Mire elég 40 ezer milliárd forint?

Ha már úgy néz ki, pedagógus béremelésre nem telik belőle.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka úgy egy hónap múlva kezdődik, a rendeleti úton megalkotott idei évi költségvetés értelemszerűen már hatályban van, az erről szóló teljes törvényjavaslat pedig néhány hete érhető el nyilvánosan a parlament weboldalán. Tárgyalni tehát sok értelme nincs, a bevételek és kiadások viszont érdekes összképet mutatnak összevetve a korábbi évekkel.

Az alapszámok

Az új, jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A rezsivédelmi alap nagyfokú felpumpálása miatt a kormány a korábban meghatározottnál magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt. Azt is kikötötték, hogy ha a gazdaság a várható 1,5 százaléknál jobban bővül, akkor a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. A kormány szerint az adósságráta 2023 végére 70,2 százalékra javulhat. Korábban 73,8 százalékot vártak, a csökkenés annak tudható be, hogy a korábbi költségvetésben még 76,1 százalékos értéket várt az év végére, ám ez 74 százalékra javult a friss dokumentum szerint. A kiadási főösszeg közel 40 ezer milliárd, a bevételi pedig 36 ezer milliárd forint. De mire elegendőek ezek az ép ésszel nehezen felfogható összegek?

Kiadások

Az állami apparátusok kiadásai egytől egyig növekednek – noha a kormány hangosan szokta mondani, hogy a megszorításokat saját magán kezdi. Elképzelhető, hogy ezt csak a pedagógusokra érti.

forrás: Magyar Jelen gyűjtés

Ha csak ezeket összeadjuk, 9200 milliárd forintnál járunk. A Miniszterelnökség 2022-ben még 465 milliárd forintból tengődött, idén ez már 687 milliárd forint, csak ez 50 százalékos kiadás-növekedést jelent. De a tavaly elfogadott költségvetés és a decemberi rendeleti módosítás között is észre lehet venni nagyobb ugrásokat a Miniszterelnökség esetében: személy juttatásokra eredetileg 18 milliárd forintot szántak, a módosított változat szerint már 26 milliárd van ugyanezen a soron, ez 44 százalékos növekedés rendeleti úton. Ezek mellé jönnek az olyan izgalmasabb sorok, mint például

• közszolgálati média támogatása 110 milliárd forint
• választási rendszerek működtetésére négy milliárd forint – ami a 2019-es választási évben még 500 millióból kijött
• uniós programokra 800 milliárddal számol a Kormány, viszont 662 milliárddal hozzá is kell járulnunk az EU költségvetéséhez

A Belügyminisztérium is több rendelkezésre álló pénznek örülhet jövőre. Itt a személyi juttatásokra fordítható összeg 10 milliárdról közel 15 milliárdra nőtt, az egyéb működési kiadásokat pedig 16  milliárd helyett több mint 19 milliárdból lehet fedezni.

Érdekesség, hogy amíg a nyári változatban még nem szerepelt az Integritás Hatóság, az újban már igen. Ez az új hatóság 2023-ban 17,1 milliárd forintos működési költséggel számolhat.

Kamatkiadásaink is elég nagyok: nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett devizahitel kamatra 36 milliárd, forinthitel kamatra 785 milliárd van félretéve, egyéb devizahitel kamatra 6 milliárd, de az adósság- és követeléskezelés egyéb kiadásaira, például jutalékokra is van 38 milliárd, adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokra tehát mindösszesen 2500 milliárd forint.

Ezeket a brutális számokat látva pedig megdöbbentő, hogy például a Magyar Tudományos Akadémiának mindössze 30 milliárd forintot szán a kormány.

Állami bevételek

Az áfabevételeket néhány hónap alatt 12 százalékkal húzta feljebb a kormány, vagyis a 2023-as, eredetileg 5%-ra tervezett  átlagos inflációval szemben várható 15%-os inflációs mérték hatalmasat dob a fogyasztási típusú bevételeken, és ez jelentős részben kompenzálja a büdzsé elcsúszását.
Közben a változó makrogazdasági folyamatok, magasabb bérkiáramlás miatt az szja-bevételeket is megnövelte a kormány 9 százalékkal, 4000 milliárd forinttal.

forrás: Magyar Jelen gyűjtés

Jól látható, hogy a közvetlenül a lakosságot és a kisvállalkozókat terhelő adók mellett még mindig eltörpül a társasági adó, aminek rekordalacsony mértéke az ideáramló multik és külföldi nagytőkés beruházások fő húzóereje.

Mire lehetne költeni?

Ha a fenti nagy számok után körbenézünk, akkor azt látjuk, hogy a szociális vetítési alap továbbra is 28.500 forint, egy pedagógus pedig átlagban nettó 250 ezer forintot keres. A 2022-es KSH-adatok alapján 74 481 általános iskolai, 35 329 gimnáziumi, technikumi és szakgimnáziumi, valamint 30 750 óvodapedagógus dolgozott az országban, és legalább további kétezer álláshely betöltetlen vagy nem szakos tanár látja el az adott pozíciót. A számokat összeadva kerekítve 143 ezer pedagógusról beszélhetünk. Az egyszerűség kedvéért  nem teszünk különbséget a szakmában eltöltött évek számában, hanem egységesen havonta 400 ezer forint bért kalkulálunk nekik, ami azt jelenti, hogy

az óvodapedagógusok, az általános- és középiskolai tanárok tisztességes bére évente 676 milliárd forintjába kerülne az államnak.

Nettóban. Ha ezt bruttóban nézzük a hazánkra jellemző rekordmagas járulékszinttel, akkor is 601.500 forintról van szó, tehát összességében kicsivel több mint ezer milliárd forintról beszélünk. Ez nagyjából megegyezik a kormány társasági adóból várt bevételeivel.

Gulyás Gergely 777 ezerről beszélt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly év végén arról beszélt, hogy a pedagógusok átlagbére 777 ezer forint is lehet – persze csak a következő választási ciklusban – 2025-ben. A 777 ezer forint nettója 516 ezer forint, ami már azért közelít ahhoz az elismertségi szinthez, ami a pedagógusokat meg kellene, hogy illesse. Számolásunkba tehát ezt a számot beillesztve is azt kapjuk, hogy

1.333 milliárd forintra lenne szükség egy egységes bérrendezéshez, amiket szinte lakossági illetékekből és kisvállalkozói adóterhekből idén befizetünk a kasszába.

Fontos tehát azt látni, hogy van bőven bevétele a magyar gazdaságnak, csupán az akarat nem mindegy, hogy ezeket az összegeket hová tesszük.