Budapest XVIII. kerülete elképesztő összegű földadót vet ki a zömmel idősek tulajdonában álló gyümölcsös kertekre.
Pár héttel ezelőtt nagy port kavart, hogy Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péterék hektáronként tízezer forintos adót vetettek ki a négy hektárnál nagyobb földterületek tulajdonosainak. Az új, helyi adónemet országosra duzzadt tiltakozás fogadta, a gazdák petíciót indítottak, Lázár János pedig egyenesen kuláküldözésnek nevezte a bevezetését.
Most Budapest XVIII. kerületében gondoltak egy nagyot és vetettek ki földadót a 3.000 négyzetméternél nagyobb földekre, 300 forintot négyzetméterenként, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint Hódmezővásárhelyen, ahol négyzetméterenként egyetlen forint a kivetett adó mértéke.
„Van egy kis gyümölcsösöm, itt az Almáskertben, amit még a szüleimtől örököltem. Nincs rajta sok minden, néhány gyümölcsfa, nem termelünk rajta semmit, csak leszedegetjük magunknak” – mesélte portálunknak az egyik kerületi lakos, aki megdöbbenve kapta kézhez a határozatot az új adónemről.
A határozat szerint ennek a lakosnak például a 3.290 négyzetméteres telke után 987 ezer forintot kell befizetnie adó formájában két részletben.
A Mi Hazánk szerint elfogadhatatlan a helyi lakosok sarcolása, főként, amikor olyan önkormányzatról van szó, ahol nem tettek meg mindent az állami támogatások megszerzéséért. A párt alelnöke elmondta: a XVIII. kerület DK-s vezetése mivel nem jelent meg az egyeztetésen, így támogatást sem kaptak, ennek fényében arcpirító ez a brutális különadó. Pakusza Zoltán továbbá kiemelte – a kormány viselkedése is álszent, mivel 70-75 milliárd forintot biztosít Ukrajnának, miközben ennek a pénznek a magyar településeken is bőven lenne helye.
Az ügyben kerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is. Konrád Szilárd válaszában elmondta: a baloldal a mostani nehéz helyzetben – különös tekintettel a történelmi aszályra, a termelési költségek szankciók miatti jelentős megemelkedésére – különadókkal sújtja a gazdákat. Felháborító az, ahogy a baloldal aknamunkát végez a gazdák ellen. Az idősebbek emlékeznek azokra az időkre, mikor nem kívánatosak, kulákok voltak a gazdák, és kulákadót vetettek ki rájuk. Bizony megvannak ennek a hagyományai a baloldalon – és úgy látszik, ez azóta sem változott. Miként a MAGOSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is országszerte határozottan a gazdálkodók pártján áll. A kamara már aláírásgyűjtést is indított a földadók eltörléséért, ami a www.agrarpeticio.hu oldalon zajlik.
FRISSÍTÉS 2023.02.20.
A XVIII. kerületi önkormányzat megkeresésünkre a következőket válaszolta:
A termőföldadót a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XI.03.) önkormányzati rendelete szabályozza.
A rendelet alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő, külterületen fekvő, az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet (a továbbiakban: ingatlan).
A termőföldadó alapja az ingatlan m2-ben számított területe. Mértéke 300 Ft/m2.
A rendelet alapján mentes az adó alól az az ingatlan, melynek teljes területe – függetlenül a tulajdonosok számától és a tulajdonostársak tulajdoni hányadához tartozó terület méretétől – nem haladja meg a 3 000 m2 -t.
Tekintettel arra, hogy az újságcikkben megadott ingatlan területe 3290 m2, így a teljes területe adóköteles.
Az önkormányzat a rendelet megalkotásakor különös tekintettel volt a kisebb, jellemzően saját fogyasztási cél miatt hasznosított ingatlanok tulajdonosai esetében. Ezen ingatlanokat mentesítette az adófizetés alól.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az alábbiakról rendelkezik:
„5. § (1) A földhasználó – ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
(2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.”
Ugyanezen törvény 24. §-a az alábbiakról rendelkezik:
„24. § (1) Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki
- a) elmulasztja
- aa) a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,
- ab) a mellékhasznosítási,
- ac) az újrahasznosítási
kötelezettségét”
Az önkormányzat illetékességi területén nagy kiterjedésű külterületek találhatóak, melyek jellemzően, elhanyagoltak, nem műveltek.
Az érintett újságcikkben a panaszt tevő tulajdonos is maga írta le, hogy a gyümölcsösként nyilvántartott ingatlanát nem műveli, azaz törvényi kötelezettségének nem tesz eleget. Fenti törvényi rendelkezés alapján az illetékes hatóság földvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezhet.
Természetesen azonban vannak olyan tulajdonosok is, akik a rendeltetésnek megfelelően művelik az adott ingatlant, így abból bevételük származik. Ezen ingatlan tulajdonosok esetében a hasznosításból származó jövedelemből az adó megfizetése megítélésünk szerint megvalósítható.
Az önkormányzati adóhatóság ugyanakkor az eljárása során a méltányos eljárás alapelvét figyelembe véve az érintett adózó megélhetését, jövedelmi viszonyait megvizsgálva, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján az adótartozást mérsékelheti, illetve elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Kiemelt kép: a XVIII. kerület Almáskert utcaképe / Google Maps
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
