A Magyar Népmese Napja alkalmából meghirdetett rendezvényre közel 30-an jelentkeztek.
A szabadkai Horváth Virág a Csillagszemű juhász című népmesét adta elő:
„Azért választottam a Csillagszemű juhászt, mert azt ismerem, és azt néztem meg a legtöbbször.”
Több résztvevő is, alkalomhoz illően, népviseletben adta elő a népmesét, így még inkább közelebb hozva a hagyományokat és népi kultúrát.
Papp Vilmos Felsőhegyről érkezett a versenyre:
„A Csizmadia disznóját választottam, mert még óvodában tanultam, és szeretném újra felhozni.”
A népmesemondáson keresztül egy adott táj nyelvjárása is tovább élhet, és maradhat meg a népi kultúra részeként.
Guzsvány Anna Bácskertesről nevezett be a mesemondó versenyre:
„Mindenképp Kupuszina, mivel ott élek kiskorom óta, és nagyon jellegzetes a tájszólásunk, mindig is szerettem a néphagyományokat, illetve a tájszólásunkat, és szerettem volna ebben a kategóriában is kipróbálni magamat.”
A járványügyi előírásokra való tekintettel a 28 jelentkező először videófelvételen mutatta be tudását – mondta a szervező Horvát K. Erika:
„A produkciókról videófelvételt kellett beküldeni, azt a zsűri megnézte és értékelte. A mai gálára viszont már azokat a mesemondókat hívtuk meg, akiknek az előadására élőben kíváncsiak vagyunk, mivel nagyon ügyesek voltak, és szépen elmondták a választott meséjüket.”
A hagyományőrzésen túl a mesemondás fejleszti a kifejező- és beszédkészséget is – mondta Sirmer Zoltán zsűritag:
„Fejleszti először is a memóriakészséget, itt meg kell tanulni a szöveget, az sajnos elkerülhetetlen. A képzeletét, a fantáziáját fejleszti, ahogy ő ezt az egészet megpróbálja látni maga előtt, és elképzelni. Nyilván nagyon nagy bátorság kell ahhoz, hogy egyáltalán valaki ki merjen állni, és ezt elmondani.”
A gálaműsort az Európa Kollégiumban tartották, a rendezvényt az újvidéki Városi Művelődési Igazgatóság támogatta.
