál egyelőre a választási kampány, köszönhetően a jelenlegi fideszes városvezetés viszonylag eredményes és az országos hangulathoz képest kifejezetten visszafogott hangnemet megütő politizálásának. A várost 2010 óta vezető Dióssi Csaba igyekszik „pártpolitika-mentessé” tenni a városi közéletet; plakátjaikon is csupán egy apró narancssárga csík és a lehető legkisebb Fidesz-logó árulkodik arról, hogy ők lennének a kormánypárt. A választókörzet országgyűlési képviselőjét, Tuzson Bencét és a Dunakeszin élő Szijjártó Péter külügyminisztert a helyi kampányban tudatosan nem szerepeltetik, hiszen pártalapon nem biztos, hogy többsége lenne a Fidesznek. Azt azonban még a legkitartóbb ellenzéki szavazók sem tudják elvitatni, hogy a város ne fejlődött volna az elmúlt években.

Dióssi Csaba jelenlegi polgármester és a Fidesz jelöltjei

Persze nagy segítségükre van a globalista ellenzék is, mely öt éven át lényegében életjelet sem adott magáról. Szinte észrevehetetlenek voltak a helyi nyilvánosságban, ügyeket nem göngyölítettek fel, botrányokat nem robbantottak ki, érdemi kritikákat, hovatovább konstruktív javaslatokat nem bírtak megfogalmazni. Természetesen a megyei jogú várossá válás gondolata sem fogalmazódott meg bennük. A Fidesz lényegében ellenzék nélkül vezethette a várost az elmúlt öt évben, mely az ellenzéki érzelmű szavazók tekintélyes részében is komoly ellenérzéseket és elégedetlenséget szült mára. Egyetlen pillanatot lehetet velük kapcsolatban felidézni: amikor 2021-ben az ellenzéki előválasztáson sikerült a nulla helyi beágyazottsággal rendelkező, de legalább globalista Dorosz Dávidot a kormányváltást akaró ellenzéki szavazók elé össz-ellenzéki jelöltként állítaniuk.

Így hát nem is lepődhettek meg a parlamenti ellenzéki pártok erőteljesen fogyatkozó számú hívei azon, hogy a teljeskörű ellenzéki összefogás sem tudott megvalósulni Dunakeszin. Eleve a városban csupán három országos párt, a DK, a Momentum és a Jobbik működtet alapszervezetet. Utóbbi kettő azonban nem tudott megegyezni a Gyurcsány-párttal a közös indulásról, így gyakorlatilag már a startpisztoly eldördülése előtt eldőlt, hogy ellenzéki győzelem egyetlen választókörzetben sem fog születni (2019-ben – teljes összefogás mellett – két körzetet tudott megnyerni az ellenzék), legfeljebb a listás helyekért folyhat majd a marakodás.

Tonzor Péter, a DK polgármester-jelöltje Dobrev Klárával

A DK Tonzor Pétert indítja polgármesterjelöltnek, aki sem 2014-ben, sem 2019-ben nem tudott bekerülni a helyi testületbe, és a 2021-es ellenzéki előválasztáson is elbukott Dorosz Dáviddal szemben. Bár az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Jakab-féle Nép Pártján logóval támogatja az ő indulását, ezek a pártok helyben nem léteznek, így jelöltjeik sincsenek a színtiszta gyurcsányista kínálatban.

A Momentum és a Jobbik végjátéka, álcivil színekbe burkolva

A helyi Momentum és a helyi Jobbik valamilyen bizarr oknál fogva évek óta egymás legszorosabb szövetségesei a városban. Mikor kiderült, hogy nem tudnak összeállni a DK-val, az is világossá vált számukra, hogy sem külön-külön nem érik már el az 5-5 százalékot, együtt indulva a tízet pedig végképp nem. Így hát elővettek a fiókjukból egy álcivil szervezetet, a Közösen Kesziért Egyesületet, és azzal indultak neki a választásnak. Azaz csak indultak volna, ugyanis már az ajánlásgyűjtés során elvéreztek, miután a 10 választókörzetből csupán 7-ben tudták összeszedni a jelöltté váláshoz szükséges ajánlásokat. Így a mandátumszerzési esélyeik minimálisra csökkentek, emiatt érdemi kampányt nem is folytatnak, gyakorlatilag feladták a küzdelmet, a rájuk leadott szavazat pedig szinte biztosan elveszik.

Cseresznyés Csilla, a Közösen Kesziért Egyesület nevű álcivil szervezet, valójában a Momentum polgármesterjelöltje

Márpedig a részvétel valószínűleg magas lesz mind országosan, mind pedig Dunakeszin. Magyar Péter ugyan nem fordult meg a városban, azonban a szomszédos Gödön igen, ahol több ezer ember előtt mondott beszédet a hírhedt Samsung-gyár tövében. A rendezvényen nagyon sok dunakeszi lakos is jelen volt, ők bizonyosan keresni fogják a lehetséges alternatívákat mind a Fidesz, mind pedig a DK helyett. Mivel a Tisza Párt nem állít jelöltet sem Dunakeszin, sem Pest megyében, így sokuk számára – már csak kizárásos alapon is – szóba jöhető alternatíva lehet a Megyei Jogú Városért Egyesület.

Végül ott vannak a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Megoldás Mozgalom 2022-es szavazói is, összesen több mint két és félezren. Egyik párt sem indít saját jelölteket Dunakeszin, ugyanakkor az EP-választásra bizonyára el fognak menni és így helyi jelölteket is fognak majd választani. Egy megyei jogú várossá váló Dunakeszi számukra is megfelelő választás lehet.

Hogy mikorra válhat Dunakeszi megyei jogú várossá, azt még korai lenne megmondani. A Megyei Jogú Városért Egyesület viszont megtette az első lépést és nyilvánosan megfogalmazta ezt a törekvést, melyet senki előttük eddig nem tett meg. Kérdés, hogy az újonnan alakuló városvezetés vajon felvállalja-e a témát a következő ciklusban és megkezdi-e a tárgyalásokat az államigazgatás megfelelő szereplőivel a kérdésről, és hogy a helyi ellenzék milyen viszonyt alakít ki a témával kapcsolatban. Fontos lenne ugyanis, hogy ne csak többséget, hanem pártokon átívelő egyhangú támogatást is kialakítsanak a dunakeszi közéletben erről a kérdésről (ahogy történt az Baján és Esztergomban is), hiszen ez hosszútávú, stratégiai jelentőségű döntés lenne a város számára.